161822. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a tésztaképződést és-duzzadást elősegítő adalékanyagként alkalmazható pentozánok előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. X. 09. (CA—292) Luxemburgi elsőbbségei: 1969. X. 09. (59 598). 1., 2., 4., 5., 6. ig. p., 1970. VIII. 25. (61 573), 3., 7., 8., 9., 10., 11. ig. pontra Közzététel napja: 1972. V. 28. Megjelent: 1974. II. 28. 161822 Nemzetközi osztályozás: A 21 d 2/36 Joris Casier, Heverlee, Belgium Eljárás a tésztaképződést és -duzzadást elősegítő adalékanyagként alkalmazható pentozánok előállítására A találmány eljárás pentozánok előállítására, és az e pentozánok a tésztaképződést és a csi­rizesedést elősegítő adalékanyagként való fel­használására. 5 Az irodalomban többen felhívták arra a fi­gyelmet, hogy a búzaszemek és a rozsszemek vízben oldható pentozánokat tartalmaznak. Egyes szerzők azt találták, hogy e vízben old­ható pentozánok bizonyos szempontokból ked- 10 vezően befolyásolják a búzalisztből és a rozs­lisztből való tésztaképződést. Más szerzők erre vonatkozóan különféleképpen vélekednek. E kü­lönféle vélemények összegezése arra a követ­keztetésre vezet, hogy a vízben oldható pento- 15 zánok bizonyos szempontokból kedvezően be­folyásolják a tésztaképződést, elősegítik a duz­zadást, növelik a vízvisszatartó képességet, sőt a kész termék (tehát a búzakenyér vagy a rozs­kenyér) szerkezetét is javítják, de ismételten 20 meg kell jegyeznem, hogy erre vonatkozóan na­gyon megoszlanak a vélemények. Alaposan tanulmányoztam a pentozánokat. Azt találtam, hogy sok szemterméses növény valóban tartalmaz vízben oldható pentozáno- 25 kat, továbbá jelentős mennyiségű vízben old­hatatlan pentozánt is; ez utóbbiak igen kedve­zően befolyásolják a tésztaképződést, és többek között lehetővé teszik a tiszta keményítőből a fogyasztásra tökéletesen alkalmas, jó ízű kenyér 30 készítését is. Ez a sütőipar jelenlegi helyzeté­ben minden bizonnyal meglepő egyszerű példa azt is jelenti, hogy a vízben oldhatatlan pento­zánok eredményesen használhatók a különféle lágy búzalisztekből, maniókalisztből, burgonya­lisztből, kukoricalisztből, rizslisztből stb., és elv­ben bármely keményítő-tartalmú termesztett növény lisztjéből való kenyérkészítésnél is. Amikor már kellőképpen meggyőződtem ar­ról, hogy fenti felfedezésem helytálló, a követ­kező feladat egy olyan ipari eljárás kidolgozása volt, amellyel a vízben oldhatatlan pentozánok gazdaságosan elkülöníthetők. Azt találtam, hogy a vízben oldhatatlan pentozánok sok szemter­méses növényből kivonhatók, anélkül, hogy a feldolgozandó anyagban a keményítő oldhatóvá válna. Tehát jelen találmány eljárás a kenyértészta­képződést és/vagy a duzzadást elősegítő adalék­anyag előállítására, a módszer magában fog­lalja legalább egy vagy több szemterméses nö­vény olyan bázissal való kezelését, amely elég­gé erős ahhoz, hogy a nyersanyag sejtszöveté­ből az oldhatatlan pentozánokat kivonja, anél­kül, hogy a fenti nyersanyagban levő kemé­nyítőt oldhatóvá tenné; az eljárás során leg­alább átmenetileg magasabb hőmérsékletet al­kalmazunk, mely legfeljebb 55 °C-ig terjedhet, az oldat pH^értékét 13 és 8 között tartjuk; az oldatot elektrodiaUzáijuk, majd szárítjuk. f61822

Next

/
Oldalképek
Tartalom