161566. lajstromszámú szabadalom • Optikailag kiolvasható információhordozó egység reflektáló elemekkel, különösen kocsiszám leolvasó készülék
3 .. 161566 4 mációhordozó egységgel és reflektáló elemmel érhetjük el, amelynél a találmány értelmében a reflektáló elem az IGEN-információknak megfelelően legföljebbm számú fényvisszaverő felület, például fényáteresztő anyagból készült olyan hasáb, amelynek keresztmetszete egyenló'szárú derékszögű háromszög és amely a derékszöghöz tartozó élével a leképező elem optikai tengelyére merőlegesen van elrendezve, ez az éle pedig a leképező elem tárgysikjába esik. Könnyen belátható, hogy a találmány szerinti optikailag kiolvasható információhordozó egység és reflektáló elem mentes az ismert optikai rendszerek hiányosságától, ahol a mozgó tárgyra nagyfelületű reflektáló elemeket helyeztek az információknak megfelelő számban és ezeket a mozgó tárgy pályája mellett elhelyezett berendezéssel világították meg. a mozgó tárgyon elhelyezett információt pedig a reflektált energia alapján határozták meg. A találmány szerinti megoldás jelentősége éppen abban van, hogy az információt hordozó elemek zárt térben vannak és így nem szennyeződhetnek, a leképező elem viszont, amely szennyeződésekkel érintkezésbe juthat, szennyezó'dés esetén legföljebb csökkentett energiájú jeleket ad, de nem torzít. A találmány értelmében célszerű továbbá, ha a reflektáló elemek a színkép egymástól elkülöníthető tartományaiban áteresztő képességű anyagokból vannak. Ezzel ugyanis az információk számát járulékos helyigénybevétel nélkül ugrásszerűen növelhetjük. Ilyen esetben kifejezettenfehér fényt kell alkalmaznunk, szemben az azonos törésmutatójú anyagból készült reflektáló felületek esetével, aho! hármilyen színű fényforrást használhatunk. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy m 1(51 N-információ helyett ussítsen m információnak, tehát IGEN-ésNEM -információnak megfelelően legföljebb nrl szajnu reflektáló felületet, például hasábot alkalmazunk, amelynek keresztmetszete egyenló'szárú, derékszögű háromszög, a hasábok átfogójukhoz tartozó lapjukkal azonos helyzetben a leképező elem tárgysíkjába esnek, az információ pedig a reflektáló elemek és a leképező elem között a reflektáló elemekre helyezett kódlapon helyezkedik el. Az ilyen elrendezésnek előnye, hogy a kódlap könnyebben variálható a reflektáló felületek elhelyezésénél. Ezt könnyen beláthatjuk, ha az emiitett m • 1 számban az m-et zérussal tesszük egyenlővé, amikoris a reflektáló felület sík tükörré degenerálódik. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, ahol: Az 1. ábra információt tároló találmány szerinti egység példakén ti kiviteli alakjának elrendezési vázlata. A 2. ábra más példakénti kiviteli alak hasonló vázlata hozzátartozó kódlappal. Amint az 1. ábrán láthntó. az információt tároló oeység. amely mozgó tárgyon, például vagon tetszőleges helyén rögzíthető, tartalmaz N nagyítású 11 lencse vagy lencserendszert, mint optikai leképzőelemet. A leképzőelem 12 tárgysíkjához cserélhető módon mereven rögzített a 90 °-os szöghöz tartozó élekkel arra felfekvő átfogó felületével a leképző elem fele nezo a haladási irauyia iiiciuicgus oichKei rendelkező az igen információknak megfelelően legfeljebb m drab c átfogójú 13i (i = 1... .m) egyenlőszárú derékszögű háromszög alapú, t törésmutatójú fényáteresztő anyagból készített hasáb mint reflektáló elem van. Legyen pl. m = 6 és az információ 1 0 1 1 0 1, ez esetben 4 reflektáló hasáb van a tárgysíkra az előbb meghatározott módon elhelyezve. A mozgó tárgy pályája mentén a mozgó optikai tengely és a képsík közös pontjainak megfelelő helyen legalább egy 14 fény fonás és attól p<cN távolságra legalább egy 15 fényérzékelő, mint érzékelő egység van. Tehát a 14 fényforrást all lencse leképzi és a leképzett fényforrás képét a 134 hasáb reflektálja, melyet a 11 lencse újra leképez a fényforrásnak megfelelő képsíkba. A hasáb képpont áthelyező tulajdonsága következtében a fényforrás mellé cN távolságon beiül. Mozgó, információt tároló egység esetén a 14 fényforrás képe a fényforrás jobb és bal oldalán cN távolságon belül bárhol felfogható Ap<cN távolságra elhelyezett 15 fényérzékelő mint érzékelő egység az igen információknak megfelelő 13 hasábok által reflektált fényt érzékeli, majd egy erősítő berendezésen és logikai rendszeren keresztül beírja a rrm-, ; tárgy pályája mentén elhelyezett memóriába. Az információ a memóriából pl. impulzustávíró segítségével eljut a számítógép Ivtnont'ti 'nai'l :i irfp nirpiórKÍi.n'nil mcefeleló' 'Ps/i'-tv Az érthetőség kedvéért feltüntettük az 1 ábrán az infor-6 mációt tároló egység elmozdulását. 