161586. lajstromszámú szabadalom • Sintisztító berendezés

3 161586 4 Az 1. ábra fáklyát és jelzó' készüléket tartó eszközök elvi vázlata, amely ezeket az eszközöket fölülnézetben mutatja. A 2. ábra az 1. ábrán vázolt szerkezet oldalnézeti vázlata, amely ábra egy forgóállványt is szemléltet. A 3. ábra nagyított méretarányban a jelzó' készüléknek sinszálhoz viszonyított helyzetét mutatja. A 4. ábra olyan diagramm, amely a feszültségeket az elmozdulások függvényében mutatja. Az 5. ábra a berendezés egy példaképpeni vezérlő' áramkörének elvi kapcsolási rajza. Az 1. és 2. ábrákon látható példaképpeni kiviteli alaknál 2 plazmafáklyák egy csoportját lényegében állandó helyzetben tartjuk a sinfejKez viszonyítva keresztirányban, függetlenül a fáklyákat tartó 3 forgó állványkeret (2.ábra) oldalirányú mozgásától. Afáklyák a forgóállvány 5 tengely ágyaira erősített, hosszirányú 4 gerendákat tartalmazó tartó keretre vannak függesztve, úgyhogy a későbbi ismertetésre kerülő vezető szerkezetnek csak a tengelyágyak és sin közötti viszonylagos mozgást kell kiegyenlíteni, a sinszál és a forgó állványkeret közötti mozgásokat nem. Minden egyes sinszálhoz a 2 plazmafáklyákat keresztirányban lengethető 6 kengyelre erősítjük, amely a 4 gerendán levő tartóra 7 csap körűi elfordíthatóan van függesztve és 7a csap révén csuklósan elfordíthatóan 9 hidraulikus működtető szerkezet 8 rúdjához van kapcsolva. A hidraulikus működtető szerkezet hengere a hordozó keret 10 kereszttartójával van összeeró'sítve. A később ismertetésre kerülő 11 jelzőfejet is a 6 kengyelre szereljük. Az 1. ábra az előbb ismertetett szerkezetet csupán egy sinszálra mutatja. A másik sinszálhoz egy másik, ugyanilyen szerkezet tartozik. A fáklya sínfej középvonalához viszonyított helyzete meghatározására és a viszonylagos keresztirányú elmozdulással arányos hibajel létrehozására e példaképenni kiviteli alaknál alkalmazott 11 jelzőfej feszültségkiegyenlítő elektromágneses típusú. Mint a 3. ábrán látható, a 1 I jelzőfejnek E-alakú 12 vasmagja van, amely a sínszál fölött erre merőlegesen helyezkedik el. Az E alakú vasmag szárai függőlegesen lefelé nyúlnak. A vasmag külső szárain hasonló gerjesztő 13 primer tekercsek vannak, amelyekbe váltóáramot vezetünk. A középső száron egy 14 szekunder, „vizsgáló" tekercs van. Ha a 12 vasmag a látható módon szimmetrikusan a sínfej középvonala fölött van, lényegében nem kapcsolódik fluxus a 14 szekundertekerccsel, ebben feszültség nem indukálódik, eltekintve természetesen azoktól a kis feszültségektől, amelyek a sínfej gyártási tűrései és mágneses vagy mechanikus aszimmetriái következtében jönnek létre. Ha a 12 vasmag a sínfejhez viszonyítva elmozdul, az aszimmetria a középső szárban fluxust hoz létre és a 14 vizsgáló tekercsben feszültség indukálódik. Ez a feszültség szolgál az elmozdulás hibajeleként. A hibajel zérus elmozduláshoz zérus értékű. A jelzőfej egy példaképpeni kiviteli alakjánál a következő jellemzők lehetnek: ' ! A 13 primer gerjesztőtekercsek mindegyike készülhet 150! tekercsmenettel 36 szabványszámú zománcozott huzalból amelyek soros ellenállása 11.5 ohm és impedanciája 775 Hertz frekvenciánál 40.8 ohm. A 14 vizsgáló szekundertekercs hasonló huzalból, 300 tekercsmenettel készül. Ezek a tekercsek egy tömör magon lehetnek (átlagos keresztmetszeti méret 92 x 32 mm), amely 40 darab 0.5 mm vastag rétegből tevődik össze. Mivel a 13 gerjesztőtekercseket nehéz ugy tekercselni, hogy azonosak legyenek, ezek egyikének helyzetét tekercselés után kismértékben mindaddig állítani lehet, amíg a jelzőfej szimmetrikus helyzetében a 14 szekundertekercsből lényegében zérus kimenetet nem kapunk, ami után a 12 magot a tekercsek helyzetének rögzítése céljából egy szilárdító anyagba mártjuk. A végső kiegyensúlyozást előnyösen az üzem közbeni állapotnak megfelelő helyzetben levő jelzőfejjel végezzük, aminek folyamán egy 14 tekercs egy állítható nagyértékű ellenállás révén söntölhetó'. A 4. ábra egy ilyen jelzőfejjel nyerhető viszonyokat szemlélteti. A 14. vizsgáló tekercs V kimenő feszültségét a D elmozdulás függvényében tüntettük fel, mégpedig a szimmetrikus helyzetből mindkét oldalra való elmozdulás függvényében. A diagrammon a 11 jelzőfej elmozdulásait olyan egységekben tüntettük fel, amely egységek értéke 25.4 mm. Az a, b és c görbék azokat