161808. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-acetoxi-2-metilén-propionsav- alkilészter előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. VII. 23. (BA—2447) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1969. VIII. 01. (P 19 39 143.6) Közzététel napja: 1972. IV. 28. Megjelent: 1974. II. 28. 161808 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 67/04; C 07 c 69/02 Feltalálók: Dr. Scharfe Gerhard fizikokémikus, Leverkusen, Dr. Swodenk Wolfgang vegyész, Odenthal-Glöbusch, Dr. Grolig Johann vegyész, Leverkusen, Dr. Martin Manfred vegyész, Köln, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: BAYER Aktiengesellschaft, Leverkusen, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás 3-acetoxi-2-metilén-propionsav-aIkilészter előállítására A találmány eljárás 3-acetoxi-2-metilénnpro­pionsavalkilészterek előállítására. Találmányunk szerint, ha metakrilsavalkilésztert, oxigént és ecetsavat gázfázisban, 50—250 °C hőmérsékle­ten, alkáliacetátót tartalmazó palládium katali- 6 zátorok jelenlétében reagáltatunk, akkor 3^acet­oxi-2-xnetilén^propionsavalkilészter keletkezik. A palládium fémként, vagy olyan vegyületei­nek alakjában lehet jelen, amelyben halogén- 10 kén és nitrogén nincs, mint például palládium­. acetát, palládiumbenzoát, palládiumpropionát, palládiumacetilacetonát, palládiumhidroxid. Az alkáli vegyületekre példaként a kálium, nát­rium, lítium, rubidium és cézium vegyületeit 15 nevezzük meg. A katalizátorokhoz alkáliacetát helyett olyan vegyületeket is adagolhatunk, amelyek a reakció körülményei között teljesen vagy részben acetáttá alakulnak, pl. formiát, Propionat, hidroxid, karbonát, foszfát, borát, 20 citrát, tartarát, vagy laktat vegyületek. Adagolhatunk továbbá olyan fémeket vagy vegyületeket a katalizátorhoz, amelyek annak aktivitását és szelektivitását befolyásolják. Ada­lékul alkalmasak pl. a periódusos rendszer ötö- 25 dik-nyolcadik csoportjának féméi és/vagy az arany és/vagy a réz, mimellett a fémek lénye­gében halogéntől, kéntől, nitrogéntől mentes vegyületeik alakjában is- alkalmazhatók. Az ada­lékok példájaként említjük az alábbiakat: arany, 30 irídium, ruténium, ródium, fémként, vagy oxid vagy hidroxid vegyületként, valamint a vas, mangán, bróm, volfrám, molibdén elemek oxid­jait, hidroxidjait, acetátjait, acetilacetonátjait, vagy ezek bomlás-, illetőleg reakoiótermékeit. A katalizátorokat előnyösen hordozókra visz­szük fel. Katalizátorhordozóul alkalmazhatók példaként: a kovasav, a természetes és szinte­tikus szilikátok, az aktív szén, az alumínium­oxid, a spinellek, a horzsakő, a titándioxid. Előnyösek azok a ^hordozók, amelyeknek ecet­savval szembeni ellenállásuk nagy, pl. a kova­sav. A katalizátor pl. pirula, rúd vagy golyó alakú lehet, pl. 4—6 mm átmérőjű golyók alak­jában alkalmazhatjuk. A katalizátorokat a legkülönbözőbb módokon állíthatjuk elő. A fémek vegyületeit oldhatjuk például oldószerben, végül a hordozóra itatjuk fel és azután szárítjuk. Eljárhatunk úgy is, hogy a komponenseket egymásután itatjuk <fel a hordozóra és adott esetben közbülső kezelés­sel, izzítással, kémiai átalakítással, mint pl. alkálihidroxidos oldattal kezelve, _ alkálikarbo­nát oldattal, redukáló szerrel kezelve, alakítjuk át őket. A katalizátorok előállításánál kiindul­hatunk vegyületekből, pl. nátriumpalládiumklo­ridból, tetraklórarany savból, vaskloridból és az­után ezeket a vegyületeket a hordozón alakít­juk át oldhatatlan vegyületekké, amelyek elő-161808

Next

/
Oldalképek
Tartalom