161730. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus vetőszerkezet a répa végleges tőtávolságú szemenkénti helyrevetésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. VI. 14. Közzététel napja: 1972. IV. 28. Megjelent: 1974. III. 30. (RE—504) 161730 Nemzetközi osztályozás: A 01 c 7/00 .'< o ' ~' Feltalálók: Dr, PESZLEN Tibor, tud. oszt. vez. 45%, Dr. SHMILLIÁR Manó, int. igazg. 10%, Sopronhorpács, GRULL Ignác gépszerelő, 45%, Peresznye. Tulajdonos: Répatermesztési Kutató Intézet, Soüiron'horpács. Pneumatikus vetőszerkezet a répa végleges tőtávolságú szemenkénti helyrevetésére í • A találmány pneumatikus vetőszerkezet répamagok végleges tőtávolságú, biztonságos helyrevetésére, amelynek alkalmazásával az egyélési munkák lényegileg megszüntethetők és ezzel a növényápolási rnunkák csökkenthetők, a jó 5 termést biztosító optimális növényszám előre és biztonságosan állítható be. Közismertek a répatermesztés fáradságos és nehéz egyelési munkái, melyeknek kiküszöbölésére vagy legalábbis csökkentésére sokféle pró- 10 bálkozás és javaslat 'keletkezett. A korszerű technika a hagyományos sűrűn kelő. répasorok vetéséről az egymagvú helyrevetés megvalósítására irányul. A répa egyelés nélküli végleges helyrevetése azonban nagy kockázattal jár, amit 15 ezideig megszüntetni nem tudtak, annak ellenére, hogy ennek érdekében nemcsak a mechanikai megmunkálással készítenek egycsírás magvakat, hanem még az örökletesen monogerm vetőmagokon és különböző pl. koptató kalibráló 20 drazsírozó kezelést végeznek. A találmány a répa vetéstechnikáját továbbfejlesztő szerkezet, amellyel meghatározott tőtávolságban a répa végleges helyére nem egy, ha- 25 nem szomszédosán és egymástól függetlenül a talajból kapával kiemelhető közelségben — célszerűen 3 cm-n^ire — két egymagvú (egycsírás) gomolyt vetünk. Ezzel a tartalékmagos úgynevezett biztonsági- 30 páros vetési módszerrel kiküszöböljük a vetőmagvak szántóföldi kelőképességének bizonytalanságát arra az esetre is, ha az egyik mag valamilyen oknál fogva nem kel ki. Azon %-os esetben, ha1

mind a két mag kikel, akkor sem kell az eddigi egyelés^-szerű nehéz munkát végezni, mert azok egymáshoz választott páros távolsága lehetővé teszi á~ felesleges répa egyszerű és könnyen végezhető eltávolítását. Ezért a két gomolyt úgy vetjük el, hogy azok egymástól kb. 3 cm-re kerüljenek a talajba, amely módszer szerinti vetés eredményeképpen lényegileg 17 + 3 cm-re kerül sorozatosan egymás után egy-egy gomoly-páros a földbe. Ez azt jelenti gyakorlatilag, hogy 20 cm-ként fejlődik egy-egy répa ak^ kor is, ha az egyik gomoly nem kel ki, vagy ha mindkettő kikelt, akkor is az egyik •— választhatóain a gyengébb növény —a vetési sorközben lépkedés közben hosszúnyelű kapával könnyen eltávolítható. Ilymódon kockázatmentesen lehet minimális kézimunkaerővel, optimális növényállományt elérni. A találmány szerinti szerkezet példaképpeni kiviteli alakját a csatolt rajzok szemléltetik. A raj zokon az 1. ábra a vetőszerkezetet függőleges középvonala menti metszetben mutatja, a 2. ábra a vetőszerkezet elrendezését mutatja, vázlatosan, oldalnézetben, végül a 161730