161763. lajstromszámú szabadalom • Katalikus eljárás akrolein előállítására
161763 9 10 ges és a 7. sz. (f = 1,0) és 8. sz. (f — 2,0) katalizátor-készítmény felhasználásánál a propilén-konverzió nagymértékben csökken. Az ábra azt is megmutatja, hogy az 1. sz. katalizátor-készítmény (f = 0) felhasználása esetén 5 az akrolein-hozam 59,5%. A katalizátor talliumtartialmának fokozása esetén az akrolein-hozam növelhető, a legjobb eredményt a 4. sz. katalizátor-készítménnyel (f=0,1) kapjuk (85,1%). A tallium-tartalom további fokozása azonban az ak- 10 rolein-hozam csökkenéséhez vezet; a 7. sz. (f= 1,0) és a 8. sz. (f=2,0) katalizátor-készítmény alkalmazása esetén az akrolein-hozam igen alacsony. Az ábrákból látható, hogy az akrilsav, szén- 15 monoxid és széndioxid mellék-termékek képződése a fenti eredményekkel fordított arányban változik. Az 1. sz. katalizátor-készítmény (f=0) esetében 18,4%-os akrilsav-hozamot és 9,2% szénmonoxid és széndioxid hozamot kapunk. A 20 katalizátor tallium-tartaimának növelése a fenti mellék-termékek mennyiségét nagy mértékben csökkenti. A 4. sz. katalizátor-készítmény (f= 0,1) esetében az akrilsav-hozani 7,4%, míg a szénmonoxid összhozam 3,1%. 25 3—26. példa Propilénnek akroleinhez vezető gőzfázisú oxidációját az 1. példában ismertetett eljárás sze- 30 rint különböző katalizátor-készítmények felhasználásával végezzük el. Az eredményeket az 1. táblázatban foglaljuk össze. 27. példa 35 Propilén, levegő és nitrogén 1:7:7 mólarányú elegyét 1200 liter gáz/liter katalizátor/óra térsebességgel 350 C°-on az 1. példa szerinti katalizátort tartalmazó reaktorba tápláljuk be. 40 Az alábbi eredményeket kapjuk: propilén-koverzió 90,9% akrolein-hozam 74,3% akrilsav-hozam 5,7% 45 széndioxid-hozam 3,9% szénmonoxid-hozam 2,2% acetilaldehid-hozam 1,9% 28—31. példa Propilénnek akroleinhez vezető gőzfázisú oxidációját az 1., 8., 11 és 18. példában leírt katalizátorral folyamatosan végezzük el. A betáplált gáz propilén, levegő és vízgőz 1:7:7 mólarányú elegye. A térsebesség 1200 liter gáz/liter katalizátor/óra. A katalizátor aktivitását az oxidáció kezdetétől számított 800—1000 óra elteltével a 2. táblázatban adjuk meg. összehasonlító kísérlet az 1. példával Az 1. példában ismertetett módon talliummentes katalizátor-keveréket állítunk elő, melyben az aktív komponensek aránya a következő képletnek felel meg: Moi2BiiFe2 Ni 6 Coi'5Mgr5 PiOsi'5 (a hordozóanyagrkomponenst nem vettük figyelembe). Propilénnek akroleinhez vezető gőzfázisú oxidációját az 1. példában leírt módon végezzük el, azzal a változtatással, hogy a reakcióhőmérséklet 400 C° volt. Az alábbi eredményeket kapjuk: propilén-konverzió 90,1% akrolein-hozam 59,5% akrilsav-hozam 16,6% széndioxid-hozam 4,8% szénmonoxid-hozam 3,5% ecetsav-hozam 1,8% acetaldehid-hozaim 2,5% Összehasonlító kísérlet a 2—12. példával Propilénnek akroleinhez vezető gőzfázisú oxidációját különböző, jelen találmányunk oltalmi körébe nem tartozó katalizátor-készítményekkel az 1. példa szerint végezzük el. A kapott eredményeket a 3. táblázatban foglaljuk össze. Összehasonlítás céljából néhány ismert katalizátor-készítményt és propilénnek akroleinhez vezető gőzfázisú oxidációjával kifejtett aktivitásukat a 4. táblázatban mutatjuk be. A fenti eredményekből kitűnik, hogy a propilénnek akroleinné történő gőzfázisú oxidációjával katalitikus aktivitás szempontjából az egyes komponensek atomjainak száma a katalizátorkészítményben döntő jelentőségű tényező. 2. táblázat Reakció _ Hozam '(%) a K a t a 1 i z á t o r körülmények a :2 o :2 «" -0 .ö > as 1 T5 o £ 53 Mo Bi Fe Mg Co Mn Ni TI P o * 1 » 2 O Ö ^ 0 J4 o o ftl P3 xt , & 3 PH M < < © o 28 12 1 2 1,5 1,5 0 6 0,1 1 52,2 355 980 97,0 83,3 8,0 2,2 1,2 29 12 1 1 1 1 1 5,5 0,2 0,1 48,1 375 930 95,6 81,7 8,5 30 12 1 1 0 2 0 7 0,1 1 50,7 360 810 93,9 81,1 7,6 31 12 1 1 4 0 0 4,5 0,2 0,1 48,1 375 980 93,7 74,4 12,8 1,9 1,6 5
