161526. lajstromszámú szabadalom • Enzimtartalmú készítmény és eljárás előállításukra

161526 ián u^ranis várható volt, hogy emulgált enzim­készítményeket tartalmazó polimerek csak ne­hézségek árán fonhatok meg, sőt ezek megfo­nása megvalósíthatatlan műszaki feladatot je­lent, vagy olyan szálak előállítását eredményezi, amelyek mechanikai szempontból még az itt megkívánt célra is alkalmatlanok. Várható volt továbbá, hogy ipari méretben történő előállítás­nál speciális berendezésekre vagy műveletekre van szükség. Ezzel ellentétben a gyakorlatban bebizonyosodott az, hogy magas koncentrációban enzimkészítményeket tartalmazó emulziók jó fo­nási tulajdonságokkal szálakká átalakíthatók, és így valamivel gyengébb mechanikai tulajdonsá­gokkal rendelkező műszálakat lehetett előállí­tani, mint enzimkészítményeket nem tartalmazó polimeroldatok megfonása esetén. A találmány szerinti eljárásban felhasználható polimerekkel szemben különböző követelményeket támasz­tunk. Ezek a követelmények a következők: Első alapfelvétel az, hogy a polimereknek az enzim stabilitását biztosító hőmérsékleten oldott állapotban kell lennie olyan oldószerben, ame­lyik az enzim feloldására vagy diszpergálására használt oldószerrel egyáltaSán nem elegyedik. Mivé az enzimet általában vizes oldatban hasz­náljuk, így az oldószereket előnyösen a vízzel aem elegyedő oldószerek közül választjuk emul­zió képzése céljából. A polimer oldószerének az enzimmel szemben inersnek kell lenni, vagyis az enzimre kedve­zőtlen hatást nem gyakorolhat. A felhasznált polimer továbbá az enzimre de­zaktiváló hatást nem fejthet ki. Nedves megfonás esetén a felhasznált koagu­lálószert is az enzim feloldására vagy diszper­gálására használt oldószerrel szemben előnyö­sen nem elegyedőnek választjuk, ezenkívül a koagulálószer az enzim stabilitását nem ronthat­ja. A koaguláló fürdő összetétele tág határok között változtatható, mindenképpen előnyös azonban, hogyha a polimer oldószeres oldatá­nak koncentrációját a koaguláló fürdőben 50% alatti értékre állítjuk be. A koaguláló fürdő hő­mérséklete nincs korlátok közé szorítva, előnyö­sen azonban 0 °C és 80 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk. Ha a száraz megfonási eljárást választjuk, akkor a tapasztalatok szerint az enzim inakti­válási hőmérsékleténél magasabb megfonási hő­mérsékletet is beállíthatunk. Ez főként annak a ténynek tudható be, hogy az enzimtartalmú szálkészítménynek magas hőmérsékleten való tartózkodása rendkívül rövid. A találmány szerinti szálas vagy szálszerű szerkezetek tetszés szerinti alakban, előnyösen pedig motring vagy elemi szálköteg alakjában használhatók fel. Az enzimek beépítésére használt polimerek kö­zül a következőket említjük: nitrált, észterezett vagy éterezett cellulózpolimerek, hutadién, izo­prén, akrilnitril, akritátok, metakrilátok. vi­nilészterek, vinilklorid, vinilidénklorid, sztirol, polimerjei és kopolimerjei, továbbá poliamidok, polivinil butirál és hasonló polimerek, valamint az említett polimerek keverékei. A szál alakú polimerbe tetszés szerinti enzim beépíthető, ezek közül a következőket említjük! s ureáz, invertáz, laktáz, ribonukleáz, transzaiul* názok, glukóz-oxidáz, kataláz, argináz, papain, karboxi-peptidáz, glukoamiláz stb. Az enzimeket általában vizes oldatban használ­juk, így a polimer oldószereként előnyösen víz-IQ zel nem elegyedő típusokat választunk. így pl; polimerek oldószereként halogénezett szénhidro­gének, pl. metilénklorid, széntetraklorid, kloro­form, aiifás szénhidrogének mint pentán, hexán, heptán, izooktán, aromás szénhidrogének mint 15 benzol, toluol, xilol, szénhidrogénkeverékek mint petroléter, éterek, mint dietiléter vagy izo.butil-és izopropil-éter, észterek mint n-butilacetát, izobutil-acetát, izoamil-acetát, metilpropionát., izobuti£propionát,izoamilformiát, végül ketonok 20 mint ciklohexanon használhatók. A szálakba beépített enzimek a találmány sze­rint szakaszos vagy folyamatos eljárásokkal vég­zett enzimatikus reakciók katalizátoraként hasz­nálhatók fel. 25 Lehetséges olyan eljárásmód, hogy a szálakba két vagy több különböző,! egymással ellentétes hatású enzimet építünk be a kívánt reakció le­folytatása céljából. Másfelől egyes reakciókban két vagy több különböző enzimet tartalmazó szá-3" lat használunk, ezek a szálak egyidejűleg vagy különböző egymást követő műveletekben hasz­nálhatók fel, így az első lépésben képzett reak­ciótermékek a következő lépésekben további át­alakításoknak vethetők alá. A találmány szerinti új készítmények előnye abban is mutatkozik, hogy a kívánt mértékű konverzió valósítható meg és a reak"; " h'H-p 1 en megszakítható azáltal, ha az enzimtartalmú szer­kezetet a reakciótérből eltávolítjuk. A találmány szerinti készítmények további előnye, hogy ez a rendszer alkalmas a beépített enzim védelmére a mikroorganizmusok elbontó hatásával szemben, amelyek a reakciótérben fej­.- lödnek ki vagy már eleve jelen lehetnek, továb­bá ha a szálas szerkezet használat közben mik­roorganizmusokkal szennyeződik, akkor a szeny­nyeződés megfelelő mosás és sterilező műveletek segítségével eltávolítható. 50 A találmány szerinti emulziók megfonás előtti szerkezetét és az előállított szálak szerkezetét a csatolt ábrákon szemléltetjük. Az 1. ábra cellulóz-triacetát és ureáz vizes ol­datának emulzióját nagyított méretben ábrá-55 zolja. A 2. és 3. ábra nagyított méretben a szálak hossz- és keresztmetszetét mutatja. Az 1', 2' és 3' ábra az 1, 2 és 3 ábrához hason­lóan a cellulóz-triacetátból és invertázból ka-60 pott terméket ábrázolja. A k'sérleti tapasztalatok alapján, ha a talál­mány szerinti szálas szerkezetek felhasználásá­val folyamatos enzimatikus reakciókat végzünk, akkor a szálak felületén baktériumtelepek és 65 különböző típusú lerakódások (szervetlen sók,, 40 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom