161655. lajstromszámú szabadalom • Csőkötés két cső bővülő és bujtatott végeinek összekötésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. III. 2. (GU—287) Svédországi elsőbbsége: 1970. III. 2. (2678/70.) Közzététel napja: 1972. április 28. Megjelent: 1974. június 29. 161655 Nemzetközi osztály: F 16 1 25/00 r^u*-- '^^f Ä%J* fiílalíona Feltaláló: Karl Olaf Nordis, Värnamo, Svédország Tulajdonos: Forsheda Gummifabrik AB, Forsheda, Svédország Csőkötés két cső bővülő és bújtatott végeinek összekötésére A találmány tárgya csőkötés két cső bővülő és bújtatott végeinek összekötésére. A találmány olyan csőkötéseknél alkalmazható, amelyeknél nemcsak gumi tömítőgyűrű van a belső cső palástja és a bővülő cső belső felülete közé helyezve, hanem egy azt támasztó gyűrűpárt is alkalmaznak. A találmány tehát elsősorban viszonylag merev csőkötéseknél alkalmazható, például öntöttvas csöveknél. Korábban a tömítést textilszálpakolással végezték, és a kívánt merevséget ólommal tömítve érték el. Néhány éve, a textilpakolás helyett gumit alkalmaznak kiváló eredménnyel. Az ólomzár helyett viszont nemigen sikerült alkalmas merevítést találni. Több megoldást javasoltak már és próbáltak ki, elég kevés eredménnyel. Leginkább valamilyen rugalmas anyagból vagy fémből készült merevítőgyűrű alkalmazásával próbálkoztak. Az esetek többségében a rugalmas gyűrű elegendő merevséget biztosított, és ilyen szempontból az eljárás kielégítő volt. A nehézségek azonban más téren jelentkeztek. Az öntöttvas csöveknél a megengedett gyártási tűrés és így a méretszórás elég jelentős. Példaként megemlíthető, hogy 100 mm átmérőjű csöveknél a bújtatott és a bővülő végek közötti megengedett hézag 6 és 8,5 mm között van. Ilyen eltérést meglehetősen nehéz kompenzálni egyetlen merevítőgyűrűvel, és az ez ideig javasolt reverzálógyűrűkkel, hajlított lemez vagy rugalmas 10 15 20 25 30 anyagból készített gyűrűkkel a probléma hosszú távon, kielégítő módon nem volt megoldható. Ezek minimális hézagok esetén törött csöveket, maximális hézagok esetén rossz merevítést eredményeztek. A jelen találmánnyal az említett problémák megoldást nyernek. Megoldásként a támasztást és merevítést két egymásra ható gyűrű alkotja, egy külső és egy belső, melyek kúpos felületen fekszenek fel egymásra, és egymáshoz képest axiális irányban elmozdíthatók, mivel radiális vastagságuk egy minimális és egy maximális méret között változik. A gyűrűk egy vagy több helyen, részben vagy egészen felhasítottak lehetnek. Ami az ilyen gyűrűk tervezését illeti, nyilvánvalóan rendkívül fontos, hogy a már rögzített gyűrűk egymáshoz képest ne mozduljanak el. Ezért a gyűrűk kúpos felületei gyűrű alakú, egységes és egymáshoz kapcsolódó bordákkal kell ellátva legyenek. Ugyanakkor a könnyű kezelhetőséghez tartozik, hogy axiálisan könnyen elmozdíthatóak legyenek egymáshoz képest az egyik irányban, míg ellenkező irányban zárnak. A találmány szerint ez úgy biztosítható, hogy a bordázást fűrészfog (vagy kampó) keresztmetszetűre készítjük, ami megengedi a gyűrűk mozgását az egyik irányban, de megakadályozza azt a másikban. A találmány további részletét a rajz alapján 161655