161543. lajstromszámú szabadalom • Eljárás metoxi-tetrahidroizokinolin- vegyületek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TAJLAUMÄNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. január 23. Japán elsőbbsége: 1969. január 25. (44—5491) Közzététel napja: 1972. április 23. •Megjelent: 1974. II. 28. 161543 Nemzetközi osztály: C 07 d 35/10; 35/12 Feltaláló(k): YAMATO Eisaku v. mérnök, Saitama-ken, MIURA Yuji v. mérnök, Saitama-kfin, WADA Masao v. mérnök, Saitama-ken, jSEKIGUCHI Toshio v. mérnök, Kanagawa-ken, KAWANISHI Masazumi v. mérnök, Tokió-to, SATO Masanori v. mérnök, Saitama-ken, HOSHIYiAMA Masao v. mérnök, Tptóó-to, NAGAO Taku v. mérnök, SaitaWiaiken, Japán Tulajdonos: Taiiábe Seiyaku Co., Ltd. Osaká, Japán Eljárás metoxi-tetrahidroizokinolin-vegyületek előállítására 1 A találmány új 6- vagy 7-metoxi-tetrahidro­izokinolin-származékok előállítási eljárására vo­natkozik. A találmány szerinti eljárással előállítható ve­gyületeket az (I) általános képlettel jellemezzük, ahol n 1 és 3 közötti számot jelent. A vegyüle­tek gyógyászati szempontból elfogadható sav­addíciós sóinak előállítása szintén a találmány tárgyát képezi. Azt találtuk, hogy a 6- vagy 7-metoxi-tetra­hidroizokinolin említett új származékai és sav­addíciós sóik értágító hatást fejtenek ki a bőr­ben. Az (I) általános képletű vegyületeknek ez a hatása 2—5-szöif erősebb a papaverin hatásánál. A vegyületek jellegzetessége az, hogy szelektív hatást fejtenek ki a bőr véredényeire, úgy, hogy közben más perifériális véredényekben nem mu­tatnak ilyen értágító hatást. így például 4,0—4,5 kg súlyú nyulaknak 5 /«g-os dózisban beadva az aurikuláris véredényben az alábbi vegyületek mintegy 4—5-ször erősebben növelték a vér áramlási sebességét, mint a papaverin: 1-ciklo­hexilmetil-6-metoxi-l,2,3,4-tetrahidroizokinolin­-hidroklorid, l-(2-ciklohexiletil)-7-metoxi-l ,2,3,4--tetrahidroizokinolin-hidroklorid, és l-(3-ciklo­hexilpropil)-6-metoxi-l,2,3,4-tetrahidroizokinolin­-hidroklorid. Ezek a vegyületek ugyanakkor nem mutatnak jelentős értágító hatást a kutya karo­tid artériájában. Ugyanakkor az (I) általános 10 15 28 25 30 képletű tetrahidroizokinolin-vegyületek toxici­tása viszonylag csekély. Az (I) általános képletű vegyületekéhez ha­sonló szerkezetű kinolin-származékok előállítási eljárását ismertetik az alábbi közlemények: Chem. Ber. 64B, 1553 (1931); Chem. Pharm. Bull. (Tokyo) 6, 497 (1958); Chem. Pharm. Bull. (To­kyo) 13, 921 (1965); Chem. Pharm. Bull. (Tokyo) 16, 455 (1968); Annalen der Chemie 497, 47 (1932); Helv. Chim. Acta 49, 798 (1966); J. Chem. Soc. (C) 1968, 112 és a Chem. Abstr. 64:6612e re­ferátum. A közleményekben leírt eljárásokkal olyan izokinolin-származékokat állítottak elő, amelyek természetben található bonyolult vegyü­letek (pl. alkaloidok) totálszintézisének közbenső termékeiként, analitikai reagensként vagy helyi érzéstelenítőként használhatók. A 3 378 561 sz. USA-beli szabadalmi leírás l-/?-ariltio-etil-*2-me­til-6,7-dimetoxi-l,2,3,4-tetrahidroízokinolín­-származékok előállítását ismerteti 3,4-dimetoxi­-fenetilaminból és ^-ariltio-propionsav-szárma­zékokból vagy /?-ariltio-propionaldehid-szárma­zékokból kiindulva. Az ott ismertetett tetrahid­roizokinolin-származékok érzéstelenítő és izom­ernyesztő hatással rendelkeznek. A szakiroda­lomban nem található azonban olyan említés, amely ezeknek az ismert vegyületeknek a vérke­ringési rendszerre gyakorolt hatására és a ve­gyületeknek ilyen terápiai alkalmazhatóságára vonatkoznék. Ilyen hatás csak a találmány 161543

Next

/
Oldalképek
Tartalom