161702. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagyfrekvenciás jeleknek fényérzékeny anyagra való rögzítésére
#v 3 161702 4 Ezzel az eljárással olyan jeleket is lehet felrajzolni, amelyeknek a felső határfrekvenciája néhány 1000 Hz, mivel itt a fotóanyag előtolási irányára merőleges széthúzás, az előtolási sebesség 5—10-szerese is lehet (általában max. 10 ms/cm az eltérítés). Ennek a módszernek az a fő hátránya, hogy többcsatornás regisztrálás esetén a regisztrátumok nem esnek egymás alá, tehát a jelek szinkronitásának vagy a jelek időbeli viszonyának értékelése nehézségekbe ütközik. Lehetne segíteni a leírt hátrányon úgy is, hogy az időirányú eltérítést vízszintesre vesszük és a fotóanyagot szakaszosan továbbítjuk. Ekkor maga a fényképezés álló fotóanyagra történnék, amíg az időirányú fürészfeszültség le nem fut, majd a fény kioltása után a fotóanyagot egy képmérettel továbbítanánk. Ezzel az eljárással azonban együttjárna, hogy a fotóanyagot szakaszosan kellene továbbítani, mégpedig nagyon gyorsan, annak érdekében, hogy az időben folyamatos eseményről minél többet rögzíteni lehessen. Különösen sokcsatornás regisztrálás esetén azonban a széles fotóanyag és a mechanizmus szakaszos továbbítása szinte megoldhatatlan mechanikus problémákat vet fel. A vázolt hiányosságok a találmány szerinti megoldással kiküszöbölhető, amely a folyamatos és szakaszos regisztrálás előnyeit egyesíti, azok hátrányai nélkül. Találmányunk tehát nagyfrekvenciás jeleknek fényérzékeny anyagra való rögzítésére alkalmas eljárás és berendezés. A találmányt bővebben — annak példaképpeni kiviteli alakjait szemléltető — mellékelt rajzokkal kapcsolatos alábbi leírás ismerteti. A rajzokon az 1. ábra a fotoregisztrálás általános elrendezési vázlata, a 2. ábra az eltérítő feszültség nélkül működő regisztrálás elvi vázlata, a 3. ábra a keresztregisztrálás elvi vázlata, a 4. ábra a találmány szerinti regisztrálás elvi vázlata, a fénykioltásos módszer esetén, az 5. ábra a találmány szerinti regisztrálás elvi vázlata alapvonal eltolásos módszer esetén, a 6. ábra a találmány szerinti regisztrálási eljárás példaképpeni kivitelét ábrázoló tömbvázlat különféle indítási üzemimód esetén és a 7. ábra a találmány szerinti regisztrálási eljárás példaképpeni kivitelét szemléltető tömbvázlat az átlagamplitudóval arányos alapvonal-eltolás esetén. A fotoregisztrálás elvi elrendezését az 1. ábra szemlélteti. A 11 oszcilloszkóp 12 ernyőjén megjelenő 13 képet a 14 optikai rendszer leképezi a nyíl irányában egyenletes sebességgel mozgó 15 fotoérzékeny anyag síkjába. A fényérzékeny anyagon a 16 regisztrátum jelenik meg (közönséges fotóanyag esetében természetesen ez a kép csak előhívás után tűnik elő). A valóságban az egész fotoregisztráló készülék a 17 közös fényzáró házban van, hogy a fényérzékeny anyagot megvédje a nem kívánatos megvilágítástól. A legközönségesebb regisztrálási elvet a 2. ábra tünteti fel, ahol a 12 ernyőn csak egy függőleges egyenesen mozgó fénylő pont látható, amelynek a null helyzettől való pillanatnyi távol-5 sága a 21 függőleges lemezpárra kapcsolt regisztrálandó jel pillanatnyi értékétől függ. Ebben az üzemmódban a 22 vízszintes lemezpárra nem kerül eltérítő feszültség, hanem az időirányú eltérítést a 15 fényérzékeny szalag nyílirányú, egyenlő letes mozgása biztosítja. Ennek következtében jelenik meg az előhívás után a fotóanyagon a 24 regisztrátum. Ennek a regisztrálási elvnek az a fő hibája, hogy gyorsan változó jelek regisztrálása érdekében igen nagy vy sebességgel kell moz-15 gatni a fotóanyagot. Ezen a hátrányon segít a keresztirányú regisztrálás (3. ábra), amelynél a regisztráló fotóanyag haladási sebessége merőleges irányú eltérítő fe-20 szültséget kapcsolunk, az elektronsugárcső 21 függőleges lemezpárjára, míg a regisztrálandó feszültség a 22 vízszintes lemezpárra kerül. A 12 ernyőn most egy időben széthúzott kép jelenik meg, és ezt képezi le az optikai rendszer a foto-25 érzékeny anyagra. Mivel azonban a 15 regisztráló anyag az alatt az idő alatt is halad, amíg a 31 fénypont az eltérítő feszültség hatására végigfutja az ernyőt, a regisztráló anyagon az időtengely nem merőleges a haladási irányra, hanem ezzel 30« hegyesszöget zár be. így a 32 regisztrátum ferdén helyezkedik el a 15 regisztráló anyagon. Ennél a regisztrálási módszernél az időirányú eltérítést nem a fotóanyag haladási sebessége szabja meg, hanem a 21 függőleges lemezpárra kapcsolt 35 eltérítő feszültség vf - lefutási sebességének és a fotóanyag vy sebességének a vektorális összege (v;2 +Vf 2 ). Az eltérítési sebességet általában a fotóanyag haladási sebességének 5—10-szeresére szokták venni. Minél nagyobb az eltérítési se-40 besség, annál merőlegesebben helyezkedik el a 32 regisztrátum időtengelye a fotóanyag haladási irányra, de ugyanakkor az egymásutáni regisztrátum-szakaszok annál inkább fedésbe kerülnek egymással, ami nagyon zavarja a kiérté-45 kelést. Mindezeket a korlátozásokat megszünteti a találmány szerinti berendezés (4. ábra). Itt ugyanis a 15 fényérzékeny szalag haladási irányára 50 merőleges 21 függőleges lemezpárra kerül a regisztrálandó elektromos feszültség, míg a 22 vízszintes lemezpárra eltérítő fürész-feszültséget kapcsolunk. Így a 12 ernyőn időben széthúzott képet rajzol a 41 fénypont, és ezt az ábrát képezi 55 le az optikai rendszer. A 4. ábra azt a pillanatot tünteti fel, amikor a 41 fénypont a 42 görbének a baloldali folyamatosan rajzolt részét már felrajzolta az ernyőre, de a szaggatottan jelölt ábrarészlet még csak ezután rajzolódik fel. Mivel 60, közben a fotóanyag folyamatosan halad Vy sebességgel, a 15'fényérzékeny szalagra leképzett kép időirányú széthúzása nemcsak az eltérítési sebességtől függ, hanem a Vf haladási sebességtől is. Az ábrán feltüntetett esetben a 41 fénypont 65 balról jobb felé halad, vagyis a fotóanyaggal 2.
