161512. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kelátképző műgyanták előállítására.

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. VII. 9. (NI-134) Közzététel napja: Megjelent: 1973. X. 15. 161512 Nemzetközi osztály: C 08 f 19/00 C 08 f 27/22 Feltalálók: dr. Erdélyi Árpádiné vegyiészimérook, 30%, dr. Füsti Moitaér Sándor tónididáitiuis, vegyészmérnök, 30%, Horváth Károly vegyésizmiérök, 20%, Nyírő Mdikilós wegyéisizmémök, 20%; Pűztfőgyártólep. Tulajdonos: Nitrókémia Ipartelepeik; Fűzfőgyántelep. Eljárás a keletkező műgyanták előállítására A találmány tárgya: eljárás specifikus, kelátképző műgyanták előállítására. A kelátképző műgyanták előállítását ismert módon, például a 133 221 sz. szovjet szabadalom szerint úgy végzik, hogy sztirolt divinilbenzol- 5 lal kopolimerizálnak, a kopolimert klórmetilezik majd trietanol-aminnal aminolizálják, A képződött trietanol-benzil-ammónium típusú aktívcsoportot három lépésben oxidálják. Az első lépésben salétromsavval 80—100 °C hőmérsékleten 10 3 óra hosszat oxidálnak, második lépésben a közbenső terméket 4 órán át 94 °C hőmérsékleten hidrogén-jodiddal kezelik, végül az oxidációs folyamatot 56%-os salétromsav alkalmazásával 95—100 °G hőmérsékleten 4 óra alatt fejezik be. 15 Az így kapott termék aktívcsoport jai inhomogének, komplexképző, ill. kelátképző kapacitása alacsony. A termék alacsony kapacitásértékének és az aktívcsoportok inhomogenitásának oka feltételezhetően abban keresendő, hogy az oxi- 20 dáció hőmérsékletén a kvaterner ammóniumvegyület hőbomlása számottevő, így a kívánt amino-karbonsav aktívcsoportokon kívül más aktívcsoportok is képződnek. Az aktívcsoportok ínhomogenitásához vezetnek az oxidációnál le- 25 zajló mellékreakciók is, amelyek során az anioncserélő műgyanta aktívcsoportja egyrészt nem a kívánt csoporttá oxidálódik, vagy az aktívcsoport oxidációján kívül végbemegy a vázszerkezet oxidációja is. 30 A találmány célja a fenti hiányosságok megszüntetése és ol,yan kelátképző tulajdonságú ioncserélő műgyanták előállítási eljárásának kidolgozása, amelyeknek gyakorlati szempontból homogén aktívcsoportjuk és magas ioncserélő kapacitásuk van. A fenti célkitűzés úgy valósítható meg, hogy a kelátképző műgyanták előállításánál aromás gyűrűket tartalmazó monomer egységek; mint sztirol és származékai, acenaftilen, vinilnaftalin, vínilantracén vagy vinilfurán és divinil-vegyületek reagáltatásával kopolimert képzünk, a kopolimert klóralkilezzük, aminolizáljuk és az aminolízisnél kapott kopolimert oxidatív, polimeranalóg átalakításnak vetjük a}á akként, hogy az alkanolamin típusú oldalláncot tartalmazó kopolimert 20—50 °C közötti hőmérsékleten hipoklorit oldattal 7—12 pH-értékek között oxidáljuk. Oxidálószerként célszerűen a nátriumhipoklorit oldatot használjuk. A klórmetilezett kopolimer-származék aminolíziséhez monoetanol-amint, dietanol-amint, trietanol-amint vagy dimetil-amino-etanolt, ÜL ilyen vagy hasonló oldalláncokat tartalmazó kopolimer-származékokat használunk. A találmány szerinti eljárással, meglepő módon gyakorlatilag homogén aktívcsoportokkal és magas kapacitásértékekkel rendelkező kelátképző műgyantákat állíthatunk elő. Az oxidációs reakció során a kiindulóanyag. ismeretes módon 161512