161809. lajstromszámú szabadalom • Eljárás allilalkohol előállítására

7 san vagy szakaszosan az üledékkel együtt el­veszünk és azt adott esetben megfelelő tisztí­tás után, pl. desztilláció után visszavezetjük az elpárologtatóba. A kondenzálható részek lecsapásánál és el­választásánál visszamaradó gázhalmazállapotú rész lényegében at nem alakult propilénből, oxigénből és a keletkezett széndioxidból áll, mely adott esetben iners gázokat, így propánt, nitrogént és argont is tartalmazhat. A csepp­folyósítható alkatrészek leválasztásánál alkal­mazott hőmérséklet és nyomás szabja meg azt, hogy a kondenzálás után a gázfázisban milyen mennyiségben maradt még kondenzálható reak­ció-termék, így víz, allilacetát és ecetsav. A még reaktor nyomáson levő gázfázist közvetlenül visszavezethetjük a keringő gázba, az ecetsav­-víz-elpárologtatón átvezetve újra reakcióba vi­hetjük. Eljárhatunk oly módon is, hogy a hő­mérséklet és/vagy a nyomás megváltoztatásával további folyadékmennyiséget választunk le és a gázfázist csak e második folyadékmennyiség elválasztása után visszük vissza a körfolya­matba. A folyadékfázis feletti nyomás csökkentése­kor bizonyos gázmennyiség szabadul fel, melyet újra sűríthetünk és megfelelő módon vissza­vihetünk a körfolyamatba. A propilénnel allilacetáttá való átalakulása­kor melléktermékként keletkező széndioxid is visszavihető a reakcióba. A széndioxid-mennyi­ség felszaporodását megakadályozhatjuk oly módon, hogy a visszavezetett gázáramból egy részt folyamatosan elveszünk és így a körfo­lyamatban állandó széndioxid-koncentrációt tar­tunk, pl. a körfolyamatban levő gáz széndioxid­tartalmát 20—30% közé állítjuk be. A körfo­lyamatból kivett gázból a széndioxidot kimos­suk és a tisztított gázt visszavihetjük újra a körfolyamatba. A találmányunk szerinti eljárásnál keletkező felső, szerves fázist, mely lényegében allil­acetátból áll és az alsó, vizes fázist, mely lénye­gében vízből áll, egyesítjük, teljes mennyiség­ben vagy részlegesen és az egyesített folyadékot savas katalizátorral kezeljük. E savas katali­zátoros kezelésbe közvetlenül is bevihetjük a folyékony kondenzátumot minden fáziselválasz­tás nélkül. Az allilacetátnak allilalkohollá való hidrolízise savas katalizátor jelenlétébén, pl. ásványi sav vagy savas ioncserélő gyanta jelen­létében megy végbe. Használhatunk itt folyé­. kony ásványi savakat, pl. kénsavat. Ez esetben a reakció befejeződése után a katalizátort sem­legesítéssel, pl. nátriumhidroxid hozzáadásával távolítjuk el, illetve tesszük hatástalanná. Az allilacetát hidrolízise célszerűen, savas ka­tioncserélő jelenlétében vihető végbe. Kation­cserélő gyantának megfelelő a sztirol és a di­vinilbenzol szulfonát kopolimerizátuma. A di­vinilbenzolos polisztirol-szulfosavak térhálósítási foka pl. 1—25 s% lehet. A reakció befejeződése után a katalizátort ezesetben mechanikusan távolítjuk el, pl. kiüllepítjük, leszűrjük vagy 8 centrifugáljuk. A katalizátortól megtisztított reakció-terméket ezután desztillációs úton dol­gozzuk fel. Célszerű, ha az allilacetát hidrolízisét 50—150 5 °C-on végezzük. A hidrolízist végezhetjük at­moszférikus nyomáson vagy 1—10 at túlnyo­máson. Az allilacetát hidrolízisénél reakcióegyensúly áll, be az allilalkohol, víz, ecetsav és a még 10 átalakulatlan allilacetát között. Ez az egyensúly az allilalkohol javára tolódik el, ha megemel­jük a víz-allilacetát arányát. A katalizátortól megtisztított reakció-termé­ket egy desztilláló berendezésben szétválasztjuk 15 fejpárlatra és egy desztillációs maradékra. A fejpárlat 82—84 °C-on forr, allilacetát, allil­alkohol és víz azeotrop elegyéből áll. A fenék­termék allilalkohol, víz és ecetsav keveréke. A fejpárlatként levett terner azeotrop elegy ösz-20 szetetele pl. a következő: allilalkohol 9 s%, víz 20 s% és allilacetát 71 s%>. A fejpárlat a kon­denzálás után két fázisra válik szét. A vizes fázis összetétele: 7 si0/0 . allilalkohol, 89,9 s% víz és 3,1 sl% allilacetát. A szerves fázis össze-25 tétele: 9,5 s% allilalkohol, 5 s^ víz és 85,5 s% allilacetát. Megtehetjük azt, hogy mindkét fá­zisból egy-egy részt refluxként visszaadunk, de még jobb, ha csak a felső fázis egy részét adjuk vissz a desztillátorba. Az alsó fázist ez esetben 30 teljes mennyiségében hidrolízisre visszük. A felső fázist visszavezetjük az allilacetát hidrolízisére. Az első desztilláló-oszlop fenék­termékét egy második desztilláló-oszlopon szét-35 választjuk. A fejp"árlat allilalkoholból és vízből álló azeotrop elegy, mely 89 °C-on forr, a desztillációs maradék vizes ecetsavból áll. Az üstmaradékot visszavisszük a víz-eoetsav-elpá­rologtató-készülékbe és itt a propiléntartalmú 40 cirkuláló gázáramban elpárolog, majd a reak­torban propilénnel, oxigénnel és ecetsavval re­akcióba lép. Az allilacetát hidrolízisét cseppfolyós állapot­ban savas kationcserélővel végezzük folyama-45 tosan, vagy szakaszosan. A találmányunk sze­rint eljárás ipari kivitelnél célszerűbb folyto­nos munkamódszert alkalmazni. A hidrolízist úgy végezzük, hogy egy keverővel ellátott re­aktorba folyamatosan beadagoljuk az allilace-50 tatot és a vizet tartalmazó keveréket. A re­aktorban felszuszpendált katalizátor van. A re­aktorból folyamatosan vesszük le a megfelelő mennyiségű reakcióterméket. Ha durvaszemcsés ioncserélő gyantát használunk, pl. ha a szem-55 nagyság 0,5—1 mm között van, a katalizátor folyamatos leválasztása megoldható olyan mó­don, hogy a reakció-terméket egy zsugorított üvegszűrővel ellátott csövön keresztül vesszük le. Dolgozhatunk finoman őrölt ioncserélő gyan-60 tával is, és ilyenkor a katalizátortartalmú re­akcióterméket centrifugálással választjuk szét, A centrifugából felül távozik a katalizátor­mentes termék és alul lép ki egy katalizátor­ban dús zagy, melyet visszaviszünk a reakció-65 ba. Durvaszemcsés ioncserélő gyanta esetén 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom