161808. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-acetoxi-2-metilén-propionsav- alkilészter előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. VII. 23. (BA—2447) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1969. VIII. 01. (P 19 39 143.6) Közzététel napja: 1972. IV. 28. Megjelent: 1974. II. 28. 161808 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 67/04; C 07 c 69/02 Feltalálók: Dr. Scharfe Gerhard fizikokémikus, Leverkusen, Dr. Swodenk Wolfgang vegyész, Odenthal-Glöbusch, Dr. Grolig Johann vegyész, Leverkusen, Dr. Martin Manfred vegyész, Köln, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: BAYER Aktiengesellschaft, Leverkusen, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás 3-acetoxi-2-metilén-propionsav-aIkilészter előállítására A találmány eljárás 3-acetoxi-2-metilénnpropionsavalkilészterek előállítására. Találmányunk szerint, ha metakrilsavalkilésztert, oxigént és ecetsavat gázfázisban, 50—250 °C hőmérsékleten, alkáliacetátót tartalmazó palládium katali- 6 zátorok jelenlétében reagáltatunk, akkor 3^acetoxi-2-xnetilén^propionsavalkilészter keletkezik. A palládium fémként, vagy olyan vegyületeinek alakjában lehet jelen, amelyben halogén- 10 kén és nitrogén nincs, mint például palládium. acetát, palládiumbenzoát, palládiumpropionát, palládiumacetilacetonát, palládiumhidroxid. Az alkáli vegyületekre példaként a kálium, nátrium, lítium, rubidium és cézium vegyületeit 15 nevezzük meg. A katalizátorokhoz alkáliacetát helyett olyan vegyületeket is adagolhatunk, amelyek a reakció körülményei között teljesen vagy részben acetáttá alakulnak, pl. formiát, Propionat, hidroxid, karbonát, foszfát, borát, 20 citrát, tartarát, vagy laktat vegyületek. Adagolhatunk továbbá olyan fémeket vagy vegyületeket a katalizátorhoz, amelyek annak aktivitását és szelektivitását befolyásolják. Adalékul alkalmasak pl. a periódusos rendszer ötö- 25 dik-nyolcadik csoportjának féméi és/vagy az arany és/vagy a réz, mimellett a fémek lényegében halogéntől, kéntől, nitrogéntől mentes vegyületeik alakjában is- alkalmazhatók. Az adalékok példájaként említjük az alábbiakat: arany, 30 irídium, ruténium, ródium, fémként, vagy oxid vagy hidroxid vegyületként, valamint a vas, mangán, bróm, volfrám, molibdén elemek oxidjait, hidroxidjait, acetátjait, acetilacetonátjait, vagy ezek bomlás-, illetőleg reakoiótermékeit. A katalizátorokat előnyösen hordozókra viszszük fel. Katalizátorhordozóul alkalmazhatók példaként: a kovasav, a természetes és szintetikus szilikátok, az aktív szén, az alumíniumoxid, a spinellek, a horzsakő, a titándioxid. Előnyösek azok a ^hordozók, amelyeknek ecetsavval szembeni ellenállásuk nagy, pl. a kovasav. A katalizátor pl. pirula, rúd vagy golyó alakú lehet, pl. 4—6 mm átmérőjű golyók alakjában alkalmazhatjuk. A katalizátorokat a legkülönbözőbb módokon állíthatjuk elő. A fémek vegyületeit oldhatjuk például oldószerben, végül a hordozóra itatjuk fel és azután szárítjuk. Eljárhatunk úgy is, hogy a komponenseket egymásután itatjuk <fel a hordozóra és adott esetben közbülső kezeléssel, izzítással, kémiai átalakítással, mint pl. alkálihidroxidos oldattal kezelve, _ alkálikarbonát oldattal, redukáló szerrel kezelve, alakítjuk át őket. A katalizátorok előállításánál kiindulhatunk vegyületekből, pl. nátriumpalládiumkloridból, tetraklórarany savból, vaskloridból és azután ezeket a vegyületeket a hordozón alakítjuk át oldhatatlan vegyületekké, amelyek elő-161808