161776. lajstromszámú szabadalom • Berendezés földalatti, például bányabeli fúrt lyukak vizsgálatára
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. IX. 15. (TA—1088) Közzététel napja: 1972. IV. 28. Megjelent: 1974. II. 28. 161776 Nemzetközi osztályozás: G 01 v 5/00; E 21 b 49/00; E 21 c 19/00 -i«.,. Li >í«íf m Feltalálók: Németh" László osztályvezető, 20%, Tatabánya, Pálos Miklós főelőadó, 20%, Tatabánya, Rozsnyói Sándor osztályvezető, 10%, Budapest, Ádám László tud. osztályvezető, 10%, Budapest, Kenedi István tud. munkatárs, 20%, Budapest, Tari László tud. főmunkatárs, 20%, Budapest Tulajdonos: Tatabányai Szénbányák, 50%, Tatabánya, Bányászati Kutató Intézet, 50%, Budapest Berendezés földalatti, például bányabeli fúrt lyukak vizsgálatára A föld mélyének megismeréséhez közismerten nagy segítséget nyújtanak a különféle fúrásos szelvényezési eljárások. A külszínről mélyített, szokványos méretű 5 kutatófúrások költségei általában igen nagyok, ezért a gazdaságossági megfontolások döntő mérétkben kihatnak a kutatás alá kerülő területeken lemélyítendő kutatófúrások számára. E körülmény viszont azt is jelenti, hogy, — bár 10 az ásványi vagyon megbecsüléséhez és a bányatelepítéshez elegendő adat birtokába jutnak, — nem ismerhetik meg kellő pontossággal a kutatási, illetve a későbbiekben leművelendő terület paramétereit. A részletekre is kiterjedő 15 geológiai struktúra ismeretének hiánya pedig, mind biztonsági, mind gazdasági szempontból érezteti hatását a leművelés során. E meggondolásokkal összhangban a gyakorlat is azt bizonyítja, hogy a megnyitott bányaüzemek, — a 20 nélkülözhetetlen információk biztosítása céljából — művelés közben jelentős mennyiségű kutatófúrást kénytelenek végezni. A művelési, — általánosságban a kutatási — területről a leginkább exakt információkat két- 25 ségkívül a magfúrás szolgáltatja. A magfúrásos eljárás pozitívumai mellett azonban figyelembe kell vennünk azokat a technikai nehézségeket és gazdaságossági meggondolásokat is, amelyek különösen a földalatti munkahelyeken mélyí- 30 tendő magfúrásoknál szembeötlőek. A magfúrást biztosító fúróberendezések lényegesen nagyobb helyigényűek, mint a porfúrásnál alkalmazott berendezések, maga a fúrás pedig jóval idő és költségigényesebb, mint a porfúrás. A fúrási magminták laboratóriumi vizsgálatából kapott adatok a fúrólyuknak csupán azon szakaszára jellemzőek, ahonnan a magminta származik. Ismeretes azonban, hogy a magkihozatali százalék, — számos tényezőtől függően —, széles határok között változik: bányabeli viszonyok között a 70—80%-os magkihozatal már jó eredménynek számít. így a laboratóriumi vizsgálatokból származó exakt adatok csupán a fúrólyuk teljes hosszának, (mélységének) maximálisan 70—80%-ára vonatkoztathatók. Meg kell említenünk még azt a tényt is, hogy a fúrási magminták laboratóriumi vizsgálata időigényes: a szükséges információk csak bizonyos idő, — általában néhány nap, — eltelte után állnak rendelkezésre. A porfúrásból származó, — a fúrólyukból kihozott, esetenként vizes anyagminta szemrevételezésén alapuló, — információk megbízhatósága érthetően erősen korlátozott. A felsorolt körülmények indokolják azt, hogy az utóbbi években egyre növekvő igény mutatkozik olyan földalatti, például bányabeli munkahelyeken is alkalmazható radiokarottázs 161776