11'lencserendszer új helyzete. A 14 fényforrás képe a 136' hasábra kerül és onnan reflektálódik a 15 fényérzékelőre. A találmány tehát egyesíti magában az egy igen információnak megfelelő nagy érzékelő felületet, melv jellemző az eddig ismert optikai megoldások-10 ra, mert a leképző elem a lencserendszer nagy felülettel rendelkezik, ele egyúttal az információtárolást kis felületű elemekkel oldja meg. A találmány további információtartalom növekedést is lehetővé tesz a következő módon. Az optikai tengelyre és 15 egyben a haladási irányra szimmetrikus elrendezésben a már leirt reflektáló elemekből a tárgy síkban n sorban, soronként legfeljebb m darabot helyez el. Ily módon m.n bitnek megfelelő információ rögzíthető. Az n sorban lévő reflektáló elemek képeinek megfelelő helyen a mozgó tárgy pályája 20 mentén a haladási irányra merőleges egyenesen n darab fényforrás és azoktól p távolságra n darab fényérzékelő, mint érzékelő egység van. Pl. az eddig ismeri megoldásoknál ha 40 db. számjegyet akarunk tárolni, akkor a 40 számjegynek 160 bit felel meg. ha a számjegyeket 0-9-ig BDC kódban 25 ábrázoljuk. A találmány szerinti berendezésnél legven a leképző elem átmérője 60 mm, ez kb 27 cm'-nek felel meg Ahhoz, hogy egyértelműen az információk megkülönböztethetőek legyenek az "ismert berendezéseknél két egymás melletti információt ugyanolyan szélességű sötét sávnak kell 30 elválasztani, mint amilyan maga az információ szélessége. Ez esetben 320.27 cm= -es tábla szükséges. Ez közei 1 m ? felületnek felel meg. A találmány szerinti berendezés összesen 27 emJ felülettel oldja meg ugyanennyi bitnek megfelelő információ tárolását. A leolvashatóság megbízhatósága 35 azonosnak mondható, mint az ismert I m'-es tábláról kapott információké Amennyiben részleges szennyeződés van az információt tároló lélülcten.úgy az ismert megoldásnál a tévesztési lehetőség sokkal nagyobb A találmány szerinti berendezésben lévő leképző elem részleges piszkol ódás esetén 40 az információtartalmat nem változtatja meg a leolvasásnál, csak a szennyeződés aranyában a kapott jel csökken. A jelszint csökkenése pedig a fényforrás alkalmas megválasztásával hibát nem okoz. Találmány felhasználja továbbá azt a lehetőséget, hogy a reflektáló elem anyaga különböző spekt-45 nimtiirtománvnkh:in ;ihs/orK'ál illetve hizonvo* spektrumtartományokban reflektál csak. A találmány tehát k különböző egymástól független spektrumtartományban ill. azok egyesítésében reflektáló elemet alkalmaz. A reflektáló elem a már leírt egyenlőszárú derékszögű háromszög alapú 50 hasáb. Ez esetben bármely információnak megfelelő helyre 2k -l féle reflekszióban különböző elemet helye/.hetünk élés ily módon az m.n. bitnek megfelelő információk tárolásához m.n/2k -1 hely és legfeljebb ugyanennyi elem szükséges. A palyaineiiti vevőkészüléknél n sornak megfelelő soronként k 55 darab egymástól független spektrumtartományban áteresztő szűrővel lefedett k darab fényérzékelőt kell alkalmazni. A fényérzékelő helye továbbra is a fényforrástól cN távolságon belül van. I egyen a független spektrum tartomány 2 (k-2) pl. (L) a látható spektrum és (i) az infratartomány. A fentiek 60 alapján következő reflektáló elemek lehetnek (L) reflektáló elem, jelöljük ezt 1-gyel (i) reflektáló elem, jelöljük 2-vel, valamint (L) és (í) egyesítésében reflektáló elem, jelöljük 3-mal (az előbbi reflektáló etem tehát reflektál mind a látható,mind az infra tartományban). A reflektáló elemek 65 félesége 3. Pl. a 0-tól 9-ig terjedő szám mindegyike kódolt formában előállítható két reflektáló elem segítségével. Abban az esetben, ha valamely helyről nem kapunk reflexiót, azaz nincs reflektáló elem. ezt jelöljük 0-val. Egy ilyen előállítás pl. a következő 0 01; 1-02; 2-03; 70 3-10; 4 11;5-12;6-13;7 20; 8-21;9-22;ahol a kötőjel utáni számok azt jelentik, milyen tartományban reflektál a reflektáló elem. A pályamenti készülék minden sávnak megfelelően tartalmaz egy-egy fényforrást, és minden fényforrás mellett a haladási iránynak megfelelően soronként 75 egy '"nvforrás előtt és után p<cN távolságra egy-egy
