161648. lajstromszámú szabadalom • Tele és üres állapotjelző készülék ömlesztett anyagok tárolótartályához
161648 3 4 A találmány szerinti szintérzékelő szekrény lényege, hogy belső tere az ömlesztett anyag áramlásának irányával párhuzamos üzemi szakaszra és érzékelő szakaszra válik szét, amelyek közül az üzemi szakasz az áramlás keresztmetszetébe esik, az érzékelő szakasz ezen a keresztmetszeten kívül van, a szintérzékelő pedig a szekrény érzékelő szakaszában van elrendezve, amely szakasz az áramlás irányában tekintve, az érzékelő alatt az üzemi szakasszal újból egyesül. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti szekrény példakénti kiviteli alakjának hosszmetszete. A 2—4. ábrák a szekrény különféle alkalmazását és további példakénti kivitelét feltüntető hosszmetszetek. Mint az 1. ábrán láthatjuk, a találmány szerinti szintérzékelő szekrény az áramlás (16) irányával párhuzamos (18) üzemi szakaszból és (20) érzékelő szakaszból áll. A két szakaszt egymástól részlegesen, árnyékoló (26) terelőlemez választja el. Az üzemi és az érzékelő szakasz az árnyékoló terelőlemez alatt és fölött egymással összeköttetésben van, illetve közös járattá egyesül. A szintérzékelő szekrény az ábrázolt példakénti alak esetén a (18) üzemi és a (20) érzékelő szakasz előtt leágazó (28) túlfolyójárattal van ellátva. Az 1. ábra szerinti szintérzékelő szekrény (20) érzékelő szakaszában példaként a (24) rúdszondás, kapacitív szintérzékelő van elhelyezve. A szintérzékelő szekrény működését a 2. ábra alapján ismertetjük: A szekrény példaként a (30) tárolótartály (32) tetején a tartály (34) befolyónyílásánál van elhelyezve. E példakénti kiviteli alak esetén a (20) érzékelő szakaszban á (36) mechanikus membrános szintérzékelőt helyeztük el. A szintérzékelő szekrényben azonban a (24) elektromos szintérzékelő vagy a (36) membrános szintérzékelő egyaránt elhelyezhető. A (36) membrános szintérzékelő alkalmazása esetén a (18) üzemi szakaszt a (20) érzékelő szakasztól elválasztó árnyékoló (26) terelőlemez elhagyható. A (30) tartály töltésekor a mindenkori töltőanyag az áramlási (16) irányból a (18) üzemi szakaszon és a tartály (34) befolyónyílásán át a (30) tartályba hullik. Mindaddig amíg a tartály nem telik meg, a (20) érzékelő szakaszba anyag nem kerül, így az ott elhelyezett (24), (36) szintérzékelő nyugalmi álla< pótban van. Amikor a (30) tartály megtelik, a (38) anyagkúp teteje elzárja a tartály (34) befolyónyílását, s mivel így a töltőanyag nem tud átfolyni a szintérzékelő szekrényen, ennek (18) üzemi szakasza és (20) érzékelő szakasza néhány másodperc alatt megtelik, majd az anyag a (28) túlfolyójáraton keresztül folyik a (30) tartályba. A (20) érzékelő szakasz anyaggal való feltöltődését és ezzel a tartály megtelését a (24), (36) szintérzékelők érzékelik és jelzik. A tartály megtelése után az anyag a (28) túlfolyójáraton keresztül kerül a tartályba mindaddig, amíg vagy a szintérzékelő önműködően, vagy a jelzés észlelésére a kezelő a tartály töltését le nem állítja. A (28) túlfolyójáratok helyének, illetve számának megválasztásával elegendő férőhely biztosítható a tartálytöltés leállításáig. A 2. ábrából jól látható, hogy az érzékelő szekrényben elhelyezett (36) szintérzékelő a (30) tartály megtelését a (38) anyagkúp tetejével vezérelve a maximális töltöttség állapotában jelzi és, hogy a jelzést követően a táplálás leállításáig a (28) túlfolyójáraton áramló (40) anyag biztonsággal elfér a tartályban. A 3. ábrán a szintérzékelő szekrény olyan példakénti elhelyezését tüntettük fel, amikor a tartály tetején nincs elegendő hely az elhelyezésre, s ezért a szekrényt a (30) tartály (32) tetején levő (42) nyíláson át belógatjuk a tartályba. A szekrény a (46) négy csavarral van a (44) nyílásfedélhez erősítve. A csavarok közötti (48) nyílások túlfolyónyílásként szerepelnek. A szekrényben — példaként — (36) membrános szintjelzőt helyeztünk el. A (44) nyílásfedéllel egybeépített szekrény a tartályból egyszerűen kiemelhető, aminek különös előnye, hogy így a szükséges beállítás és karbantartás egyszerűen elvégezhető. Az áramlás (16) irányából érkező töltőanyag a (18) üzemi szakaszon át áramlik a (30) tartályba mindaddig, míg a töltődés következtében megemelkedő (38) anyagkúp elzárja a szekrény (50) kifolyónyílását. Ennek hatására a szekrény megtelik anyaggal, és a (36) szintérzékelő jelzést ad. A tartálytöltés leállításáig az anyag a (48) túlfolyónyílásokon át kerül a tartályba. A4, ábrán a szintérzékelő szekrény tartály kifolyásnál történő példakénti elhelyezését láthatjuk. A tartály (52) garatjához erősített (54) szekrényben példaként a (36) membrános szintérzékelőt helyeztük el. A szekrény alatti (56) anyagelvezető csőben levő (58) elzárólemez a kifolyási teljesítmény beállítására szolgál. A tartály töltésekor, amint az (54) szekrény (18) üzemi és (20) érzékelő szakasza megtelik, vagyis az anyag eléri az I. jelű szintet, a (36) szintérzékelő jelzi az anyag jelenlétét. Ürítéskor, amikor az (54) érzékelő szekrény kiürül, vagyis az anyag a II. jelű szintet eléri, a • (36) szintérzékelő nyugalmi helyzetbe kerül, • és anyag nélküli állapotot jelez. A 4. ábrából jól látható, hogy a (36) szintérzékelőnek a tartály üres állapotát jelentő jelzésekor a tartályban anyag már nincs. Tehát e jelzés közvetlenül felhasználható a tartály töltésével, ürítésével kapcsolatos vezérlési feladatok ellátására. A találmány egyik előnye, hogy a szintérzékelő szekrényben mind a mechanikus (pl. membrános), mind az elektromos (pl. kapacitív), mind egyéb szintérzékelők elhelyezhetők. További előny, hogy a szekrények elhelyezése nem igényel előzetes építészeti kialakítást, mert azok a ki- és befolyónyílásokra illeszthetők. Ezek a 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
