161700. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olvasztókemencébe betáplálható anyag előállítására
161700 6 len a szemcsenagyságot +1,9 cm—3,81 cm-esre szűkíteni, amely utóbbi tartomány adja a kemence aknaterében áramló gázra nézve a maximális egyenletességű áteresztőképességet. 6. A kemencébe táplált szinterezett darabos anyag az egyes darabok alakját tekintve egyenetlen. Annak érdekében, hogy zökkenőmentesen, a kemencefalra való lerakódások kiküszöbölésével lehessen a műveleteket végrehajtani, a kemence aknaterében lefelé áramló töltetnek olyan egyenletesnek kell lennie, amennyire az csak lehetséges. Az anyagáram egyenletességét javítani lehetne és ezzel hatékonyabb olvasztást és magasabb befúvatási sebességet lehetne elérni, ha az egyes anyagdarabok alakja egyöntetű, és közelítőleg gömb alakú lenne. 7. Amikor a szinterezett anyag ólomtartalma kb. 25%-ot túllép, a szinterezett darabos anyag gyorsabb tönkremenetele miatt nehézségek lépnek fel a kemence aknaterében, mivel az ólomoxid kémiailag redukálódik. Ennek eredményeként, fokozódik a nyomásesés a kemenceágyon át — ezáltal korlátozva a befúvási sebességet —, csökken a cink olvadási hatékonysága, és növekszik a falon a lerakódások sebessége, ami a folyamatos működés megszűnését eredményezi. Ha a szinterezett anyagban 12% fölé növekszik az ólomtartalom, akkor ugyancsak csökken a cink/ólom olvasztási eljárásnak az a potenciális előnye, hogy az ólom rendkívül gazdaságosan megolvasztható a fal menti peremzónában. 8. A szinterezéskor az exoterm reakció következtében felszabaduló hő nagymértékben eloszlik a gázáramban, mert a szinterezési reakció akkor megy végbe, amikor egy lángfüggöny hatol át az ágyon, és a lángfüggönyt követő gázáram már hűti a szinterezett anyagot. A szinterezett összesült anyagot a gáz tovább hűti, mielőtt a szinterezőszalagról lekerül, mivel nagyon forró anyag osztályozása, aprítása és kezelése súlyos problémát jelentene. Következésképpen, amikor a szinterezett anyagot betáplálják a kemencébe, annak hőmérséklete soha nem több, mint 200— 300 °C, annak ellenére, hogy a szinterezési műveletből történő kilépéskor 1100 °C hőmérsékletű volt. Az olvasztókemencében maximális termikus hatásfok elérése érdekében az lenne kívánatos, hogy a betáplált szinterezett anyag olyan magas hőmérsékletű legyen, amilyen csak lehet. • 9. A forró száraz anyagok kezelése tartályokban, szállítószerkezetekben, zúzógépekben, osztályozókban stb., jelentékenyen nagy területű műhelyekben felveti az ólomban gazdag por öszszegyűjtésének, valamint a szellőztetésnek a problémáit. E problémák megoldásának biztosítására valamely szinterezőüzem területe mindig a biztonságos munkavégzés feltételeinek figyelembevételével van kialakítva, ennek következtében — mivel a levegőben az ólomkoncentráció nagy — az üzem kialakításának költségei magasak. Következésképpen az ólomban gazdag szintergázokból keletkezett gőzből és porból álló gáznemű anyag tisztításának és a betáplálandó anyagkeverékbe való biztonságos visszavezetésének költségét nem az az ólommennyiség határozza meg, amely az eljárás során kezelésre került, hanem az elégetett kénmennyiség és e kén 5 egységére eső levegőtérfogat. Mindazonáltal a leírt szinterezési eljárás fent részletezett hátrányai ellenére az agglomerált PbS-tartalmú keverékek természetes karakterisztikái a szulfid pörkölésének hőmérsékletén 10 lehetővé teszik az anyagok szétoszlatott állapotban történő pörkölésével szemben más ismert eljárások és berendezések elhagyását, így pl. nincs szükség lángkemencékre, fluidágyakra, lángpörkölő szerkezetekre és hasonlókra. 15 A találmány célja, hogy a fenti hátrányokat kiküszöbölő új eljárást szolgáltasson olvasztókemencébe betáplálandó anyagok előállítására. A találmány szerinti eljárás tehát cink/ólom tartalmú olvasztókemencébe olvasztás céljából betáplálható, darabos anyag előállítására vonatkozik, és az eljárás lényege, hogy viszonylag finomszemcsés cink- és ólomoxidokat tartalmazó anyagokat megnövelt hőmérsékleten és nyomáson nagyobb méretű darabos anyaggá préselünk össze. Még részletesebben, a találmány eljárás cink/ólom olvasztókemencébe olvasztás céljából betáplálható darabos anyagból álló töltet előállítására, amely a következő eljárási fázisokból 20 25 30 áll: a) a szulfidos cink/ólom tartalmú nyersanyagot kéntelenítjük, ezzel szemcsés, főként oxidos anyagot állítunk elő, és „_ b) ezt a szemcsés, főként oxidos anyagot 1,4— 28,2 kg/mm2 nyomáson és megnövelt hőmérsékleten széntartalmú vagy egyéb kötőanyag hozzáadása nélkül összepréseljük, és ezzel az olvasztókemencébe való betáplálásra alkalmas dara-40 bos oxidos anyagot állítunk elő. A találmány szerinti eljárás igen előnyös abból a szempontból, hogy a megkövetelt intenzitást összepréseléssel érjük el, olyan hőmérséklet- és nyomásfeltételek mellett, amely fizikai 45 kötést biztosít a formázandó anyag szomszédos ásványi részecskéi között, és nincs szükég kötőanyag alkalmazására e művelet során. Az alkalmazott nyomás előnyösen 2,8—21,1 kg/mm2 , például előnyösen 2,8—14,1 kg/mm 2 , és 50 az összenyomási hőmérséklet 500—700 °C között van. Ezek a feltételek általában legalább 25%-os mikroporozitású terméket eredményeznek, ami jó gáz/szilárdanyag reakció végbemenetelét teszi lehetővé, valamint a termék szilárdságát és ko-55 pásállóságát fokozza. Miután aprítási, ill. összezúzási fázisra az öszszepréselés után nincs szükég — szemben a fentiekben részletesen ismertetett hagyományos eljárással, ahol a szinterezett összesült anyagot le 60 kellett hűteni, majd összetörni, ill. aprítani —, az összesajtolt termék forró állapotban táplálható be a kemence betáplálási rendszerébe. A kéntelenítés — amennyiben az anyagnak 65 elegendő mértékben alacsony az ólomtartalma —
