161547. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés jelhordozó felületén kialakított alakzatokkal tárolt jelek visszajátszására és jelhordozó az eljárás foganatosításához

161547 nikailag „kemény" nyomásvevőknél már a jelhordozó felületében levő alakzatok mélységénél lényegesen kisebb összenyomás is elégséges. Míg az ismert letapogatásnál ideális esetben az lenne kívánatos, hogy a jelhordozó anyaga merev alaktartó legyen, a letapogató elem pedig végtelenül rugalmasan ágyazott, úgyhogy a felületek együttműködésénél a szükséges rugózást a letapogató elem végzi, a találmány szerinti rendszernél a viszonyok ezzel részben ellentétesek, azaz a letapogató elem, a villamos jelekké való átalakításhoz szükséges maximális alakváltozások mértékéig csaknem mereven ágyazott és felfekvő felületének az alakzat nélkülinek képzelt jelhordozó felülettől való távolsága állandó, a rugózás pedig túnyomó részben a jelhordozó felület alakzataiban történhet. Ebben különbözik lényegileg a találmány szerinti eljárás az ismert letapogatási eljárásoktól, amelyek mechanikaitérbeli írások letapogatására szolgálnak. Találmányunk szerinti eljárás tehát jelhordozó felületén kialakított pálya ménén levő alakzatokkal tárolt jelek, különösen széles sávú frekvenciakeverékek, például televíziójelek visszajátszására vonatkozik, ahol a jelhordozót a pálya mentén nyomásérzékeny mechanikai-villamos jelátalakítóval ellátott letapogató szervvel tapogatjuk le és az jellemzi, hogy a jelhordozó felületén kialakított, mechanikailag, célszerűen rugalmasan deformálható alakzatokat a letapogató szerven az alakzatok által letapogatáskor keltett reakcióerő irányában mereven ágyazott letapogató elemmel deformáljuk, és a letapogató elemmel szemben levő alakzat deformálásakor a letapogató elemre ható erőt a jelátalakítóval villamos jellé alakítjuk át. A letapogatásnál az alakzatokkal ellátott jelhordozó felületet a letapogató szervnek első közelítésben mereven ágyazottnak tekintendő letapogató érintkezési eleme mentén mozgatjuk el, és az érintkezési elem felfekvő felülete a jelhordozó felületre nyomóerőt fejt ki. Ha most az alakzat olyan részei kerülnek a letapogató elem alá, amelyek a sima felületből kiemelkednek, akkor ezek a kiemelkedések célszerűen rugalmasan összenyomódnak, általában olyan mértékben, hogy felületük a rövid letapogatási időre a sima felülettel egybeesik. Eközben a letapogató felületre ható nyomóerő megnő. Fordítva, amennyiben nem kiemelkedések, hanem bemélyedések vannak a jelhordozó felületben, amely a letapogató felülete alá jut, akkor a nyomóerő csökken. A nyugalmi nyomóerő beállításával elérhetjük, hogy a letapogató elem az utóbbi esetben is érintkezésben marad a jelhordozó felületével, és ezáltal a nyomóerő nem csökken nullára. A találmány szerint a jelhordozó anyagának célszerűen rugalmas alakváltozásait a letapogató nyomásvevőjét gerjesztő nyomóerő modulálására használjuk fel. Ezek szerint az alakváltozások a találmány szerinti eljárásnál nem káros jelenségek, mint az ismert letapogatási eljárásoknál. Éppen ezért az ismert letapogatási eljárásoknál adódó frekvenciahatárokat is kiküszöböltük, és széles összefüggő frekvenciatartományban hatásos letapogatás válik lehetségessé, messze a korábbi határfrekvencia fölött, néhány MHz frek-5 venciáig. Ezáltal a hanglemezhez hasonló jelhordozó testek alkalmazhatók például televízió-képjelek és hangjelek tárolására. Találmányunknak tárgya továbbá a már ismertetett eljárás foganatosításához alkalmas jel-10 hordozó, amelynek lemez alakú, előnyösen rugalmas anyagú teste van, ennek legalább egyik felületén, a kialakított pálya mentén a tárolt jelnek megfelelő, célszerűen a tárolt jellel modulált vivőrezgéssel arányos méretű, alakzatok 15 vannak és az jellemzi, hogy a jelhordozót letapogató elem és az alakzatok között a letapogatás során fellépő erő megváltoztatására az alakzatok deformálhatóan vannak kialakítva. A jelhordozó anyagnak a letapogatás folya-20 mán elszenvedett alakváltozásai előnyösen az anyag rugalmassági határán belül feküsznek, hogy ezáltal lehetőleg közelítően kopásmentes letapogatást tegyünk lehetővé. Ezért a találmány szerinti eljárással használt jelhordozó test egy 25 előnyös jellemzője, hogy anyagát és az alakzatok nagyságát úgy választjuk meg, hogy a jelhordozó felületnek alakváltozása az adott letapogatási sebességnél lényegileg a jelhordozó anyag rugalmassági tartományán belül marad. A leta-30 pogatási sebességnek jelentősége van, mert mint ismeretes, több anyagnak, különösen kopolimerizációs alapon, vinil és kloridacetátból készült szintetikus műanyagoknak a terhelési időtől függő folyási határuk van, mégpedig abban az ér-35 telemben, hogy olyan rövid időtartamú terheléseket, amelyeknek értéke a megengedett statikus terhelés többszöröse, még a rugalmassági határon belül vesznek fel. Minthogy az ismert elvek szerint természete-40 sen arra törekszünk, hogy a kopásokat kis értéken tartsuk, a letapogató nyomóerejét ilyen jelhordozó visszajátszásához úgy kell méretezni, hogy az egymással érintkező felületek számított relatív sebességénél az alakzatoktól mentes jel-45 hordozó felület maradó alakváltozást ne szenvedjen. A jelhordozó anyag és az alakzatok mértékére adott szabály ezek szerint azt mondja ki, hogy ezeket az anyag szilárdsági tulajdonságaira való tekintettel, a különben sima felületű anyag kitü-50 remkedéseiként kell magasság és keresztmetszeti felület szempontjából oly módon méretezni, hogy a letapogató felület felfekvő nyomását lényegileg rugalmas alakváltozással tudják felvenni, míg a torzulások elkerülésére az érintett felületeket 55 egészen az alapsíkig lehessen összenyomni. A jelhordozó felület alakzatainak az ezeket érintő letapogató felülettel való mechanikai együttműködéséből látható, hogy a jelhordozó anyag előre adottként felvett állandó rugalmas-60 sági együtthatója esetén az erőmoduláció amplitúdóját nemcsak az erő irányában történő alakváltozások magassága határozza meg, hanem a deformált részek hordozó keresztmetszetének felülete is. Az összefüggés, amely a rugalmas de-65 formációnak a nyomóerő modulálására való fel-