161812. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tienil-tiol-karbamátok előállítására

Vegyület száma Hatóanyag (g/10 a) Kakaslábfű Csetkáka Monochoria Széleslevelű gyomok Fitotoxicitás rizs 29 13 (2. Táblázat folytatása) 500 250 125 30 500 Hatás 250 4—5 125 3—4 4—5 3—4 3 4—5 4 3 4—5 4—5 4 3—4 4—5 3—4 3 161812 0 14 Megjegyzések: 1. A vegyületek számozása megegyezik az 1. táblázatban szereplő számozással. 5 2.

Széleslevelű gyomok: Rotala indica és Lindernia pyxidaria. 3. A (kontroll): benzil-N,N-idietiltiolkarbamát, amely az 1 328 112 számú francia szabadalmi leírásból ismert. 10 4. B

(kontroll): benzil-N,N-dietiltiokarbamát, amely a 43—27347 alapszámú japán szabadalmi bejelentésből ismert. 0 15 2. kísérlet 31 32 33 34 35 36 37 38 500 250 125 500 250 125 500 250 125 500 250 125 500 250 125 500 250 125 500 250 125 500 250 125 5 3—4 2 5 5 5 5 5 5 5 5 4 3 5 4 3 5 4 3—4 5 3—4 3 4 3—4 3 5 5 4—5 5 5 5 5 4—5 4 4 3 3 4—5 4 3 4—5 3—4 3 4 3 2 4 3—4 3 5 5 5 5 5 5 5 5 4—5 4—5 4 3 4—5 4 3—4 4 3—4 3 4 3—4 3 4—5 4 3 5 5 5 5 5 5 5 5 4—5 4 3 3 4 3—4 3 4—5 4 3 4 3 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 20 25 30 35 40 45 Elárasztott területeken növő gyomnövényekre gyakorolt ha,tás vizsgálata elárasztásos körülmények között végzett talajkezeléssel a magok kikelése után (a kísérletet betonlból készített ládában valósítottuk meg) 50 cm hosszú, 50 cm széles és 30 cm mély betonládába először 3 cm vastag zúzott kőréteget, arra 3 cm vastag homokréteget és 5 cm vastag rizsföldi talajt tettünk, amelyet jól lenyomkodtunk. Erre további 5 cm vastagságú átszitált rizsföldi talajt és olyan rizsföldi talajréteget helyeztünk, amely a kakaslábfű, Monochoria, széleslevelű gyomok és csetkák magvait és növényrészeit tartalmazta. Ebbe a talajba 2—2 db 3—4 levéllel rendelkező Kinman-fajta rizspalántát ültettünk négy különböző helyen. 10—15 nap múlva, amikor a kakaslábfű 2—3 levélell rendelkezett, a találmány szerinti hatóanyagokat az 1. kísérletben ismertetett módon hozzáadtuk a vízhez. A vízmennyiséget a hatóanyag hozzáadásától számítva 2 nap alatt 3 cmrel csökkentettük, ezután az ágyást 4 cm víz alatt tartottuk. 30 nappal a hatóanyagnak az ágyás elárasztó vízéhez való hozzáadása után meghatároztuk a herbicid hatékonyságot és a rizsnövényekre gyakocolt fitotoxioitást, az ered menyeket az 1. kísérletben ismertetett módon értékeltük ki. A kapott eredményeket az alábbi 3. táblázatban adjuk meg. 39 500 5 4—5 5 5 0 250 5 4 4—5 4—5 0 125 4—5 3—4 4 4 0 50 3. táblázat Hatás 40 500 250 125 A 500 250 125 B 500 250 125 kezeletlen — 5 4—5 4—5 5 5 4 5 3 3 5 4—5 4 5 4 3 4 2 1 5 4—5 4 5 5 4 5 3 1 5 5 4—5 5 4 4 4 2 3 0 0 0 2—3 2 1 0 0 0 55 60 65 Vegyület száma Hatóanyag (g/10 a) Kakaslábfű Csetkiáka Monochorea Széleslevelű gyomok Fitotoxicitás rizs U 12 500 250 125 500 250 125 5 4—5 4 5 4—5 4 4—5 4 3 5 4 4 5 4—5 3 5 4—5 3 5 4 3 5 4 4 0 0 0 0 0 0 7