161542. lajstromszámú szabadalom • Eljárás B-5050 antibiotikum-komplex és a komplex egyes komponenseinek előállítására
161542 15 16 4. táblázat Minimális gátló koncentráció (mcg/ml) Vizsgált mikroorganizmus B-5050 antibiotikum-elegy A B c D E F Bacillus subtilis 0,5 0,2 0,2 0,5 1 2 2 Bacillus cereus 1 0,5 0,5 1 2 5 5 Bacillus brevis 0,5 0,2 0,2 0,5 5 10 10 Bacillus megaterium 1 0,5 0,5 0,5 1 2 2 Staphylococcus aureus 1 0,5 0,5 1 2 5 5 Staphylococcus aureus (*1) 50 20 20 50 >100 >100 >100 Staphylococcus aureus (*2) 50 20 20 50 >100 >100 >100 Sarcina lutea 0,2 0,1 0,1 0,2 0,5 0,5 0,5 Micrococcus flavus 0,2 0,1 0,1 0,2 0,5 0,5 0,5 Serratia marcescens >100 >100 >100 >100 >100 >100 >100 Escherichia coli >100 >100 >100 >100 >100 >100 >100 Proteus vulgaris >100 >100 >100 >100 >lfl0 >100 >100 Pseudomonas aeruginosa >100 >100 >100 >100 >100 >100 >100 Mycobacterium avium 50 50 100 >100 >100 >100 >100 Mycobacterium avium (*3) 50 50 100 >100 >100 >100 >100 Mycobacterium avium (*4) 50 50 >100 >100 >100 >100 >100 Mycobacterium smegmatis 50 50 100 >100 >100 >100 >100 Mycobacterium phlei 50 50 100 >100 >100 >100 >100 Mycobacterium 607 50 50 100 >100 >100 >100 >100 Candida albicans >100 — — — — — .— Sassharomyces cerevisie >100 — .— .— — —_-_ Penicillium chirysogenum >100 — •— — — — — Aspergillus niger >100 — — '— — — — Trichophyton mentagrophytes >100 •— — — — — — Megjegyzések: (*1) Oleandomicinnel és eritromicinnel szemben rezisztens törzs (*2) Streptomicinnel, klórampfenikoUal, tetraciklinnel, oleandomicinnel és eritromicinnel szemben rezisztens törzs [Japán I. Microbiolog. Vol 10 (1), 39—66 (1966)] (*3) Streptomicinnel szemben rezisztens törzs (*4) Dextromicinnel szemben rezisztens törzs — nem vizsgáltuk Amint már korábban közöltük, a B—5050 antibiotikum tulajdonságai, pl. színreakciója (1.: eritromicinpróba), oldhatósága (1.: lipofil és bázikus), infravörös spektruma (].:aV=c=oisV=c-oj értékek) és antimikrobás hatásspektruma (1.: az eritromicinnel és oleandomicinnel szemben érzékeny, ill. az azokkal szemben rezisztens Staphylococcus törzsön meghatározott minimális gátló koncentráció nagymértékű eltérése) alapján a makrolid antibiotikumok közé tartozik. A makrolid antibiotikumok közül a 225, 230, 240 vagy 280—290 m/í hullámhossztartományban jellemző abszorpciós sávval rendelkező anyagok nem lehetnek azonosak a B—5050 antibiotikummal. Az eritromicin [JACS 76, 3121 (1954)] és oleandomicin [Antibiotics Annual 476 (1957-1958)] a 280—290 m/t hullámhossztartományban csak gyengén abszorbeál, e két antibiotikum viszont infravörös abszorpciós spektrum, molekulasúly, 40 olvadáspont és egyéb jellemzők szempontjából tér el a B—5050 antibiotikumtól. A Streptomyces fajták által termelt makrolid antibiotikumok közül a fentieken kívül ismert volt a karbomicin, relomicin és tilozin [JACS 75r 4684 (1953); Antimicrobial Agents and Chemotherapy 45 (1963), Antibiotics and Chemotherapy XL 5, 328 (1961)]. Ezek az antibiotikumok azonban a 238, 282 és 289 m/' hullámhosszértékeknél 45 jellemző abszorpciós maximummal rendelkeznek és így egyértelműen nem azonosíthatók a B—5050 antibiotikummal. Megállapíthatjuk tehát, hogy B—5050 antibiotikum az ismert antibiotikumoktól eltérő, új anyag. 50 A B—5050 antibiotikum-elegy és a tiszta komponensek különösen a gram-pozitív baktériumokkal szemben igen erős antimikrobás hatást fejtenek ki, és melegvérűekkel szemben alig toxikusak. Staphylococcus aureUs-szal megfertő-55 zött egereken orális adagolás esetén a B—5050 antibiotikum-elegy LDso-értéke 640 mg/kg volt. A vegyületek LDso-értékét egéren nem tudtuk meghatározni, e vegyületek ugyanis olyan kevéssé toxikusak, hogy a toxicitást csak a 60 „10 000 mg/kg-nál nagyobb" számadattal jellemezhetjük orális adagolás esetén. Patkányoknak egy hónapon át orális úton napi 1 g/kg mennyiségű B—5050 antibiotikum-elegyet adtunk. A megfigyelés ideje alatt a kezelt, ill. a kontroll-65 állatok állapota között nem volt különbség, és a