161713. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés frekvencia-előreszámláló nullponthiszterézisének képzésére

5 161713 6 ának. (Lásd 3. ábra). A kapuidő végén 45 mo­nostabil áramkör vizsgáló impulzust generál: megtörtént-e a nullátmenet? Ha igen, akkor 44 T flip-flop Q=l értéket vesz fel és így 45 monostabil impulzusa hatásta­lan 46 D flip-flopra és a 25 ÉS és 26 VAGY ka­pukon átjutva a helyes információt a 18 regisz­terbe átírja és vezérlőjelet ad a 52 „a mérés vé­ge" információt fogadó, ill. „mérés indulj" ve­zérlő jelet kiadó egységnek (a. eset) Ha nem tör­tént meg a nullátmenet, a már említett két eset lehetséges: a b) esetben,.amikor a mért érték az A—H tartományba esik (lásd 3. ábra) 45 mono­stabil vizsgálóimpulzusa a 25 ÉS és 26 VAGY kapukon nem tud átjutni, de 46 D flip-flop-ot Q = 0 állapotba billenti, melynek következtében a 21 ÉS kapun keresztül az órajel továbbszám­láltatja a 39 és 40 számláló dekádokat. 40 szám­láló dekád első decimális átvitelekor a már előbb élesedett 48 D flip-flop Q = 1 állapotba billen, melynek hatására a továbbszámláltatás megszű­nik és 50 monostabil egy újabb vizsgálóimpul­zust generál: megtörtént-e a nullátmenet? Mivel ez most (b. eset) nem történt meg, a vizsgálóimpulzus nem tud átjutni a 24 ÉS kapun (mivel 44 T flip-flop Q = 0) és így a 23 ÉS kapun keresztül vezérlőjelet az 53 „mérés ismétlése el­lentétes bemeneti polaritással" funkciót vezérlő egységnek. A c) esetben — amikor a mért érték O és H közé esik (lásd 3. ábra) a továbbszámláltatás vé­gén 50 monostabil impulzusa a 24 ÉS kapun át­jutva az információt átírja a 18 regiszterbe és vezérlőjelet ad az 54 „polaritásjelzés váltás" — valamint az 52 „mérés vége" információt foga­dó, illetve a „mérés indulj" vezérlő jelet kiadó egységnek. A kimeneti információ első négy bitjét most a 39 számláló dekád adja 40 számlálódekád he­lyett, ezt a 47 RS flip-flop által vezérelt 27 ... 34 ÉS, ill. a 35 ... 38 VAGY kapuk (12 csatorna­választó egység) biztosítják. Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolási elrendezés frekvencia előreszám­láló nullpontja környezetében kialakítandó hisz­terézis jellegű tartomány képzésére, ahol az adott nullponthoz rögzített — zérusnál nagyobb — frekvencia tartozik, ahol az elrendezés önma­gában ismert kapuidőgenerátort, frekvencia csa­tornaváltó egységet, segédszámlálót és összeg­zőszámlálót,1 figyelőáramkört, vezérlőegységet tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a kapuidőge­nerátor (9) egyik kimenetére frekvencia csator­naváltó (14) van kötve, amelynek egyik bemene­tére a mérendő frekvencia (fx), másik bemene­tére az órajel (fclock), harmadik bemenetére pe­dig a vezérlőegység (8) egyik kimenete van köt­ve, a frekvencia csatornaváltó (14) egyik kime­nete az összegző számláló "(10) bemenetére, má­sik kimenete a segédszámláló (11) bemenetére csatlakozik, amelynek kimenete a csatornavá­lasztó egység (12) egyik bemenetére van kötve, amelynek ún. vezérlő bemenetére a vezérlő egy­ség (8) második kimenete van kapcsolva, a ve­zérlő egység (8) harmadik kimenete a regiszter (18) vezérlő bemenetére csatlakozik, a vezérlő egység (8) további negyedik kimenete a kapuidő­generátor (9) bemeneti pontjára csatlakozik, a vezérlő egység (8) egyik bemenete a figyelő áramkör (13) kimenetére kapcsolódik, a vezérlő egység (8) másik bemenete az összegző számláló (10) egyik kimenetére van kötve, a figyelő áram­kör (13) bemenete az összegzőszámláló (10) má­sik kimenetére csatlakozik, az összegzőszámláló (10) kimenetei egyrészt a csatornaválasztó egy­ségen (12) keresztül, másrészt közvetlenül csat­lakoznak a regiszter (18) bemeneteire. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrende­zés kiviteli alakja, azzal jellemezve (4. ábra), hogy a kapuidőgenerátor (9) kimenete a vezérlő­egységben (8) levő első impulzusformáló (45) be­menetével van összekötve, amelynek kimenete egyrészt az első D flip-flop (46) egyik bemeneté­re (clock), másrészt az első logikai ÉS-kapu (25) egyik bemenetére csatlakozik, az első D flip­flop (46) másik bemenete (D) egyrészt a figyelő­áramkört (13) képező T flip-flop (44) egyik ki­menetével (Q), másrészt az első és második logi­kai ÉS-kapuk (25,24) egy-egy bemenetével van összekötve, a T flip-flop (44) másik kimenete (Q) a harmadik logikai ÉS-kapu (23) egyik be­menetére csatlakozik, a logikai ÉS-kapu másik bemenete a második logikai ÉS-kapu (24) egyik bemenetével és a második impulzusformáló (50) kimenetével van összekötve, a harmadik logikai ÉS-kapu (23) kimenete az „új mérés ellentétes bemeneti polaritással és polaritásjelzésváltás" funkciót végrehajtó egység (53) bemenetére csat­lakozik, a második logikai ÉS-kapu (24) kimene­te az első logikai VAGY-kapu (26) egyik beme­netére, valamint a „Polaritásjelzés váltás" funk­ciót végrehajtó egység (54) bemenetére csatla­kozik, az első logikai VAGY-kapu (26) másik be­menete az első logikai ÉS-kapu (25) kimenetével van összekötve és kimenete a regiszter (18) in­formációbeírást vezérlő bemenetére csatlakozik, amely egyúttal a „Mérés vége" funkciót fogadó és a „mérés indulj" vezérlőjelet kiadó egység (52) bemenetére is kapcsolódik, s amelynek egyik kimenete a kapuidőgenerátor (9) ún. vezérlő be­menetére kapcsolódik, a második impulzusfor­máló (50) bemenete a késleltető (49) kimenetével van összekötve, ä késleltető (49) bemenete és a második logikai VAGY-kapu (22) egyik bemene­te a második D flip-flop (48) Q kimenetére csat­lakozik, a második logikai VAGY-kapu (22) má­sik bemenete és a második D flip-flop (48) egyik bemenete (reset), továbbá az RS flip-flop (47) egyik bemenete a központi reset vezetékre csat­lakozik, amely a „mérés indulj" funkciót ellátó egység (52) másik kimenetére van kötve, a má­sodik D flip-flop (48) másik bemenete (D) az összegző számlálólánc — a hiszterézistartomány­nak megfelelő — (s. bit) kimenetére csatlakozik, a második logikai VAGY-kapu (22) kimenete az 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 í

Next

/
Oldalképek
Tartalom