161538. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szennyvizeknek levegőztető medencében való tisztításához
3 161538 4 hogy a köráramlást egészében vagy nagyrészben megakadályozzuk. A találmány szerinti eljárásnál a levegőelosztókat gyorsan körben mozgatjuk és egyidejűleg levegőt fújunk be. A vízáramlás lefékezése révén a levegőelosztókból kilépő légbuborékokat a függőleges iránytól nagymértékben eltérítjük, úgyhogy ezeknek a szennyvízben aránylag hoszszú utat kell megtenni, minek eredményeként az ismert eljárásokhoz viszonyítva gazdaságosan és hatásosan tudjuk az oxigént bejuttatni a szennyvízbe. Ezenkívül a szennyvízben levő elevenített iszapkeveréket, valamint a medence fenekén levő esetleges lerakódott anyagokat felkeverjük és lebegő állapotban tartjuk. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló, találmány szerinti kialakítású tisztítóberendezésben gyűrűkád és a kád középpontja körül forgathatóan ágyazott levegőztető híd, valamint erre erősített légbevezető cső és ezzel kapcsolatban álló több levegőelosztó van, és jellemzője, hogy a gyűrűkádban legalább egy sugárirányú, a légbevezető csövek és levegőelosztók számára nyílásokkal kiképzett válaszfal van elhelyezve. A sugárirányú válaszfalak a vízáramlás lefékezésére is szolgálnak. A levegőztető híd elektromotor vagy a hozzá épített levegőelosztókból kilépő levegő révén hozható forgó mozgásba. A gyűrűkádnak egy vagy több válaszfal révén való felosztása következtében a körben forgó levegőelosztók nem tudják a szennyvizet körmozgásba hozni, még akkor sem, ha a levegőztető híd, illetve a vele együtt mozgó alkatrészek sebessége a másodpercenkénti 20 cmes sebességet is meghaladja. A válaszfalakban levő nyílások csak olyan nagyok, ami a levegőelosztók és az ezekhez tartozó légbevezető csövek akadálytalan áthaladásához szükséges. A találmány szerint azonban lehetséges az is, hogy a nyílásokat elforduló lemezekkel lássuk el, amelyek a légbevezető csövek és levegőelosztók áthaladásához nyílnak és záródnak és ezáltal a víz átáramlását teljesen megakadályozzák. Az elforduló lemezek csak akkor nyílnak, amikor a légbevezető csövek és levegőelosztók a nyílásokon keresztülhaladnak. A találmány további jellemzője, hogy a visszaáramló iszap utótisztítókádból való vezetését, a nyers szennyvíz vezetését és a válaszfal helyzetét úgy választjuk meg, hogy a tisztítási folyamat az ismert érintkezésállandósítási eljárással végezhető. A találmányt részleteiben egy a rajzon vázolt példaképpeni berendezéskivitellel kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti, elevenített iszapos eljárással dolgozó tisztítóberendezés gyűrűkádjának a 2. ábra I—I vonala menti vázlatos metszete. A 2. ábra az 1. ábrán feltüntetett példaképpeni gyűrűkád fölülnézeti vázlata. A rajzon vázolt, találmány szerinti eljárással dolgozó elevenített iszapos berendezés központosán elhelyezett 1 utótisztítókádból és az utótisztítókádat körülfogó, levegőztető kádként szolgáló 2 gyűrűkádból áll. A középponti elhelyezésű 1 utótisztítókád és 2 gyűrűkád közötti belső falat 3 hivatkozási számmal jelöltük. Az egész berendezés közepén 4 alátámasztó van, amelyen 6 levegőztető hídból álló 5 levegőztetőszerkezet forgathatóan van ágyazva. A 6 levegőztető hídtól 7 légbevezető cső nyúlik a 8 levegőelosztókhoz. A 7 légbevezető csőben villamos kábel is van, amely áramot vezet a 6 levegőztető hídhoz. A 6 levegőztető hidat és 8 levegőelosztókat egy a 2 gyűrűkád 9 külső falán támaszkodó 10 forgatószerkezet, vagy a 8 levegőelosztók fölött mozgásirányban egyenletesen ferdén elhelyezett, nem ábrázolt, az 5 levegőztetőszerkezethez erősített vezetőfelületek révén hajtjuk meg. A 2 gyűrűkádba 11 válaszfal van beépítve, amely megakadályozza, hogy a medencében levő folyadék, illetve víz a 7 légbevezető cső és 8 le• vegőelosztók forgásakor körben áramoljon. A medence alján lerakódó anyagrészeket felkavarjuk, és az elevenített iszapot lebegő állapotban tartjuk. Eközben a szennyvízhez légbuborékok révén oxigént vezetünk, úgyhogy az elevenített iszappal való ismert tisztítási folyamat lejátszódik. A 11 válaszfalban 12 nyílások vannak, amelyek csak olyan nagyok, hogy a 7 légbevezető cső és 8 levegőelosztők a 2 gyűrűkádban akadálytalanul körbe tudjanak forogni. Bár eközben a 12 nyílások következtében az 5 levegőztetőszerkezet forgásirányában a folyadék, illetve víz is nagyon kis mértékben mozog, ez azonban az oxigénnek vízbe vitelét csak jelentéktelen mértékben befolyásolja. A folyadék, illetve víz e kismértékű mozgatása is megakadályozható azáltal, hogy a 12 nyílások fölé a 2. ábrán látható módon 13 elforduló lemezeket helyezünk, amelyek a 7 légbevezető cső és 8 levegőelosztók áthaladásakor nyílnak, és az áthaladás megtörténte után ismét zárnak. Ezáltal a víz köráramlásának kialakulását megakadályozzuk. A tisztítani kívánt szennyvíz a 2 gyűrűkádba 14 beömlőcsövön keresztül áramlik, a 2 gyűrűkádban a szennyvizet levegőztetjük és a recipiens számára hátrányos, főként szerves szennyeződésektől elevenített iszap révén megszabadítjuk. A szennyvíz ezután az elevenített iszappal együtt 15 csővezetéken keresztül középponti elhelyezésű 16 ejtő- és csillapítóaknába és innen 1 utótisztítókádba jut, ahol lassan emelkedik felfelé, úgyhogy az iszaprészecskék a fenékre süllyednek és az iszapmentes víz 17 bukóküszöbön, valamint 18 lefolyóvezetéken át a recipienshez, felfogóhoz áramlik. Az 1 utótisztítókád belsejében lerakódó iszapot az 1. ábrán vázolt módon egy a 6 levegőztető hídhoz erősített 19 iszapkaparó és egy szivattyú, például 20 mammutszivattyú segítségével folyamatosan a 2 gyűrűkádba szállítjuk. A 19 iszapkaparó azonban egy sebességcsökkentő hajtóművön keresztül a 6 levegőztető híd révén úgy is mozgatható, hogy ennek fordulatszáma kisebb a levegőztető híd fordulatszámánál. A 9 külső falon 21 iszapelvezető akna helyez-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60