161634. lajstromszámú szabadalom • Fungicid készítmények és eljárás azok dietinilkarbinolszármazék hatóanyagának előállítására

1^1634 lentésű és R' etinil- vagy észtercsoportot jelent — etinilmagnéziumhalogeniddel vagy nátriumacetiliddel redukáljuk. A leírásban az „1—3 szénatomot tartalmazó alku" kifejezés metil-, etil-, n-propil- vagy izopropilgyököt, az „1—4 szénatomot tartalmazó alku" kifejezés az előző csoportokon kívül n-butil-, izobutil-, szekunder butil- vagy t-butilgyököt is jelent, a halogénatom klór-, bróm-, fluor- vagy jódatom lehet, és ,,1—3 szénatomot tartalmazó alkoxicsoport" elnevezés alatt a fenti 1—3 szénatomot tartalmazó alkilgyököket értjük, melyekhez bármelyik leheséges helyzetben egy oxigénatom kapcsolódik, pl. a metoxi-, etoxi-, n-propoxi- vagy izopropoxicsoport. A találmány szerint a fentiekben leírt új készítményeket a talajban.levő gombák elpusztítására a vetés idején vagy azt megelőzően a talaj felszínén legalább 0,56 kg'hektár mennyiségben szórjuk szét. A szubsztituált arildietinilkarbinol-tartalmú készítmények talaj fungicid hatását Phytophtora cinnamomi, Fusarium oxysporum, Verticillium albo-srtum, Phyium ultinum vagy Rhizoctonia .solani törzsekkel szemben vizsgáljuk. Az általános eljárás a következő: Közönséges melegházi földet vízzel mosunk, 12 órán át 204,5 °C-on sterilezünk, majd alkalmas, kis tartályokba helyezzük. 30 mg vizsgálandó vegyületet lemérünk és tiszta, száraz, 200 g-os korsóba tesszük. A vizsgálandó vegyületet 0,5 ml etilalkoholban oldjuk és 0,1%-os polioxietilén szorbitán monolaurát oldattal 4 ml-re töltjük. A keletkezett oldatot módosított DeVilbiss-porlasztoval, amely 10 p. s. i. g. levegőforrással van ellátva, addig permetezzük a talajra, míg 45 kg/hektár vizsgálandó összetevő koncentrációt érünk el. Ezután mindegyik tartályt beoltjuk a tesztorganizmussal, kb. 8—12 gombával fertőzött, közepesen vörös lóherecsírával csíráztatva. A csírákat spetulával a talaj felső rétegébe keverjük, és az edényeket 25 °C-os inkubátorszobában tartjuk 5 napig. Az öt nap után az edényeket megvizsgáljuk, és mindegyik vegyület fungicid aktivitását a növényfertőzés mértékével fejezzük ki, egy vagy több alkalmazás esetén, a vizsgálandó vegyületnek az adott növényfertőzésre vonatkozó hatásfokából. A következő eredményskálát alkalmazzuk: 0 —. erős fertőzés, megkülönböztethetetlen a kontrolitól; 1 —• kevésbé erős fertőzés; 2 — csökkentett fertőzés; 3 — gyenge fertőzés; 4 — nincs fertőzés. A következő eredményeket kaptuk 45 kg/hektár használt mennyiségnél: a,a-dietinil-4-klórbenzilalkohol: Phytophtora cinnamoi 3, Rhizoctonia solani 4; a,«-dietinil-4-metilbenzilalkohol: Phytophtora cinnamoi 2, Rhizoctonia solani 1; <*,<*-dietinil-4-metoxibenzilalkohol; Phytophtora cinnamoi 2, Rhizoctonia solani 2; a,a-4ieti»ü-4--brómbenzilalkohol: Pythium ultimum 4, Rhizoctonia solani 4; a,a-dietinil-4-jódbenzilalkohol: Fusarium oxysporum 3; «,a-dietinil-4-f enilbenzil-5 alkohol; Fusarium oxysporum 2; a,a-dietinil-4--trifluormetilbenzilalkohol: Fusarium oxysporum 3, Rhizoctonia solani 2, Pythium ultimum 4. Az a,«-dietinilbenzilalkohol inaktív (0 érték) volt Phytophtora cinnamoi, Rhizoctonia solani, 10 Fusarium oxysporum és Pythium ultimum növényi fertőzések ellen, ugyanakkor 45 kg/hektár mennyiségben még fitotoxikus is volt. Két I általános képletű vegyületet kissé különböző talajfungicid vizsgálatnak vetettünk alá, 15 45, 22, 11 és 5,5 kg/hektár alkalmazott mennyiségben. A vizsgálatot a következőképpen végeztük: 64 mm-es műanyag edényeket 9,5 rész szűrt, steril talaj és 0,5 rész Pythium törzzsel mesterségesen fertőzött talaj keverékével töltünk meg. 30 A keverék 100 g-ját a vizsgált vegyszerrel keverjük össze, majd átvisszük az edénybe, úgyhogy minden edény más mennyiségű vizsgálandó vegyszert tartalmaz. A vegyszeréket aceton-alkohol oldatban oldva és a kívánt koncentrációig csapvizet hozzáadva adagoltuk. Minden edénybe 12 kezelt, géppel szálmentesített gyapotmagot (Stoneville 213) ültetünk. Az edényeket kissé megöntözzük, melegházba helyezzük és polietilén fóliával takarjuk le, míg a csírák előbújnak. Az inokulátlan kontrollt háromszor, míg az inokulált növényt hatszor ültetjük át. A következő I. táblázat a kísérlet eredményeit mutatja; a táblázatban az első oszlop a vegyület neve, a második az adagolás mértéke kg/hektárban kifejezve, a 3. és 4. a fertőzési index, a kísérlet megkezdésétől számított 14. és 21. napon mérve. A fertőzési értékskála ugyanaz, mint az előző esetben. 25 30 35 40 45 50 55 60 65 I. táblázat Adagolás Fertőzés mértéke Név: mennyisége kg/hektár 14. nap 21. nap a,a-dietinil-4-tri-45 4 4 fluormetilbenzil-22 4 4 alkohol 11 4 4 5,5 0 0 a,a-dietinil-4-bróm-45 3 3 benzilalkohol 22 4 4 11 3 3 5,5 4 4 A fenti vizsgálat általános eljárását követve ismét meghatároztuk a fenti képlet szerinti vegyületek antifungális hatását Pythium fajokra és még három másik organizmusra, melyek Fusarium gyökérüszögöt, Verticillium hervadást és Rhizoctonia kiszáradást okoznak. Mindegyik eljárás során 150 g, gombával fertőzött homokot helyeztünk egy korsóba. 3 g, 4 ml vizsgálandó oldattal impregnált celatom szemcsét kevertünk