161685. lajstromszámú szabadalom • Iránykitűző láser fénysugárral

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Szolgálati találmány Bejelentés napja: 1970. IV. 7. (MA—2088) Közzététel napja: 1972. V. 28. Megjelent: 1974. VII. 31. 161685 Nemzetközi osztály: G 01 c 7/00 Feltalálók: TISZA Sándor, fizikus, Budapest (20%) KÖVY Emiiné, technikus, Budapest (20%) JOBB József, föld. mérnök, Pécs (10%) KANTOR Károly, gép. mérnök, Budapest (20%) FARNADY Pál, vili. mérnök, Budapest (10%) TELLER László, technikus, Budapest (10%) HEGYESSY Géza, fizikus, Budapest (10%) Tulajdonos: Magyar Optikai Művek, Budapest Iránykitűző lézer fénysugárral A találmány iránykitűző lézer fénysugárral. Geodéziában, magas- és mélyépítésnél, útépítésnél és egyéb mérnöki munkáknál igen gyakori feladat az irány kitűzés. Az irány kitűzési munkákat szögtükörrel, szögprizmával, szögdioptriával, teodolittal, szintezőműszerrel vagy egyéb, a geodéziában erre a célra használatos műszerrel végzik. A kitűzött irányok rögzítése csapokkal, csúcsokkal, tárcsákkal általában szakaszosan történik. Az ismert iránykitűző műszerek, valamint a kitűzött irányt rögzítő szerkezetek, illetve elemek közös hátránya, hogy a kitűzés szakaszosan és ebből kifolyólag korlátozott pontossággal történik, egyszerre csak egy vagy kevés számú pont kitűzésének lehetősége biztosított, a szögkitűző műszerek jól képzett kezelőket igényelnek, a kitűzés munkaigényes, ami azután a gazdaságossági mutatókat is kedvezőtlenül befolyásolja. A lézer fénysugarak iránykitűzésre való felhasználása olyan új lehetőséget adott, amelynél az irány rögzítése keskeny, intenzív fénynyaláb segítségével folyamatosan, azaz a kitűzött irány teljes hosszában megvalósítható. Ez a megoldás az iránykitűzési feladatok elvégzésénél számos előnyt biztosít. A lézersugárral való irány ki tűzés céljára alkalmas műszer egyik szokásos és ismert megoldása az, hogy a lézer fényét előállító és kibocsátó szerkezeti elemek több irányban állítható állványra oldhatóan vannak felszerelve. Ismeretes olyan megoldás is, amelynél a lézer fényét előállító és kibocsátó szerkezeti elemek geodéziai műszerre, 5 annak optikai tengelyével párhuzamosan, ugyancsak oldható módon vannak rögzítve. Az egyik esetben a lézer fényét közvetlenül, a másik esetben nyalábszűkítő optikai rendszerrel vetítik ki. A lézeres iránykitűzésnél a sugárnyaláb közép-10 pontjának helyzetét nemcsak szemmel történő megfigyeléssel észlelhetjük, hanem nagyobb pontosságot adó fényelektromos érzékelővel, illetve az érzékelő kombinációjával is. A levegőmozgás által okozott irányingadozás csökkentésére elekt-15 romos csillapítás is kiképezhető, amely átlagolja a lézersugarat érzékelő fénydetektor áramát. Ismertek olyan megoldások is, amelyeknél a kivetítés pontosságát diffrakciós elemek közbeiktatásával fokozzák. Ennél a megoldásnál főleg 20 a műszerre szerelt lézerfényt előállító elemek esetében, különösen ha nagy távolságra történő kivetítést alkalmaznak, nagy fényerejű lézersugárra van szükség, ami egyrészt a fényerő vonatkozásában, másrészt a műszerre helyezett súly 25 tekintetében jelent korlátozásokat. A nagyobb fényerő igénye magával vonja ugyanis a nagyobb méretű és súlyú lézerfénysugarat előállító berendezések használatát, amik a műszer alaktartóságát, kiegyensúlyozását károsan befolyá-30 solják. Hátrányt jelent az is az ilyen műszerek-161685