161692. lajstromszámú szabadalom • Eljárás radioaktív jódizotópokkal jelzett folyékony alkil- és aril-jodid előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Szolgálati találmány Bejelentés napja: 1971. XII. 21. (MA—2300) Közzététel napja: 1972. V. 28. Megjelent: 1974. VII. 31. 161692 Nemzetközi osztály: C 07 b—2300 Feltalálók: JÁSZ Árpád vegyészmérnök, Budapest és dr. TÓTH Géza vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézete, Budapest Eljárás radioaktív jódizotópokkal jelzett folyékony alkil- és aril-jodid előállítására 1 A találmány tárgya eljárás radioaktív jódizotópokkal jelzett folyékony alkil- és aril-jodidok előállítására. Ismeretes, hogy a radioaktív jódizotópokkal jelzett alkil- és aril-jodidok szintézises vagy izotópcserés eljárással állíthatók elő. A szintézises eljárások több egymást követő lépésből állnak. Murray és Williams (Organic Syntheses with Isotopes, II. rész, p. 1228, Interscience Publ. Inc., New York, 1958) szerint úgy állítható elő 131J izotóppal jelzett etiljodid, hogy 95%-os etanolhoz tömény kénsavat adnak, a kapott elegybe Na131 J-oldatot és porított NaJ-ot visznek be, az így keletkező C2 H 5 131 J-ot jeges vízbe desztillálják át, és a szabad jódot nátrium-hidrogén-szulfittál extrahálják. Az elért beépülési hatásfok 46%. Az izotópcserével végzett jelzés esetén (Dutka F: és Gál D., MTA Kém. Tud. Oszt. Közi. 11, No. 1, 11 /1959/; Beronius P., Zeitschrift F. Phys. Chemie, neue Folge, 40, pp. 33—50 /1964/) az alkil-, ill. aril-jodidot megfelelő (általában poláris) oldószerrel oldják, majd az izotópcserét jelzett alkálijodid hozzáadásával indítják meg. Az egyensúly beállta után az oldószert desztillációval, a be nem épült jódot pedig extrakcióval távolítják el. A termék kinyerését mindkét eljárás esetén frakcionált desztillációval végzik. Ennek alkalmazása — kis aktivitású nyomj elzésektől elte-10 15 20 25 30 kintve — metodikai nehézségekkel jár. A nagyobb aktivitású jelzett készítmények előállítása ugyanis csak megfelelő sugárvédelmet nyújtó, desztillációs berendezéssel is ellátott célfülkékkel valósítható meg. Ugyanakkor a beépülés hatásfoka viszonylag csekély. Mindezek következtében a termék önköltsége rendkívül magas. További hátrány, hogy a termék mindkét eljárás esetén jelentős mennyiségű be nem épült (szabad) jódot tartalmaz, amelyet külön extrakciós művelettel kell eltávolítani. A találmány célja az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölésével olyan eljárás biztosítása, amely egyszerű módon, egyetlen lépésben teszi lehetővé jelzett alkil- és aril-jodidok előállítását. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy ha folyékony alkil- vagy aril-jodidot felüle^tén radioaktív jódot adszorbeálva tartalmazó ródium-korommal hozunk érintkezésbe, a jelezni kívánt szerves jodid inaktív jódatomjai viszonylag gyors reakcióban kicserélődnek a ródium-korom felületén adszorbeált aktív jódatomokkal; ilyen módon tehát a radioaktív jód közvetlenül beépíthető a jelezni kívánt szerves vegyületbe, vagyis feleslegessé válik az eddig ismert eljárás esetében a beépüléshez elengedhetetlenül szükséges poláris oldószer alkalmazása és utólagos eltávolítása. A találmány eljárás radioaktív jódizotópokkal -161692
