161772. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamosenergia termelésére

161772 3 A szakirodalom szerint az eddig tervezett energetikai MHD berendezések jelentős része az MHD csatornából kilépő gázok lehűtését úgy végzi el, hogy vízgőz munkaközegű kon­vencionális erőművi körfolyamat kazánját fűti. Így rendkívül bonyolult energiaátalakító rend­szer alakul ki, amelyben az átalakított ener­giának csak töredékrésze származik az MHD generátorból és jelentős része a konvencionális erőműből. Ez az erőmű azonban üzemkészség szempontjából kisebb értékű egy azonos telje­sítményű konvencionális erőműnél, mert üzeme teljes mértékben — a technikailag még ki nem forrott — MHD generátor üzemétől függ. A kombinált rendszerrel elért hatásfokjavulás tá­volról sem áll arányban a berendezés bonyo­lultságával, inkább csak a kísérleti MHD be­rendezés energetikai viszonyait javítja. Az MHD csatorna elektródáin nyert egyenáramot villa­mos konverter segítségével váltakozó árammá alakítják a váltakozóáramú hálózatokhoz való csatlakoztathatóság céljából. Az ismeretes elektrogázdinamikus (EGD) energiaátalakítási rendszer lényege a követ­kező : A munkaközeg — pl. koronakisülés révén — részlegesen ionizált állapotban van. Az EDG csatornában villamos elektródák vannak, ame­lyek között olyan értelmű villamos feszültség van, ami a munkaközeg ionjaira á munka­közeg áramlási irányaival ellentétes irányú erőhatást gyakorol. így a munkaközeg által a töltések villamos erőtér ellenében történő szál­lítása révén villamos energiát nyerünk. A nyert villamos energia egyenáramú és az EGD csa­torna átalakítási (belső) hatásfokát figyelembe­véve a benne áramló munkaközeg hőenergia tartalma csökkenésével egyenértékű. Energiaátalakítás szempontjából munkaközeg gyanánt csakis gázok és gőzök jöhetnek szóba. Tekintve, hogy az ionizált gázok ionjainak moz­gékonysága igen nagy, a munkaközeg gáz csak nagy sebesség-különbség révén (nagy szlip) ké­pes a töltéseket a villamos erőtér ellenében szállítani, és így az EGD csatorna belső hatás­foka igen kicsi. Az ionmozgékonyság csökken­tése céljából szokásos a munkaközeg gázba vil­lamosan szigetelő tulajdonságú anyag finom porát adagolni. A finom porszemekre az ioni­zált gáz töltései ráülnek. A porszemekre tele­pedett töltések mozgékonysága nagyságrenddel kisebb az ionokénál és így gyakorlatilag jó át­alakítási (belső) hatásfok érhető el. Az EGD csatornában a munkaközeg hőmérsékletének biztonsággal kisebbnek kell lennie a legkisebb mértékű termikus ionizációt már lehetővé tevő hőmérsékletnél. A munkaközeg (gáz) nyomásá­nak növelése általában javítja a gáz villamos szigetelő tulajdonságait, ami az EGD működése szempontjából kedvező. Az EGD csatorna elektródáin nyert egyen­áramot villamos konverter segítségével válta­kozóárammá alakítják a váltakozóáramú háló­zathoz való csatlakoztathatóság céljából. Az elmondottakból látható, hogy az MHD energiaátalakítás az általa igényelt nagy hő-. 5 mérséklet révén lehetővé teszi jó termodina­mikai hatásfokú körfolyamat kialakítását. Az expanzió kezdő és véghőmérséklete között kis különbség miatt az expanziómunka és így a kinyerhető fajlagos munka is, kicsi. 10 A nagy hőmérsékletváltozás nagy hőmérsék­leten működő nagy fajlagos teljesítményű hő­cserélőt igényel. A plazmaállapot elérését biztosítandó a fel­hevített levegőbe bevezetendő tüzelőanyagot is 15 hasonló hőmérsékletre kell előmelegíteni. A fentiek alapján célszerűnek mutatkozik a termodinamikai körfolyamat továbbfejlesztése­képpen olyan megoldás, amelyben a kisebb hő-20 mérséklettartományban is van expanzió és mun­kavégzés, de nagy hőmérséklet alkalmazásával lehetőség nyílik jó termodinamikai hatásfok elérésére is. Struktúráját tekintve az MHD és EGD átalakítás azonosnak tekinthető, minél-25 fogva a kombinációjukkal felépített rendszer az energiaátalakítás struktúrája szempontjából egységesnek tekinthető. A találmány a fenti következtetésből adódó 30 feladat megoldásaképpen a két energia átala­kító rendszer kombinációját valósítja meg és. kiviteli példaképpen az alábbi leírás a kombi­nált körfolyamat több változatát ismerteti a csatolt rajzok kapcsán. 35 Az 1. és 2. ábrákon szemléltetett kiviteli pél­dák szerint az MHD generátor munkaközege levegő, az EDG munkaközege pedig gáz pl. CO2. A levegő rendszer „nyitott" a gőzrendszer zárt. 40 A 3. és 4. ábrákon szemléltetett kiviteli pél­dáknál az MHD és az EGD generátorok munka­közege egyaránt levegő, a közös levegőrendszer nyitott. Az la, 2a, 3a és 4a ábrák a körfolyamatok 45 munkaközegeinek állapotváltozásait szemléltető diagrammok. Az 1. ábra szerinti kombinált körfolyamatnál a 12 villamosmotorral hajtott 11 kompresszor a 19/1 villamos energia felhasználásával a sza-50 badból szívott levegőt összesűríti. A sűrített levegő a 10 hőközlőben felmelegszik és a 9 égőkamrába jut, ahol az 5/2 szén eltüzelése révén felmelegszik, majd a 7 hőközlőben tovább hevül. A sűrített levegő ezután az 1 égőkamrá-55 ba jut, ahol az 5/1 szén eltüzelésével és abban szükség szerint 6 oxigén befúvásával a plazma­állapot eléréséhez szükséges hőmérsékletet elő­állítjuk. A 4 alkáli fémsó adagolása (sózás) után jut a nagyhőmérsékletű sűrített levegő, 60 illetve már gyakorlatilag füstgáz a 2 MHD generátorba, ahol az energiaátalakulás létrejön. A füstgáz hőtartalmának csökkenésével egyen­értékű 19/3 villamos energiát a 2 MHD gene­rátorból a 7, majd a 8 hőközlőben lehűlve a 3 65 alkáli fémsó leválasztón (pl. ciklon rendszerű) 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom