161571. lajstromszámú szabadalom • Növényi növekedést szabályozó készítmény

5 161571 6 így például lehetséges, hogy a teljesen kifejlődött növények növekedését nagyon erősen gátoljuk, vagy pedig a növények erőteljesebb példányokká vagy törpepéldányokká fejlődjenek. Gazdasági szempontból jelentős például a fűnövekedés 5 visszaszorítása az utak és országutak szélén. Továbbá a növekedést szabályozó anyagokkal gátolhatjuk pázsitok növekedését, így csökkenthető a fűnyírás (kaszálás) gyakorisága. A növény növekedése során az oldalirányú elágazásokat is elősegíthetjük a csúcsi növekedés kémiai megszakításával. Ez 10 például a növények dugványszaporitásánál jelentős. A kon- centrációtól függően lehetséges az is, hogy az oldalhajtások növekedését gátoljuk, például hogy dohány esetében dekapitálás után visszaszorítsuk az oldalhajtások képződését és így elősegítsük a levélnövekedést. 16 A virágképződés befolyásolásakor a koncentrációtól és az alkalmazás időponttól függően elérhetjük mind a virágképződés gátlását, mind gyorsulását Bizonyos körülmények között a virágállományt is növelni kell, mimellett ezek a hatások akkor lépnek fel, ha a megfelelő kezeléseket a 20 normális virágképződés időpontjában végezzük. A hatóanyagokkal a növények levélállományát úgy befolyásolhatjuk, hogy lombhullást idézünk elő, hogy például a betakarítást megkönnyítsük, vagy a párologtatást csökkentjük egy olyan időpontban, amikor a növényeket el kell 2° ültetni. A gyümölcsállományt úgy növelhetjük, hogy több gyümölcsöt vagy magnölküli gyümölcsöt hozunk létre (parthenokarpia). Bizonyos körülmények között megakadályozhatjuk a korai gyümölcshullást is, vagy kémiai ritkítással a gyümölcs- ** hullást meghatározott mértékre növelhetjük. A gyümölcshullás növekedését azonban úgy is kihasználhatjuk, hogy a kezelést a betakarítás időpontjában hajtjuk végre, így megkönnyitjük a betakarítást. Az alkalmazás céljának megfelelően az új hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakithatjuk, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, azaz folyékony oldószerekkel és/vagy hordozóanyagokkal összekeverjük, adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeáló- és/vagy diszpergálószereket is alkalmazunk, mimellett például ha vivőanyagként vizet használunk, adott esetben szerves oldószereket is alkalmazhatunk segédoldószerként Folyékony oldószerekként lénye- «5 gében szóba jönnek az aromás szénhidrogének, például xilol és benzol, klórozott aromás szénhidrogének, például klórbenzolok, paraffinok, például ásványolaj frakciók, alkoholok, például metanol és butanol, erősen poláris oldószerek, így dimetilformamid és dimetilszulfoxid, valamint a vízjszilárd __ hordozóanyagokként a természetes kőlisztek, például kaolin, agyagföld, talkum és kréta és a szintetikus kőlisztek, például a nagy diszperzitású kovasav és szilikátok; emulgeálószerként a nem ionos és anionos emulgeátorok, így a polioxietilénzsirsavészterek, polioxietilénzsiralkoholéterek, például alkilaril- 55 hatóanyag képletszáma II. Táblázati Víz (kontroll) Borostyánkő sav-2,2-Növekedésgátlás/lenmag-próba dimetilhidrazid (ismert) (2-klóretil )-trimeti lammón iumklorid (ismert) maleinsavhidrazid (ismert) V VI VII VIII IX poliglikoléterek, alkilszulfonátok, arilszulfonátok; diszpergálószerként például a lignin, szulfitszennylúgok és metilceüulóz A készítmények általában 0,1-95 súly%, előnyösen 0,5 - 90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat önmagukban, készítményeik alakjában vagy az azokból készített felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulgeálható koncentrátumok, emulziók, szuszpenziók, nedvesíthető porok, paszták, oldható porok, porozószerek és szemcsék alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazást a szokásos módon végezhetjük, például öntözéssel, permetezéssel, porlasztással, porozással, ködösítéssel stb. A hatóanyagkoncentrációkat széles határokon belül változtathatjuk. Általában 0,0005 - 2%, előnyösen 0,01-0,5% koncentrációkat alkalmazunk. Ezenkívül 1 hektár talajfelületre számítva általában 0,1 -100 kg. előnyösen 1 - 10 kg hatóanyagot használunk. Az alkalmazás időpontja szempontjából az a legelőnyösebb, ha azt erős szárnövekedéskor végezzük, azaz akkor, amikor a legnagyobb a kihajtás. Fafélék esetén az alkalmazás előnyösen röviddel a kihajtás kezdete után történik. így tehát az inszekticidek és fungicidek alkalmazásával ellentétben a növekedést szabályozó anyagokat előnyös időpontban alkalmazzuk, ezt az időpontot az éghajlati és vegetatív adottságok határozzák meg. A találmány szerinti hatóanyagok részben növényeket károsító gombákkal és baktériumokkal szemben is hatásosak. A találmány szerinti anyagok hatását az alábbi példákban szemléltetjük. A. példa Nö ve kedésgá t lás/le n mag-próba Oldószer: 40 súly rész aceton Emulgeátor: 0,25 súlyrész alkilarilpoliglikoléter Alkalmas hatóanyagkészitmény előállitása céljából 1 súlyrész hatóanyagot összekeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel, amely a megadott mennyiségű emulgeátort tartalmazza, és a koncentrátumot dinátriumhidrogénfoszfátkáliumdihidrogénfoszfát-pufferoldattal (pH: 6) a kívánt koncentrációra hígítjuk. 25 - 25 db lenmagot Petri-csészébe két szűrőpapírra helyezünk. Mindegyik Petri-csészébe 10 ml hatóanyagkészitményt pipettázunk. A magokat sötétben 25 C-on csíráztatjuk Három nap múlva meghatározzuk a gyökérhosszuságot és a növekedésgátlást a kontrollnövények százalékában fejezzük ki 100% azt jelenti, hogy szünetel a növekedés és 0% azt jelenti, hogy a növekedés ugyanolyan mint a kezeletlen növények esetében. A hatóanyagokat hatóanyagkoncentrációkat és a kapott eredményeket az alábbi (II) táblázatban adjuk meg. %-os gátlás 50 ppm 250 ppm hatóanyagkoncentráció esetén 0 0 12 15 20 30 36 50 60 64 90 92 60 80 86 97 86 97 3