161563. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás a 6-etoxi-2,2,4-trimetil-1,2-dihidrokinolin előállítására

3 . 161563 4 esetben polimerizációs inhibitor jelenlétében 180-200 C°on előállított nyers 6-etoxi-2,2,4-trimetil-l,2-dBiidrokinolin-t egyszerű vákuumdesztillációnak vetjük alá. Az előpárlatot a következő' reakcióba, mint amin komponenst visszavezetjük. 100 súlyrész lőpárlatot 60-100 sulyrész szerves oldó- 5 szerben előnyösen benzolban, vagy benzolhomológban oldunk, az oldatot adott esetben 2-4 súlyrész nemionos emulgátort tartalmazó 80-200 súlyrész vízzel összekverjük és intenzív keverés közben emulziót képezünk. Az emulzió pH-ját ásványi savval 4 körüli értékre állítjuk be. 10 A keverés leállítása után az emulzió szétválik. Az emulzió szétválását adott esetben telített sóoldattal, vagy egyéb demulgálószerekkel meggyorsíthatjuk. A két fázis elkülönülése után a vizes fázist leengedjük és belűle a parafenetidint visszanyerjük. A benzolos fázisból a benzolt ledesztilláljuk. 15 A visszamaradt termék tiszta, minimálisan 99%-os 6-etoxi-2,2,4-trimetil-l,2-dihidrokinolin. Az alábbiakban példákban szemléltetjük eljárásunk kiviteli módját. Megjegyezzük azonban, hogy eljárásunk nem korlátozódik a leírt példákra, és a finomítási műveletet 20 alkalmazhatjuk közvetlenül a nyers reakciókeverékre, vagy egyéb finomítási műveletekkel kombinálva. 1. példa M Fűthető, zománcozott, vagy saválló acélból, vagy üvegből készült keverővel, adagolonyüással, visszaíolyató hűtővel, -amely lepátolóhűtővel csatlakozik - ellátott reaktorba, amelyben a hőfok mind a reakciótérben, mint a visszafolyató 30 hűtőnél mérhető, beadagolunk 100 súlyrész p-fenetidint és 4 súlyrész p-toluolszulfonsavat. Az anyagot 180-200 C°-ra felmelegítjük és a hőfok tartásával folyamatosan beadagolunk mintegy négy óra alatt kb. 200 súlyrész acetont. A reakció akkor tekinthető befejezettnek, ha a víz átdesztillálása 35 gyakorlatilag megszűnik, amiről a lepárolt termék fizikai állandóinak mérése alapján, pl. az átdesztillált gőzök hőfoka, törésmutatója stb. tudunk meggyőződni. A nyers reakciótermékben a 6-etoxi-2,2,4- trimetil-1,2- dihidrokinolin-t 82% konverzióval nyerjUk. 40 A nyersterméket egyszerű vákuumdesztillációnak vetjük alá. Az előpárlatot a következő reakcióhoz aminkomponensként visszavezetjük. 100 súlyrész főpárlatot 100 súly rész benzolban oldunk. A benzolos oldatot összekeverjük 100 súlyrész vízzel és 45 intenzív keverés közben emulziót képezünk. Az emulzió pH-ját kénsawal 4-re állítjuk be. A keverés leállítása után az emulzió szétválik. Adott esetben az emulzió szétválását telített sóoldattal elősegítjük. A két fázist szétválasztjuk, a vizes fázisból az oldat meglúgosításával az anihnt visszanyer- 50 jük. A benzolos fázisból a benzolt desztillácioval nyerjük vissza. A visszamaradt termék gázkromatográfiával vizsgálva 99% tisztaságú 6-etoxi-2,2,4-trimetil-l,2-dihidrokinolin. Több reakció átlagában az elérhető kitermelés p-fenetidinre számítva 84%. 55 2. példa Ugyanúgy járunk el, mint az előző példában azzal a 60 különbséggel, hogy a reaktorba p-fenetidinhez és a paratoluolszulfonsavhoz felmelegítés előtt még 0,01 súlyrész i-butilpirokatekiiit is hozzáadunk. A reakció konverziója 85%. A termék tisztasága 99%-os, a kitermelés p-fenetidinre számítva 90%-os. 65 A kiadásért felel: a Közgazdasági 3. példa A reakció során ugyanúgy járunk el, mint az 1. példában, azzal a különbséggel, hogy 100 súlyrész parafenetidinhez 400 súlyrész acetont adagolunk be és az így nyert nyers terméket közvetlenül vetjük alá oldószeres finomításnak. 100 súlyrész nyers terméket 100 súlyrész toluolban oldunk. A toluolos oldatot összekverjük 3 súlyrész polietilénalkilarilétert tartalmazó 200 súlyrész vízzel és intenzív keverés közben emulziót képezünk. Az emulzió pH-ját sósavval 4-re állítjuk be. A keverés leállítása után az emulzió szétválik. Adott esetben az emulzió szétválását demulgátorral segítjük elő. A két fázist szétválasztjuk, a vizes fázisból az oldat meglúgosításával a parafinindint visszanyerjük. A toluolos fázisból a toluolt desztillácioval nyerjük vissza. A visszamaradt termék kíméletes vákuumdesztilláció után 99,5% tisztaságú 6-etoxi-2,2,4-trimetil-l,2- dihidrokinolin. Több reakció átlagában az elérhető kitermelés 92%-os. 4. példa Ugyanúgy járunk el, mint az 1. példában azzal a különbséggel, hogy vákuumdesztillációt nem alkalmazunk, így olyan tefméktJt nyerünk, amely gázkromatográfiás elemzés alapján csak 0-1% emberi, vagy állati szervezetre káros szennyeződést, mintegy 90-92% 6-etoxi-2,2,4-trimetil-l,2 -dihidrokinolint és mintegy 7%-ban az említett vegyület dimerjét, illetve polimerjét tartalmazza. Ez a termék további finomítás nélkül alkalmas antioxidánsnak és a szokásos mennyiségben alkalmazva egészséget károsító hatása nincs. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás 6-etoxi-2,2.4-trimefil-1.2-dihidrokinolin előállítására szakaszos, félfolyamatos, vagy folyamatos eljárással p-fenetidin és aceton p-toluolszulfonsav jelenlétében történő reagáltatásával azzal jellemezve, hogy a reakciót 170-200 C, előnyösen 180-190 C° hőmérsékleten, adott esetben a p-fenetidinre számított 0,02-0,001 súlyszázalék, előnyösen 0,01 súlyszázalék polimerizációs inhibitor jelenlétében folytatjuk le, a reakciókeveréket apoláros szervés oldószer és víz keverékével 2-6 pH, előnyösen 3,5-4,5 pH mellett oldószeres finomításnak vetjük alá és adott esetben az oldószeres finomítás előtt, vagy után vákuumdesztillációt iktatunk be. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy az oldószeres finomítást 100 súlyrész termékre számított 60-100 súlyrész benzol és 2-4 súlyrész nem ionos emulgátort tartalmazó 80-200 súlyrész víz keverékével végezzük. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy az oldószeres finomítást 100 súlyrész termékre számítva 60-100 súlyrész benzol és 80-200 súlyrész víz keverékével végezzük. 4. A? 1.-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy az oldószeres finomítás során a keverék pH-ját 2—6, előnyösen 3,5,-4,5 közé állítjuk be. Jogi Könyvkiadó Igazgatója 730233, OTH, Budapest