161665. lajstromszámú szabadalom • Eljárás heterociklusos 4-aril-piperazinoalkil-éterek előállítására
L61665 sika pedig Rí—O—A— csoportot jelent, ahol Rí R2 és A jelentése a fent megadott —; vagy e) valamely (IX) általános képletű vegyületet — ahol Rí, R2 és A jelentése a fent megadott — etilénglikol reakcióképes észterével reagáltatunk, és kívánt esetben a kapott sókból a bázist felszabadítjuk; ill. a bázisokat savaddíciós sóikká alakítjuk. Rí a megfelelő helyettesítetlén csoportokon kívül pl. a következő gyököket jelentheti: 4,6-difenil-, 4-metil-6-fenil-, 4,5-dimetil-6-fenil-, 4--etil-6-metil-, 4-etil-5,6-dimetil-, 4-benzil-6-metil-, 4-butil-6-metil-, 4-propil-6-metil-pirimidinil-(2)-csoport, az alkoxi-csoportban 1—4 szénatomot tartalmazó 3-, 4- vagy 6-alkoxi-piridil-(2)-csoport, 3-, 4, 5- vagy'6-metil-piridil-(2)-csoport és izomerjei, 6-etil-piridil-(4)-csoport és izomerjei, 2,6-dimetil-piridil-(4)-csoport és izomerjei, 4-metil- és 4-fenil-kinolil-(2)-csoport és izomerjei, 4-metil-tiazolinil-(2)-csoport. R2 pl. az alábbi csoportokat jelentheti: fenil-, o-, m- és p-tolil-, o-, m- és p-anizil-, ö-, m- és p-klór-fenil-, piridil-(2)-, piridil-(3)-, piridil-(4)-, 2-klór-4-metil-fenil-csoport és izomerjei, 2-klór-4-metoxi-fenil-csoport és izomerjei, 2-metoxi-4--metil-fenil-csoport és izomerjei, 6-metoxi-piridil-(2)-csoport és izomerjei, 2-metil-piridil-(4)-csoport és izomerjei, 2-metil-piridil-(4)-csoport és izomerjei, 4,6-dimetil-piridil-(2)-csoport és izomerjei. Az A helyén álló alkilén-csoportok pl. a következők lehetnek (az oxigénatomhoz kapcsolódó szénatomot 1-gyel jelöljük): etilén-, trimetilén-, 2-metil-etilén-, 3-metil-etilén-, tetrametilén-, 3--metil-trimetilén-, 2-etil-etilén-, 1-etil-etilén-, pentametilén-, 4-metil-tetrametilén-, 3-etil-trimetilén-, 1-propil-etilén-, 1-izopropil-etilén-; 1,2--dimetil-etilén-, hexametilén-, 5-metil-pentametilén-, 4-etil-tetrametilén-, 3-propil-trimetilén-, 2-butil-etilén-, 1-butil-etilén- és l-metil-3-etil-trimetilén-csoport. Az egyes eljárásváltozatokat a következőkben részletesen ismertetjük. a) Az (I) általános képletű vegyületeket ä találmány szerint előnyösen úgy állíthatjuk elő, hogy a (II) általános képletű halogénezett heterociklusos vegyületeket (III) általános képletű hidroxialkil-piperazinnszármazékok sóival, célszerűen nátriumsóival reagáltatjuk. A reakciót közömbös oldószerben, pl. benzolban vagy benzolhomológokban, adott esetben megnövelt hőmérsékleten hajtjuk végre. A (II) általános képletű vegyületeket pl. úgy állíthatjuk elő, hogy a (XII) általános képletű piperazin-származékokat — ahol R2 jelentése a fent megadott — halogénhidrinekkel reagáltatjuk. b) Az (V) általános képletű vegyületeket fémsóik, előnyösen ezüstsóik formájában alkalmazzuk. A reakciót önmagában ismert módon, megfelelő oldószerben, pl. benzolban, toluolban vagy xílolban, adott esetben melegítés közben hajtjuk végre. A (IV) általános képletű kiindulási anyagokat a megfelelő hidroxivegyületek és halogénezőszerek, pl. tionilklorid, vagy szulfonsavhalogenidek reakciójával állíthatjuk elő. c) A (VI) általános képletű piperazid-szárma-5 zékokat önmagában ismert módon, pl. fémhidriddel, így lítiumalumíniumhidriddel redukáljuk. A (VI) általános képletű piperazidokat pl. a megfelelő klóracilpiperazid-származékok és az Rí—OH általános képletű vegyületek fémsóinak 10 — előnyösen ezüstsóinak — reakciójával állíthatjuk elő. A klóracilpiperazid-származékokat pl. úgy állíthatjuk elő, hogy a (XII) általános képletű piperazin-származékokat klórecetsav-származékokkal, így klóracetilkloriddal reagál-15 tatjuk. d) A d) eljárásváltozatban a (X) általános képletű aminokat — ahol Rí és A jelentése a fent megadott — a (XI) általános képletű vegyületekkel—.ahol R2 jelentése a fent megadott—, vagy 20 előnyösen a (XI) általános képletű vegyületek reakcióképes észtereivel, pl. sósavval, brómhidrogénsavval, p-toluolszulfonsavval vagy metilkénsavval képezett észtereivel reagáltathatjuk. A reakciót ismert módon közömbös oldószerben, pl. 2Í* benzolban vagy homológjaiban, adott esetben az . elegy melegítése közben hajtjuk végre. A (X) általános képletű aminokat pl. úgy állíthatjuk elő, hogy az (V) általános képletű vegyületek ezüstsóit klóracetonitrillel reagáltatjuk, és a kapott nitrilvegyületeket katalitikus úton a megfelelő aminokká redukáljuk. A (XI) általános képletű kiindulási anyagokat pl. etilénklórhidrin és H'>N— —R2 általános képletű aminők reakciójával állíthatjuk elő, és a kapott bisz-(hidroxietil)-aminokat kívánt esetben önmagában ismert módon reakcióképes észtereivé alakíthatjuk. A megfelelő sósavészterek előállítása során pl. a (XI) általános képletű vegyületeket tionilkloriddal reagáltatjuk. A d) el járás változat szerint úgy is eljárhatunk, hogy a (XIII) általános képletű vegyületeket — ahol Rí és A jelentése a fent megadott — vagy reakcióképes észtereiket H2N—R2 általános képletű aminokkal reagáltatjuk — ahol R2 jelentése a fent megadott. A (XIII) általános képletű vegyületeket a (XI) általános képletű vegyületekhez hasonlóan, a (X) általános képletű aminők és etilénklórhidrin reakciójával állíthatjuk elő. A kapott bisz-hidroxietil-aminokat kívánt esetben reakcióképes észtereikké, pl. sósavas, brómhidrogénsavas vagy p-toluolszulfonsavas észtereikké alakíthatjuk. e) Etilénglikol reakcióképes észtereként előr. nyösen 1,2-dibrómetánt vagy glikol-bisz-metil-«zulfátot alkalmazunk. A reakciót az elegy melegítése közben, megfelelő oldószerben, pl. alkoholokban hajthatjuk végre. A reakció hőmérsékletétől függően alkoholként pl. etanolt vagy n-6Q -butanolt alkalmazunk. A (IX) általános képletű vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy N—R2— —N'-klóracetil-etiléndiaminökat az (V) általános képletű vegyületek ezüstsóival reagáltatunk, és a kapott amidokat fémhidridekkel, pl. lítiumalu-65 míniumhidriddel redukáljuk. 30 35 40 45 50