a viszonyokat szemléltetik amelyeket akkor kapunk, amikor a jelzőfej 44.5, 57 és 7l mm távolságra van elhelyezve az 1 vasúti sin feje fölött. A 1 gerjesztőtekercsekhez vezetett áram gerjesztő feszültségi 5 (csúcstól<súcsig) 8 volt. A jelzőfejben fellépő feszültség növekedés - az elmozdulás egységére eső volt-értékekbei kifejezve - lényegében fordítva arányos a sinszál fölött távolsággal. A szerkezetnek egy zérus-elmozdulási helyzetbő való működtetésénél a távolságokban bekövetkezett váltó IQ zások a feszültségnövekedést befolyásolják, azonban a; egyensúlyi helyzetet nem. A ±38-50 mm-es olmozdulást meghaladó elmozdulások nal a kimenő feszültség csökken. Különböző eszközök például mechanikus állító eszközök szolgálhatnak annál 15 megakadályozására, hogy a jelzőfejek ezeket az elmoz dulásokat elérjék. Ezek nélkül a szerkezet hajlamos arra, hogy mozgásának egyik végén kilazuljon akkor, amikor a norma sinviszohyoktól eltérő pontokon, kereszteződéseknél vagy más anvageltércseket mutató helyeken halad keresztül 20 Az 5. ábra olyan vázlatos kapcsolási rajzot szemléltet, amel rajz szerint összeállított berendezés alkalmas 9 hidraulikusműk tető szerkezetnek 11 jelzőfej 14 vizsgáló tekercséből kimenc jelektől függő szabályozására. Egy 15 rezgésgerjesztőt és lí teljesítményerősítőt tartalmazó forrásból váltakozó áramol 25 táplálunk a 13 primer gerjesztőtekercsekbe. A 11a hivatkozási számmal jelzett helyen erről az áramforrásról áram vezethető egy hasonló vezérlő szerkezethez is. melynek sajál jelzőfeje van és a másik 1 sinszál fölött dolgozó 2 plazma -fáklyákhoz tartozik. A 14 vizsgáló szekundertekercs kimenc 30 feszültségét egy 50 Hertzes 17 szűrőn keresztül 18 válta kozóáramú erősítőre tápláljuk. Az előbbi példában a frekvencia 775 Hertz volt. Az egyszerűség kedvéért a jelzőfej 50 Hertzel gerjeszthető, azonban ez másik 50-ciklus révén keltett zavarójel hatásának 35 lehet kitéve, nevezetesen a vontatási célokra szolgáló ciklus hatásának, amely esetben előfurdulhat 1000 amperes sínáram is. A harmonikus frekvenciák által keltett zavarási veszély miatt az 50 Hertz többszöröseit célszerű elkerülni. A vasúti jel-áramkörökben használt frekvenciákat is ki kell zárni. Ezért 40 megfelelő, ezeket a követelményeket kielégítő nagyobb frekvenciákat (1000 Hertz-ig) alkalmazunk. Az 50 Hertzes frekvencia fellépésének megakadályozására, illetve a zavaróhatás fellépésének megakadályozására egy szűrőt építünk be. A szűrt kimenetet 19 fázis-érzékeny egyenirányítóhoz 45 kapcsoljuk, amelyhez a 16 teljesítményerősítőből 20 transzformátoron keresztül egy megfelelő feszültséget is táplálunk. A 19 egyenirányító feszültségkimenetct 21 erősítő eszközön tápláljuk keresztül, amelyben egy szervo erősítő által követet differenciál erősítő van. A kimenetet ilyen módon 22 50 elektromágneses szelephez kapcsoljuk. Az e ponton fellépő jel egyenáramú, amelynek nagysága és iránya jellemző a 11 jelzőfej elmozdulásának nagyságára és irányára. A 22 szelep a nyomás alatt levő hidraulikus folyadék 9 működtető szerkezet végeibe ömlését, illetve végeiből való kiömlését sza-56 balyozza, miáltal a 11 jelzőfej és 2 plamzataklyak helyesbítő elmozgatását hozza létre mindaddig, amíg a jelzőfej újból el nem foglalja a sínfejhez viszonyítva szimmetrikus helyzetét és többé nincs a 14 vizsgáló szekundertekercsből származó hibajel. A 9 működtető szerkezet és 18 erősítő között egy 60 sebességvisszacsatoló 23 hurok van. Egy ilyen csupán egyszerűsített formában szemléltetett szabályozó szerkezet a fellépő jelenségeket nagy sebességgel észleli, a beavatkozást nagy sebességgel végzi és stabil működésű. A találmány szerinti berendezés elektromos alkatrészeit 65 nem szükséges részletesen ismertetni, mivel ezek ismert, illetve tranzisztorokat vagy más szilárd építésű készülékrészeket használó, szokásos elektronikus konstrukciók lehetnek. Az elektromágneses szelep és a hidraulikus működtető szerkezet szintén ismert, szokásos kivitelű lehet. Szokásos 70 módon az elektronikus elemek egy házban helyezhetők el, a 11 jelzőfej pedig egy különálló végkamrába építhető be. Az alkalmazott plazmafáklyák is ismert típusúak lehetnek, azonban előnyös, ha nem-átvivő módon dolgoznak. A plazmafáklyák száma az adott esethez tartozó követel-75 menyektől függ. Az előzőkben ismertetett két plazmafáklyás,