161514. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfanilamido-1,2,5- tiadiazol-származékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. VIII. 24. (OE-154) Ausztriai elsőbbsége: 1969. IX. 18. (A 8827/69) Közzététel napja: Megjelent: 1973. X. 15. 161514 Nemzetközi oszt.: C 07 d 91/68 Feltaláló: Dr Voireitiher HamK-Kfeus, Dr. Obendorf Werner, vegyészek, Hoíer Hasald tebanámsi, Liniz/Domau, Ausztria. Tulajdonom: ÖSTERREICHISCHE STICKSTOFFWERKE AG, Linz, Ausztria. Eljárás szulfaniIamido-l,2,5,-tiadiazol-származékok előállítására Ismeretes, hogy az (I) általános képletű szulf­anilamido-l,2,5-tiadiazol-származékok — ebben a képletben Rí rövid szénláncú alkilgyököt vagy rövid szénláncú alkoxietilpgyököt, R2 hidrogén­atomot, alkálifémet vagy egyenértékű földalká­lifémet és R3 hidrogénatomot vagy rövid szén­láncú alkanoil-gyököt jelent — értékes gyógyá­szati tulajdonságokkal rendelkezik. Így például a 233 004 számú osztrák szabadalmi leírásban van leírva, hogy a 4-etoxi-, illetve -metoxi-3--szulfaniiamido-l,2,5-tiadiazolok jó baktériumel­lenes hatású szulfonamidok, amelyek különösen a különböző szervek, például a szem, belsejébe való behatolóképességükkel tűnnek ki. A 240 853 számú osztrák szabadalmi leírás olyan (I) álta­lános képletű szulfonamidok jó baktériumelle­nes hatását ismertei, amelyekben Rt rövid szén­láncú alkoxietil-gyököt képvisel és a 266125 számú osztrák szabadalmi leírás arról tájékoztat, hogy az olyan (I) általános képletű vegyületek, amelyekben Rí rövid szénláncú alkenil- vagy alkinil-gyök, jó baktériumellenes hatás mellett coccidiosis ellen is hatásosak. E vegyületek előállítására elsősorban a klasz­szikus szulfonamid-szintézisekbol N4-acilezett szulfanilsavkloridnak aminoheterociklussal való kapcsolásán keresztül kínálkozik az út, amely elvben a 2 358 031 számú USA szabadalmi leírás útján került nyilvánosságra. Ez azért érdekes, mert a 3-amino-l,2,5-tiadiazol és ennek 4-szub­sztituált származékai jó kihozatallal diketotiapu­rinok hidrolitikus hasítása útján könnyen elő­állíthatók voltak (230 885 sz. osztrák szab.) szem­ben a 3-klór-l,2,5-tiadiazollal és ennek 4^szub-5 sztituált származékaival. A J. Org. Chem. 32, 1967, 2823 folyóiratban Weinstock és mtsai ál­tal leírt 3-klór-l,2.5-tiadiazol-származékok to­tálszintézise útján azonban érdekessé vált azon 3-klór-l,2,5-tiadiazolok átalakítása is szulfanil-10 amiddal, amelyek a 4-helyzetben RiO-csoport­tal vannak helyettesítve. Amint az 1503 797 számú francia, illetve 266 125 számú osztrák sza­badalmi leírásokból látható, ennél a szintézis­módnál valamennyire is jó kihozatal eléréséhez 15 1 mól klórtiadiazolra legkevesebb 1 mólnyi, de egészen 5 móhiyi mennyiségig terjedő szulfanil­amid-felesleg szükséges és legalább 1 mólegyen­értékű savmegkötő szert, elsősorban káliumkar­bonátot kell feleslegben alkalmazni, mimellett 20 a kondenzációt 80—200 °C-os, előnyösen 110-r-175 °C-os hőmérsékleten kell végezni. Alapsza­bály az, hogy 1 mól klórtiadiazol reakciója 3 mól szulfanilamiddal és 3 mól káliumkarbonát­tal történik 145 °C-on. E nagy szulfanilamid-fe-25 lesleg ebenere, amely az eljárást gazdaságilag nagyon terheli, a kihozatal, amely 56% a fel­használt klórtiadiazolra, azaz még 20%-ot sem éri el a felhasznált szulfonamidra, sok kíván­nivalót hagy maga után. 30 Meglepő módon azt találtuk, hogy megfele-161514

Next

/
Oldalképek
Tartalom