161619. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klórcián és sósav elválasztására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. XI. 14. (DE-693) Elsőbbsége: Német Szövetségi Köztársaság, 1968. XI. 19. P 18 09 607.6. Közzététel napja: 1972. V. 28. Megjelent: 1974. VII. 10. 161619 Namzatkózi osztályoz*»: C 01 c 3/14 Feltalálóik): dr. Geiger Friedheim vegyész, Ofennbach/Main, dr. Lüssling Theodor vegyész, Grossauheim, dr. Weigert Wolfgang vegyész, Offenbach/Main, Német Szövetségi Köztársaság. Tulajdonos: r — Deutsche Gold- und Silber-Scheideanstalt vormals Roessler, Frankfurt am Main, Német Szövetségi Köztársaság. Eljárás klórcián és sósav elválasztására 1 A találmány klórcián és sósav keverékeinek (vagy elegyeinek) elválasztási eljárásra vonatkozik. A találmány célja, hogy mindkét anyagnak további feldolgozásra alkalmas alakban való kinyerését biztosítsa. Klórciánnak klór és hidrogéncianid reakciója útján tör- 5 ténó' előállítása ismeretes. A reakciót gázfázisban (Chemical Abstracts 15 (1921) 2593) vagy vizes oldatban (1 588 731 sz. USA szabadalom, 827 358 sz. német szabadalom) hajtják végre. A HCN * C1,=CNCI*HC1 reakcióegyenlet szerint végbe- io menő átalakulás során klórcián mellett sósav keletkezik. Ez a két anyag különböző mértékben oldódik vízben; ebből szükségszerűen következik a klórcián elválasztása a sósavtól vizes oldatban végrehajtott reakció után. A klórcián.gázalakban távozik, a sósav vizes oldatot képez. Hasonló módon 15 választhatók szét a gázfázisban keletkező klórcián-sósav elegyek is, mégpedig vizes mosással. A keverékek vizzel történő elválasztásának hátránya, hogy a sósav technikai célokra nem használható híg oldat alakjában nyerhető ki. Tömény sósavoldatot nem érdemes előállítani, 20 mert akkor a klórcián könnyebben hidrolizálódik ammóniumkloriddá és széndioxiddá, és így a klórcián hozama csökken. A sósavat az ekkor keletkező ammóniumklorid amúgy is szennyezné. (Canadian Journal of Research 25 (1947)430-439). 25 Ismeretes továbbá, hogy klórcián sósav elegyeket szét lehet választani úgy is, hogy a sósavat kalciumkarbonáttal kalciumkloriddá alakítják át; ezt a műveletet adott esetben' víz jelenlétében végzik (Chemical Abstracts 15 (1921) 2593; •*! 2 391 490 sz. USA szabadalom). • • Valamennyi említett eljárással a sósavat távolítják el -a keverékből. Az ismertetett eljárások szerint csak a klórciánt nyerik ki a keverékből, míg a sósavat híg sósavoldat vagy . ' kálciumklorid alakjában eldobják. Olyan elválasztási eljárás, 35 amely a klórcián mellett technikailag hasznosítható minőségű sósav kinyerését is biztosítja, eddig még nem ismeretes. A találmány szerinti eljrással abszorpciós úton egy folyadék alkalmazásával választjuk szét a klórcián-sósav elegyeket olymódon, hogy az elegy elválasztását ill. a két komponens kinyerését az eddjg ismert eljárásokkal szemben a klórciánnak abszorpció által történő eltávolításával oldjuk meg. A' találmány szerinti eljárás lehetővé teszi tetszés szerinti mennyiségi összetételű klórcián-sósav elegyek elválasztását', így a ciánhidrogén és klór gázfázisban végbemenő reakciója során keletkezett elegyeket is. Az eljárás az ismert vizes elválasztási eljárásokhoz képest különösen azért előnyös, mert az általa előállított, gázalakban, kinyert sósav sokféleképpen használható fel. A találmány szerint a klórcián-sósav gázelegyet szerves oldószerekkel mossuk. A sósav gázalakú marad, a klórcián oldódik az oldószerben, ahonnan később például desztilláció vagy egy megfelelő gázzal végzett deszorpció útján kinyerhető. Az elválasztandó elegyek, ha hidrogéncianid klórozásának reakciótermékei, esetleg kis mennyiségű hidrogéncianidot és klórt tartalmazhatnak. A klórcián és a sósav elválasztást ilyen elegyrészek nem befolyásolják, ekkor azonban a kapott klórcián klórt, a sósav hidrogéncianidot tartalmaz szennyezésként. A klórcián mellett jelenlevő klór a legtöbb esetben nem zavarja a klórcián további alkalmazását, elsősorban cianurklorid előállítására való felhasználását, a sósavat azonban általában meg kell tisztítani a hidrogéncianidtól a további felhasználás előtt. Ez ismert módon úgy történik, hogy a sósavgázt nedves vagy száraz eljárással vas(II)-sókkal kezeljük, amikoris a hidrogéncianid komplex vascianidok alakjában megkötődik. A találmány szerinti eljárás kivitelezése során abszorbeálószerként olyan szerves oldószereket használunk, amelyek a klórciánt jól, a sósavat viszont igen kis mérétkben oldják. 161619