161715. lajstromszámú szabadalom • Több hatóanyagos gyomirtószer
3 161715 4 C) 50 súlyrész 2,4-diklórfenoxiecetsavas nátrium, 25 súlyrész 2-klór-4,6-bisz-(etilamino)-l,3,5-triazin és 22 súlyrész vas (II) szulfát. 7 H2O, 5, 1, illetve 6,8 kg/ha; D) 50 súlyrész 2,4-diklórfenoxiecetsavas nátrium, 25 súlyrész 2-klór-4,6-bisz-(etilamino)-1,3,5-triazin, 14 súlyrész vas (II) szulfát . 7 H2O és 8 súlyrész alumíniumszulfát . 12 H2 0, 5,1, illetve 6,8 kg/ha. A keverékek a hatóanyagokon kívül iners segédanyagokat is tartalmaztak változó mennyiségben. Az eredményeket a következő táblázatban foglaltuk össze. Gyompusztulás a kontrollhoz képest Gyomírtószerkeverék: Hatóanyag, kg/ha A B C D 5,1 10,2 5,1 6,8 5,1 6,8 5,1 6,8 Kikeléskor 12—14 nap után 20—25 nap után fitotoxikus hatás kukoricára 32 37 34 38 30 32 29 49 44 68 42 50 50 54 73 78 45 69 92 96 100 100 100 100 0 0 erős erős 0 gyenge 0 0 2. táblázat A táblázat adataiból kitűnik, hogy 2-klór-4,6--bisz-(etilamino)-l,3,5-triazin (A szer), a kukoricásokban legtöbbet használt gyomirtószer, önmagában nem irtja kielégítő mértékben a kölest, viszont nincs ártalmára a kukoricának. A 2-klór-4,6-bisz-(etilamino)-l,3,5-triazin és a 2,4--diklórfenoxiecetsav együtt (B szer) csak olyan adagban lenne kellő gyomirtó hatással a kölesre, amely a kukoricára gyakorolt erős fitotoxikus hatása miatt nem jöhet figyelembe. Viszont amikor a B szerhez vas (II) szulfátot (C szer), illetve vas (II) szulfátot és alumíniumszulfátot adtunk (D szer), a gyomirtó hatás kölesre teljessé vált, és meglepetésünkre a kukoricára gyakorolt fitotoxikus hatás csak olyan nagy adag hatására kezdett mutatkozni, amelyre az új szer hatásosabb volta miatt nincs szükség. Ugyanezeket a kísérleteket elvégeztük 2-klór-4,6-bisz-(propilamino)-l,3,5-triazinnal, 2,3,5-triklórfenoxiecetsavas ammóniummal, 2,4--diklórfenoxivajsavas nátriummal, vas (III) ammóniumszulfáttal és timsóval, és azonos eredményt tapasztaltunk, mint az várható is volt. Muharirtó kísérleteinket úgy hajtottuk végre, hogy növényházban homokos agyagtalajba vegyesen elvetett kukoricát és muhart kikelésük után 14 nappal megpermeteztünk az 5,1, 6,8 és 8,5 kg/ha C összetételű gyomirtószer hatóanyagot tartalmazó permetlével. A muhar mindhárom adagtól 7 nap alatt 100%-ban elpusztult, viszont a kukorica egyáltalán nem károsodott 25 nap múlva sem. Az új gyomirtószerkészítmény általános gyomirtó hatásának megvizsgálására erősen elgyomosodott, mezőgazdaságilag nem művelt parcellákat megpermeteztük 32 s% 2-metil-4-klórfenoxiesetsavas kálium, 11 s% 2-klór-4-etilamino-4-izopropilamino-l,3,5-triazin, 17s% vasszulfát . 7 H2 0, 36 s% krétapor és 3 s% felületaktív anyag keverékéből 9,3,10,0,12,8, ill. 14,5 kg/ha mennyiségnek megfelelő vizes szuszpenzióval. A permetté mennyisége 160 liter/ha volt. A kezelés után 2 hónappal észlelt hatást a 2. táblázatban közöljük. 25 30 35 40 45 50 55 60 65 Gyomirtószerkészítmény Növény kg/ha 0 9,3 10,0 12,8 14,5 Matricaria inodora + + + -Ambrosia artemisiifolia + + + — — Chenopodium album + — — — — , Viola tricolor + + + . + + Convolvulus arvensis + — — — — Capsella bursa-pastoris + — — — — Polygonum floridum + — — — — Raphanus raphanistrum + — — — — Amaranthus retroflexus + + + -— Polygonum lapathifolium + — — — — Centaurea jacea + — — — — Plantago major + — — — — Echinochloa crus-galli + + + + • + Poa annua + —, — — — Digitaria sanguinalis + + + • — — Setaria glauca + — — —• — A kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) a 14,5 kg/ha készítménnyel kezelt parcellán a harmadik hónapban pusztult el, a többin megmaradt. A mezei árvácska (Viola tricolor) a harmadik hónapban minden parcelláról eltűnt. Kukoricát ugyanilyen körülmények között nem érte károsodás. A szelektív gyomirtó hatáson kívül az új gyomirtószereknek szignifikáns termésnövelő hatása is van. Ennek vizsgálatára szabadtéri kísérleteket végeztünk 0,1 ha nagyságú parcellákon a következő összetételű gyomirtószerkészitményekkel: E) 40 s% 2,4-diklórfenoxiecetsavas nátrium, 22,5 s% 2-klór-4-etilamino-6-izopropilamino- 1,3,5-triazin, 25 s% vas(II)-szulfát . 7 H2 0, 7,5 s% víz és 5,0% felületaktív anyag; 2
