161655. lajstromszámú szabadalom • Csőkötés két cső bővülő és bujtatott végeinek összekötésére

161655 ismertetjük, amelyen a példakénti kiviteli ala­kot tüntettük fel. A rajzon: az 1. ábra: egy öntöttvascső-kötés metszetét mu­tatja. A szóban forgó támasztógyűrűk némi­leg nagyított metszete, a 2. ábrán látható. A rajzon 11-gyel jelölt egyik öntöttvas cső bő­vülő vége és 12-vel a következő cső bújtatott vége. A 11 bővülő csővég 14 belső hengeres fe­lülete és a 12 bújtatott csővég 15 külső henge­res felülete közötti 13 hézag kiegyenlítését nem­csak a 11 bővülő csővég és a 12 bújtatott csővég között megfelelő tömítést biztosító 16 gumigyűrű végzi, hanem a két különálló, de egymással kap­csolatban levő, többnyire rugalmas anyagból ké­szült 18, 19 gyűrűből álló merevítés is. A 18 és 19 gyűrűk egymáson fekvő 20 és 21 felületei kú­posán kiképzettek. Ezek a 20, 21 felületek nem simák, hanem számos, 22 és 23 bordával vannak ellátva (lásd 2. ábra), amelyek egyenlő nagysá­gúak, és fűrészfog vagy kampó keresztmetsze­tűek. Ha a gyűrűk bizonyos nyomásnak vannak kitéve, a 22 és 23 bordák megengedik a gyűrűk korlátozott mértékű elmozdulását egymáshoz ké­pest az „A" nyíl irányában (2. ábra), míg ezt az ellenkező irányban a fogak kapcsolódása meg­akadályozza. A csövek kötésekor a 16 gumigyű­rűt a 12 bújtatott csővégre helyezzük, majd a 11 bővülő csővéget rácsúsztatjuk ütközésig. A 16 gumigyűrű lehet az 1. ábrán bemutatott csúszó­gyűrű, gördülőgyűrű, vagy a kettő kombinációja. A gördülőgyűrű tökéletes tömítést biztosít, de kihajlás ellen nem véd. Sok esetben ez nem is szükséges, például ha a csövek homokba vannak fektetve, vagy gerendákba vannak öntve és ha­sonló esetekben. Máskor viszont, pl. ha egy tele­pet vagy annak egy részét nem a felállítási he­lyén gyártanak, tehát később kell odaszállítani, akkor a kötések kielégítő merevsége és stabili­tása igen fontos. Ilyen esetekben alkalmazzuk a 18 és 19 gyűrűkből álló merevítést, amelyet szin­tén a 12 bújtatott csővégre húzunk. Célszerű, ha a gyűrűk legalább egy helyen felhasítottak, mert így kihajlíthatók és a tömítőgyűrű beállítása után is a csőre lehet helyezni őket. A 19 gyűrű besajtolásakor a 18 külső gyűrű — amely a 24 karimával fekszik a 11 csővégnek — kitágul, ugyanakkor a 19 belső gyűrű befelé nyomva 10 15 20 25 30 35 40 45 egyre jobban rászorul a 12 bújtatott csővégre. A 19 gyűrűt addig kell befelé nyomni, amíg a kí­vánt merevséget el nem érjük. Azt tapasztaltuk, hogy ha a csövek egyidejű hajlításnak és görgetésnek vannak kitéve, a me­revítés hajlamos „kigördülésre". Ennek meggá­tolására a 18 gyűrű külső hornyokkal, ill. 25 fo­gazással van ellátva. A 2. ábrán szaggatott vonallal van jelölve a 18 és 19 gyűrűk relatív helyzete a csővégek közötti minimális és maximális hézag esetén. „B" nor­mál, „C" a legkisebb lehetséges, és „D" a maxi­mális hézag méretét mutatja. Szabadalmi igénypontok 1. Csőkötés két cső bővülő és bújtatott végei­nek összeillesztésére, amely a bújtatott csővég külső és a bővülő csővég belső felülete közötti gyűrű alakú térben elhelyezett tömítésből, vala­mint a tömítésnél tengelyirányban kijjebb, kon­centrikusan elhelyezett, és egymáson felfekvő és egymáshoz képest tengelyirányban elmozdítható, kúpos felületű gyűrűt tartalmazó merevítésből áll, azzal jellemezve, hogy a külső gyűrűn (18) a bővülő csővég (11) zárófelületére tengelyirány­ban felfekvő külső karima (24) van, és hogy leg­alább a belső gyűrű (19) a külső gyűrűhöz (18) viszonyított, a merevítés (18; 19) különböző ré­szein különböző mértékű elmozdulást lehetővé tevő rugalmas anyagból, célszerűen műanyag­ból van. 2. Az 1. igénypont szerinti csőkötés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a külső és belső gyűrű (18; 19) a csővégek egyesítéséhez részben vagy teljesen fel van hasítva hosszirányban. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti csőkötés ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kúpos fe­lületek (20; 21) gyűrű alakú, alacsony bordákkal (22; 23) vannak ellátva a belső gyűrűnek (19) a gyűrű alakú térből (13) tengelyirányban történő kicsúszása ellen. 4. A 3. igénypont szerinti csőkötés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bordák (22; 23) a gyűrűk (18; 19) elmozdulását egyik irányban (A) megengedő, ellenkező irányban megakadá­lyozó fűrészfog keresztmetszetűek. 1 rajz, 2 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. Győr-Sopron megyei Nyomdavéllalat 74.357

Next

/
Oldalképek
Tartalom