161770. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dihidorfuro-kinolinkarbonsav- származékok előállítására
3 csoport) általános képletű klórozott észter sójának képződése közben foszforoxikloriddal, hevítés útján gyűrűzárásnak vetünk alá és ezt a klórozott észtert (la) (Rj = hidrogénatom vagy rövidszénláncú alkilcsoport) hidralizáljuk, vagy 5 b) valiaimely (I) általános képletű vegyületet, amelyben az X—Y—Z csoport —O—CH-CH— jelentésű, katalitikusan hidrogénezünk és az a) vagy b) szerint kapott vegyületeket adott esetben átésziterezzülk vagy elsaappanosítjuk vagy 10 önmagában isimert módon iá nitrogéttiatomon alkilezzük és a szabad karbonsavakat, adott esetben szervetlen vagy szerves ^bázisokkal történő reakció útján a vízoldható sókká átalakítjuk. A termikus cikilizálást valamely magas forrás- 15 pontú oldószerben vagy oldószerelegyben végezzük. Különösen alkalmas a, 73,5 rész difeniloxidból és 26,5 rész difenilből (DowthermR A) álló elegy. A foszforoxilkloriddal való ciklizáiásnál kelet- 20 kező (Ib) általános képletű klórozott észterek hígított sósavval a karbonsavakká (la; Rí = hidrogénatom) vagy hígított ecetsavban oldott nátriumacetátital az észterekké (la; Rí = rövidszénláncú alkilcsoport) hidrolizálhiatók. 25 Az alkilezést alkalikus közegben, előnyösen vízben, alkoholban, vizes alkoholban vagy dimetiHoimaimidban körülbelül 60—100 C°-os hőmérsékleten hajtjjuk végre. Alfcilezőszerekként például alkilhalogenidak, diaükilszulfát vagy aikila- 30 rilszuMonát jönnek tekintetbe. A katalitikus hidirogénezést úgy végezhetjük, hogy a megfellelő kiindulási vegyületet valamely, a katalitikus hidrogénezésinél szokásos oldószerben, így például ecetsavban, metanolban, dioxán- 35 ban vagy hígított nátriumhidroxidban oldjuk és egy katalizátor, például palládium, platina vagy pliaitiniaoxid jelenlétében 1 mól kiinduló anyagra számított 1 mól hidrogén felvételéig kezeljük. A kiinduló anyagokként használt (II) általános 49 képletű aromás aminovegyületéket önmagában ismert módon a megfelelő aminokból és alkoximetilénmaikmésztereklből az A) reakciósor szeriint állítjuk elő. 1. 5^2,2^bisz-etoxikarbo'nil-vinilammp)-2,3--dihidrobenzofurán 8,16 g 5-nitrobenzof uránt feloldunk 100 ml etanolban és 2 g palládium/szén (5%-os) jelenlétében 4 egyenértéksúlynyi hidrogén felvételéig 50 hidrogénezzük. A reakcióelegyet ezután megszűrjük, a szürtetet bepároljuk és a nyers 5-amino-2,3-dihidro-benzofuránt (6,1) 9,82 g etoximetilón-malonaaivdietilészterreil 3 óra hosszat 100 C°on melegítjük. Ezt követően a reakcióelegyet egy 55 óra hosszáig 100 C°-on vákuumban tartjuk. A maradékot diizopropiléterből átkristályosítjuk. Kitermelés: 7,45 g. Olvadáspont: 65 C°. 2. 4-(2,2-bisz-etjOxikarbonil-vinilamino)-ftálsavanhidrid 60 4,88 g 4-amoniftálsavanhidridet és 6,48 g etoximetilén-malonsavdietilészterit 3 óra hosszat 120 C°-on hevítünk, ezt követően pedig vákuumban 120 C°-os fürdőhőmérsékileten minden illékony 65 4 anyagot eltávolítunk a reakcióelegyből. A nyersterméket tisztítás nélkül használjuk továbbfeldolgozásra. 3. 6-(2,2-bisz-etoxikarbonil-vinilamino)-ftalid 8,5 g 6-amino-ftalidot 12,2 g etoximetilén-malonsavdietilészterrel 1 óra hosszáig 100 C°-on melegítünk és a lehűlésnél kapott szilárd reakcióterméket etanolból átkiristályosítíjulk. Kiterimelés: 17,0 g. Olvadáspont: 130 C°. A találmány szerinti eljárást a következő példákon közelebbről is bemutatjuk. 1. példa a) 2,3-dihidro-8-hidroxi-furo[2,3-gJkinolin-7-karbonstav (1. képletű vegyület) 7,3 g 5-(2,2-bisz-etoxifcarbonil-vinílaimino)-2,3--dihidrofoenzofuránt 73 ml foszforoxikloriddal 1 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt forralunk. A reakcióelegyet ezután 750 g jég és 15 ml tömény sósav keverékére öntjük, lassan melegítjük és 2 óra hosszat visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk. A lehűtött elegyből áillás közben szilárd anyag kristályosodik ki, amelyet dimetilf ormamid-etanol elegyből átkristályosítunk. Ismételt átkiristályosítás után 1,7 g tiszta 2,3-dihidro-8-hidroxi-f uro [2,3-g] kinolin-7-karbomsavat kapunk. Olvadáspont: 290 C°. Elemzés eredménye: C112H9NO4 képletre (231,2) szám: C = 62,50%; H = 3,93%; N = 6,06%; tal: C = 62,16%; H = 3,72%; N = 5,95% ' b) l^-dihidro-g-hidroxi-furofS^-flikinolin-8-fcairboinisav (2. képletű Vegyület) A fenti anyag anyalugjából 0,4 g tiszta l^-dihidro-9-hidroxif uro [3,2-f] kinolin-8-karbonsavat kapunk újbóli átkiristályösítással. Olvadáspont: 276 C°. .'.:,', Elemzés eredménye: C12H9NO4 képletre (231,4) szám: C = 62,50%; H —3,93%; N = 6,06%: tal: C" = 62,21%; H = 3,70%; N = 5,92%. c) l,2-dihidro-9-hidroxi-furo [3,2-f ]kinolin-8-karbonsav (2. képletű vegyület) 460 mg 9-hidroxi-furo[3,2-f]kfaolin-8-karbonsavat feloldunk 300 ml ecetsavban, az oldathoz 642 mg platinaoxidot adunk és 2 mmól hidrogén felvételéig hidrogénezzük. Az oldatot felmelegítjük, a katalizátort (leszűrjük, a szürletet bepároljuk és a maradékot ecetsavból átkristályosítjuk. 2. példa 5-etil-2,3,5,8-tetrahidro-8-oxo-f uro [2,3-g] kinolin-7^ka>rbonsav (3. képletű vegyület) 900 mg 2,3-diibidro-8-furo[2,3-g]kinolin-7-karbonsavat és 765 mg káliumhidroxidot 2,8 ml víz és 7,8 ml etanol elegyében oldunk, az oldathoz 0,96 ml ©tiljodidot adunk és a reakcióelegyet 5 2
