161685. lajstromszámú szabadalom • Iránykitűző láser fénysugárral
161685 \ nél, hogy a távcső átfordításí lehetősége nincs biztosítva. A találmány célja olyan irány kitűző műszer kialakítása, amely a fenti hátrányokat, illetve műszaki problémákat kiküszöbölve az eddig ismert műszereknél nagyobb pontosságú, nagyobb kitűzőtávolságot biztosító, pontosan kiegyensúlyozott, kívánság- szerint átfordítható műszert ach A találmány tehát iránykitűző lézer fénysugárral, amelynek lézersugarat előállító fénygenerátora és az előállított lézersugarat kivetítő vetítőrendszere van. A találmány lényege abban van, hogy a fénygenerátor az iránykitűző műszertől függetlenül van kiképezve, és a fénygenerátor kimeneti oldala és a lézersugarat kivetítő vetítőrendszer bemeneti oldala flexibilis száloptikai köteggel van összekötve. A találmány szerint tehát a fénygenerátor az eddigektől eltérően nem magára a kivetítőrendszerre, hanem attól függetlenül, például a műszerállvány mellett kerül elhelyezésre. A lézersugarat kivetítő rendszer, például távcső, és a fénygenerátor egymással száloptikával, illetve száloptikaköteggel van összekötve. Ebből következik, hogy a műszerrel tetszés szerinti irány tűzhető ki, a kivetítőrendszer, például távcső, a mérési pontosság fokozása céljából nemcsak átforgatható, hanem át is fektethető. Minthogy a fénygenerátor a kivetítőrendszertől el van különítve, a lézer fényereje és ezzel a kitűzhető távolság a kívánságnak megfelelően növelhető, hiszen a lézer fénysugarat előállító generátor súlya nem terheli a kivetítőrendszert. A fénygenerátor súlya a műszer alaktartóságát nem befolyásolja, és ugyanakkor a flexibilis száloptikával nemcsak a tetszés szerinti irány kitűzése biztosítható, hanem a száloptika leszerelése után a vetítőrendszer egyben szemmel történő közelítő beállítást is lehetővé tesz. Előnyt jelent az is, hogy a találmány szerinti megoldás esetében kivetítőrendszer céljára bármely geodéziai műszer, amely távcsővel rendelkezik, felhasználható, ugyanis a fénygenerátort, illetve annak kimenetét a találmány szerint a száloptika segítségével össze kell kötni a távcsőrendszer okulárjával. A találmány szerint a száloptika, amely a fénygenerátor és a vetítőrendszer között van elrendezve, rendezetlen vagy meghatározott sorrend szerint rendezett fényvezető szálból áll, illetve a száloptika egyetlen fényvezető szálból van kiképezve. Ily módon lehetségessé válik kis veszteséggel, totálreflexió útján a száloptika egyik végébe bevetített fényt tetszés szerinti hajlított görbe vonalú pályán átvezetni a vetítőrendszer esetleg több méter távolságban levő bemenetére. Egy fényvezető szállal történő átvezetés azzal a további előnnyel is jár, hogy a kivetített lézerfényfolt átmérője az eddig ismert kivetítéssel kapható, illetve elérhető fényfoltátmérőnek körülbelül a fele, A fényvezető szálban ugyanis a lézerből érkező koherens nyaláb inkoherenssé vá-15 lik és inkoherens leképzésénél az első diffrakciós minimum divergenciája körülbelül fele akkora, mint a koherens leképzésnél. Ebből kifolyólag tehát az irányzás pontossága tovább fokozódik. 5 A találmány szerint egyetlen fényvezető szál esetén a flexibilis száloptika vége a vetítőrendszer tárgylencséjének, illetve lencserendszerének fókuszában van elrendezve: Ez esetben a kivetítés a geodéziai műszeren, valamint a szemmel 10 történő irányzás egyidejűleg is megvalósítható. A találmány szerint előnyös, ha a fénygenerátor kimenete és a flexibilis száloptika között fénygyűjtő optikai rendszer van elrendezve, illetve ha a fénygenerátorhoz kapcsolt flexibilis száloptika és a vetítőrendszer között fénygyűjtő lencserendszer van kiképezve. Az előbbi esetben a fénygenerátor fényét öszszegyűjtve vezeti a száloptika a vetítőrendszer„ hez, míg az utóbbi esetben a fénygenerátorban keletkezett fényt a száloptikán átvezetve, a vetítőrendszerbe való belépés előtt sűrítjük. A találmányt részletesen kiviteli példán, rajz alapján ismertetjük, ahol az 25 1. ábra a találmány szerinti iránykitűző egy kiviteli példájának elvi elrendezése, a 2. ábra kiviteli példa több fényvezető szálelemből álló száloptika elvi kialakítására, amelynél a fénygyűjtés a száloptika után történik, a 30 3. ábra egy további kiviteli példa egyetlen fényvezető szállal ellátott száloptika esetében, ahol a fénysűrítés a fénygenerátornál történik. A kiviteli példa szerint 1 állványon elrendezett 2 talpcsavarokkal függőlegessé tehető víz-35 szintes és függőleges körrel ellátott 3 teodolit 4 távcsöve képezi az irányt kitűző vetítőrendszert. Az 1 állvány mellett, attól függetlenül 5 villamos tápegységgel ellátott lézerfényt előállító 6 fénygenerátor van elhelyezve. A 6 fénygenerátor fény-40 kimeneti oldala flexibilis 7 száloptikával kapcsolódik a vetítőrendszert képező 4 távcső okulárjához. A 6 fénygenerátorban előállított lézerfény, amint az a 2. ábrából látható, a 6 fénygenerátor 43 8 kicsatolótükrén át lép ki a 7 száloptika 9 bilinccsel összefogott 10 szálakból álló száloptikai kötegbe. A vetítőrendszert képező 4 távcső okulárjához, illetve annak helyére csatlakoztatott 7 száloptika rövid gyújtótávolságú 11 lencsén ke-50 resztül lép be. A 11 lencse gyújtótávolsága úgy van megválasztva, hogy annak gyújtópontja a 7 száloptika elhelyezése után egybeessen a 4 távcső 12 objektívjének gyújtópontjával. A 6 fénygenerátorban keltett lézer fénye kis 58 divergenciája miatt — amint azt a 3. ábrán ábrázolt kiviteli példán bemutatjuk — rövid fókusztávolságú 13 optikai rendszerrel néhány mikron átmérőjű felületre összegyűjthető, és így teljes egészében becsatolható egyetlen 10 szálba. A becsatolt fény a szálon végighalad, és a szál másik végén — mint igen kis méretű, de igen nagy fénysűrűségű fényforrás — jelenik meg. A 3. ábrán ábrázolt egy fényvezető 10 szállal 85 való fényátvezetés azzal a további előnnyel is jár,