161652. lajstromszámú szabadalom • Eljárs l-[P-(szubsztituált aminoalkil)-benzolszulfonil]-imidazolidin-származékok előállítására
161652 6 -alkil-aziridinnel bázikus közegben reagáltatunk. A (IV) általános képletű szulfokloridok N-acilezett fenilalkilaminoknak klórszulfonsavval történő átalakítása útján állíthatók elő, mimellett az N-acilgyök valamely — az R3 gyökből levezetett — karbonsavból származik. Egy második találmány szerinti eljárásváltozat értelmében úgy állítunk elő (I) általános képletű vegyületeket, hogy egy (V) általános képletű vegyület valamely reakcióképes észterét — e képletben m, R2, R3 és R4 jelentése megegyezik az (I) általános képletnél adott meghatározás szerintivel — valamely (III) általános képletű ciánamiddal — e képletben Rí az (I) általános képletnél megadott jelentéssel rendelkezik — kondenzálunk és ciklizálunk és adott esetben a kapott vegyületet valamely szervetlen vagy szerves savval addíciós sóvá alakítjuk. Az (V) általános képletű hidroxi-vegyület alkalmas reakcióképes észterei például a halogenidek, különösen a kloridok vagy bromidok, vagy a szulfonsavészterek. A kondenzálás előnyösen valamely vízzel keverhető vagy nem keverhető oldószerben víz jelen- vagy távollétében történik. Oldószerekként alkanolok, pl. butanol, éterszerű folyadékok, pl. dioxán, dietilénglikol-monometiléter, karbonsavamidok, mint N,N-dimetil-formamid, vat*y szulfoxidok, mint dimetilszulfoxid használhatók. Előnyös, ha a reakciót valamely savmegkötő szer jelenlétében folytatjuk le. Savmegkötő szerekként előnyösen bázisok, így nátriumhidroxid és káliumhidroxid alkalmasak. Alkalmazhatók azonban tercier szerves bázisok is. Az (V) általános képletű kiindulóanyagokat például úgy állítjuk elő, hogy (IV) általános képletű szulfokloridokat aziridinnel vagy valamely 2-alkil-aziridinnel valamely közömbös oldószerben reagáltatunk. A (IV) általános képletű szulfokloridokra vonatkozóan egy előállítási lehetőséget az első eljárásváltozattal kapcsolatban már' említettünk. Egy harmadik találmány szerinti eljárásváltozat értelmében úgy állítunk elő (I) általános képletű vegyületeket, hogy valamely (VI) általános képletű addíciós sót — e képletben Rí, R2, R3, R4 és m jelentése megegyezik az (I) általános képletnél adott meghatározás szerintivel és Y halogénatomot jelent — hevítés útján ciklizálunk és adott esetben a kapott vegyületet valamely szervetlen vagy szerves savval addíciós sóvá alakítjuk. Y halogénatomokként pl. bróm- vagy klóratomot jelenthet. A kondenzálást hevítéssel valamely oldószerben vagy oldószer alkalmazása nélkül végezzük. Alkalmas oldószerek magas forráspontú folyadékok, pl. éterek, így dietilénglikoldimetiléter, vagy karbonsavamidok, így az N,N-dimetil-formamid. Az eljárás alkalmas kiindulóanyagai azok a (VI) általános képletű vegyületek, amelyeknek 15 20 m, Y, R1; R 2 , R3 és R4 szubsztituensei megegyeznek azokkal a szubsztituensekkel, amelyeket az (I) és (VI) általános képlettel kapcsolatban felsoroltunk. Ilyen vegyületeket például oly módon 5 állíthatunk elő, hogy (IV) általános képletű szulfokloridokat vizes közegben dinátriumciánamiddal a megfelelő N-cianobenzolszulfonamidok nátrium-származékaivá kondenzálunk és ezeket a kondenzációs termékeket ezt követően olyan 10 N-(2-klór-etil)-amin-hidrokloridokkal reagáltatjuk, amelyek a nitrogénatomon Rí gyökkel vannak helyettesítve. A találmány szerinti eljárás útján előállított (I) általános képletű vegyületeket ezt követően kívánt esetben szervetlen vagy szerves savakkal sókká alakítjuk. E sók előállítása például az (I) általános képletű vegyületeknek valamely sav egyenértékű mennyiségével alkalmas vizes-szerves-oldószeres vagy szerves-oldószeres közegben, mint pl. metanol, etanol, dietiléter, kloroform vagy metilénklorid, történik. Gyógyászati készítményekként való alkalmazásra az (I) általános képletű szabad vegyületek 25 helyett ezek gyógyszerészetileg elfogadható savakkal alkotott sói is felhasználhatók. Alkalmas addíciós sók pl. a klórhidrogénsavval, brómhidrogénsavval, kénsavval, foszforsavval, metánszulfonsawal, etánszulfonsavval, /S-hidroxietán-30 szulfonsavval, ecetsavval, tejsavval, oxálsavval, borostyánkősavval, fumársavval, maleinsavval, almasawal, borkősavval, citromsavval, szalicilsavval, fenilecetsavval, mandulasavval és embonsavval alkotott sók, de felhasználhatók vér-35 cukorcsökkentő szulfonilkarbamidokkal, így pl. p-toluolszulfonil-butilkarbamiddal, p-klórbenzolszulfonil-propil-karbamiddal, p-[2-(2-metoxi-5--klór-benzamido)-etil]-benzolszulfonil-ciklohexilkarbamiddal képezett sók is. Az új hatóanyagokat előnyösen perorálisan adagoljuk. A napi adagok 0,1 mg/kg és 100 mg/kg között mozognak melegvérűeknél. Alkalmas adagolási egységek, így drazsék, tabletták a 4g találmány szerinti eljárással előállított hatóanyagot 30—300 mg-nyi, éspedig 20—80%-nyi menynyiségben tartalmazzák. A gyógyászati készítmények előállításához a hatóanyagot pl. szilárd, por alakú vivőanyagok-50 kai, mint tejcukor, szacharóz, szorbit, mannit; keményítőféleségekkel, mint burgonyakeményítő, kukoricakeményítő vagy amilopektin, továbbá lamináriaporral vagy citrusvelőporral; cellulózszármazékokkal vagy zselatinnal kombináljuk, 55 adott esetben csúsztatószerek, mint magnéziumvagy kalciumsztearát vagy polietilénglikolok adagolása mellett a keveréket tablettákká vagy drazsémagokká préseljük. A drazsémagokat például olyan tömény cukoroldatokkal vonjuk be, 60 amelyek pl. még arabgumit, talkumot, és/vagy titándioxidot tartalmazhatnak, de bevonhatjuk ez&ket könnyen illó szerves oldószerekben vagy oldószerkeverékekben oldott lakkal is. Ezekhez a bevonatokhoz pl. a különböző hatóanyagadagok 65 megjelölésére színezőanyagokat is tehetünk. 40
