161716. lajstromszámú szabadalom • Két hatóanyagot tartalmazó gombaölőszer

161716 4 1. táblázat Hatóanyag Alternaria tenuis Botrytis allii Hatóanyag fürdő permet A B A B fürdő permet A B A B Mangán-N,N-dimetil-ditiokarba­mát és 2-imino-ciklopentán-ditio­karbonsav keveréke Cink-N,N-dimetil-ditiokarbamát és 2-imino-ciklopentán-ditiokar­bonsav keveréke 6- KT 11' 3-10-" 5 • ID­S'10-5-10-.11 5-10-" 5-10-10 5-10-9 3-IQ-3 5-10-10 7-10-7 2-10" 8 6 10-5-10-9 3-10-9 5-10-9 2-imino-ciklopentán-ditiokarbon­sav 1-10-2 9-10-3 9-10-2 1-10-2 3-10-3 Í-IO-3 5-10-2 Í-IO"2 8-Hidroxikinolin 7 -10-6 7-10-10 9-10-4 1-10-4 2-10-8 2-10-8 2-10-6 2-10-' Piridin-N-oxid-2-tiol 7-10-7 2-10-8 5-10-« 5-10-6 — — — — A = csírázásgátlás. B = növekedésgátlás A csávázási próbákat Bezosztaja—1 búza ve­tőmaggal végeztük. A vetőmagot előzetesen meg­fertőztük a magsúlyra számítva 0,2% Tilletia ca­ries és Tilletia foetida kőüszög spórakeverékkel, és Erlenmeyer-lombikban 5 percig ráztuk. Az így fertőzött vetőmagból 100—100 g-os adagokat 0,2 g gombaölőszerrel Erlenmeyer-lombikokban 5 percig rázva csáváztunk. Összehasonlításképpen azonos módon csáváz­tunk 100—100 g kőüszögspórákkal fertőzött bú­zavetőmagot a 157 422 lajstromszámú szabada­lomban leírt komplex ditiokarbamáttal és a Gra­nosan néven ismert etilhigany(II)klorid csává­zószerrel. A kontroll kőüszögspórákkal fertő­zött, de csávázószerrel nem kezelt, illetve fertő­zetlen és kezeletlen búzavetőmag volt. A fungicid hatás vizsgálatára a magvakról Petri-csészékben, szűrt iszapolt agyagtalajban próbánként (100 g vetőmag) 20—20 lenyomatot 25 30 35 készítettünk. Ezután a Petri-csészéket 12—18 C°­on tartottuk, és a lenyomatokat az 5., 7. és 9. na­pon mikroszkóppal megvizsgálva megállapítot­tuk, hogy a spórák hány százaléka csírázott ki. A csávázószerek fitotoxikus hatását is meg­vizsgáltuk olymódon, hogy növényházban kerti talajjal töltött ládákban elvetettünk próbánként 100—100 magot. Kikelés után a 3. és 7. napon megszámoltuk, hogy hány mag csírázott ki, és megmértük ládánként 10—10 csíranövény ma­gasságát is. A 2. táblázatban összefoglalt adatokból kitű­nik, hogy a 2-imino-ciklopentán-ditiokarbonsa­vat és cink-N,N-dimetil-ditiokarbamátot tartal­mazó gombaölőszer hatásosan védi a búzát a kőüszög ellen, és jobbnak bizonyul a higanytar­talmú ismert gombaölőszernél, úgyhogy alkal­mas az erősen toxikus higanyos szer helyettesí­tésére. 2. táblázat Csávázószer Fitotoxikus vizsgálat Fungicid vizsgálat kelési % növénymagasság, cm kicsírázott spórák, % 3. nap 7. nap 3. nap 7. nap 5. nap 7. nap 9. nap Cink-N,N-dimetil-ditiokarbamát és 2-imino-ciklopentán-ditiokar­bonsav keveréke CTP 80 Granosan Fertőzött kontroll Kezeletlen kontroll 55,5 56,5 11,0 21,9 0 0 0 60,5 62,5 10,7 21,1 0 0 0 64,5 66,0 9,7 22,1 0 6,3 16,5 33,5 38,5 7,5 17,2 62,0 68,0 72,0 46,5 50,5 11,2 20,3 — — — Szabadalmi igénypont: Gombaölőszer azzal jellemezve, hogy ható­anyagként 0,001—100 s% cink- vagy mangán­-N,N-dimetil-ditiokarbamátot és 2-imino-ciklo­pentán-ditiokarbonsavat, továbbá adott esetben 60 a gombaölőszereknél szokásos hordozó-, hígító­és/vagy egyéb segédanyagokkal együtt tartal­maz. Kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 74.6012/4 — Zrínyi Nyomda, Budapest — Felelős vezető: Bolgár Imre vezérigazgató 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom