161807. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolószerkezet bányászati süveggerendák végeinek összeerősítésére

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS ^_ SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. VII. 21. (BA—2445) Közzététel napja: 1972. VI. 28. Megjelent: 1974. II. 28. 161807 Nemzetközi osztályozás: E 21 d 17/08 - ' 1 • 1 u ^ .... r * V út I C ti Feltalálók: Németh János oki. gépészmérnök, 25%, Szikora Ferenc oki. Tulajdonos: bányagépészmérnök, 25%, Gombócz Károly oki. bányagépészmérnök, 12%. «ánvá<!7fl ti Kutató Tnt^t <TMo/ Kőmives Ervin oki. gépészmérnök, oki. bányamérnök, 12%, Korbuly RudaDe^t "»rezet í>u /0 , József oki. gépészmérnök, 11%, Elekes András oki. erdőmérnök, oki. or^yáeos'Bánvaepnffvártó bányamérnök, 5%, Húsz Nándor oki. bányamérnök, 5%, Budapest; Szőke vállalat 50»/ Budáoest Károly oki. bányamérnök, 5%, Kistarcsa ' u ' . Kapcsolószerkezet bányászati süveggerendák végeinek összeerősítésére A földalatti bányászatban a kiképzett üregek biztosítására, a várható omlás irányában tárno­kát és erre az irányra általában merőlegesen, az omló felület megtámasztására süveggeren­dákat alkalmaznak. Az isimert acél süveggeren- 5 dák általában három fő részt tartalmaznak, mégpedig a süvegtörzset, a süvegorrt és a sü­vegvillát a kapcsolószerkezettel. A süveggerenda törzse hengerelt acél I-tar- 10 tóból, vagy egymással szembefordított és össze­hegesztett, megközelítően U alakú tartóból ké­szül. Ez utóbbi tartókat szekrényszerkezetként képezik ki és elterjedten használják. A süveg­orrt és süvegvillát kovácsolással készítik, s be- 15 fogószerszámba helyezve a süvegtörzshöz he­gesztik. Az így elkészült süveggerendát azután hőkezelik. Az egyik süveggerenda süvegorrát a vele szomszédos másik süveggerenda süvegvil­lájával kapcsolószerkezet segítségével erősítik 20 össze. A süvegorr és a süvegvilla kiképzése sze­rint a kapcsolószerkezet kivitele különböző le­het. Ismeretes olyan csuklós kapcsolószerkezet, mely kapcsolósarut, csapszögeket és a csuklósan előretűzött süveg megfelelő merevítését, illető- 25 leg előfeszítését végző keresztékeiket tartalmaz. Az említett süveggerendák használata közben gyakran meghibásodnak. A hibák zömmel a hegesztési varratok mentén fordulnak elő. Leg­inkább a gerincvarrat-menti repedés, vagy az 30 orr és süveg, vagy a villa és a süveg összearő­sítését képező varratok repednek meg, illetőleg vállnak szét. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a meghibásodásokat egyrészt a különfél« minősé­gű és igen eltérő falvastagságú szerkezeti acél­részek összehegesztése okozta, másrészt a defor­málódott süvegek kiegyengetését követő utóla­gos hőkezelés bizonytalansága idézte elő a ké­sőbbi használat során bekövetkező repedéseket, vagy szakadásokat. A találmány célja a fentemlített hiányosságok kiküszöbölésén kívül olyan csuklós kapcsoló­szerkezet kialakítása, melynél a csuklósan elő­retűzött süveggerenda legalább 1,5—2 mMp haj­lítónyomaték felvételére alkalmas, az előretűzött süveggerenda minden irányban megfelelő szög­kitérés mellett állítható, rögzíthető és a kapcso­lat könnyen oldható; továbbá a süveggerenda könnyen javítható és egyengethető. A kitűzött feladatot a találmány szerinti kap­csolószerkezet segítségével oldjuk meg, melyet az jellemez, hogy a szekrényszerkezetű tartó­ként kiképzett szimmetrikus süvegtörzs végein nem alkalmazunk süvegorrt, illetőleg süvegvil­lát, hanem ezek helyett a süveg mindként végén homorú kapcsolófelületet tartalmazó diókat erő­sítünk tartósan a süvegtörzshöz. Az összekapcso­landó süvegvégeket a kapcsolósaruhoz, a saru oldalfalain és a süveggerenda végein kiképzett 161807

Next

/
Oldalképek
Tartalom