161503. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés frekvencia-modulált kimenő jelet adó mérőátalakító linearítási hibájának csökkentésére
161503 10 A 39 feszültség-frekvencia átalakító kimeneti 6 kapcsán tehát az fb frekvenciájú ut impulzussorral szinkron ug impulzussor jelenik meg, amely a 44 impulzussor-összeadóba jut. Az % impulzussor frekvenciája arányos a 22 szintbe- 5 állító kimeneti 5 kapcsán levő feszültség átlagértékével. A 39 feszültség-frekvencia átalakító átalakítási tényezőjét megfelelően beállítva, célszerűen a 23 es 24 ellenállások arányának helyes felvételével, az u6 impulzussor fh frek- 10 venciája az fb frekvencia és a hozzárendelt h relatív linearitási hiba szorzatával megegyezik. Pozitív linearitási hiba esetén az 5 kapcson negatív feszültség lép fel és a 27 integrátor kimeneti feszütsége így pozitív értelemben emel- 15 kedik. Most a 29 kapu fog a pozitív értelemben emelkedő feszültség adott értékénél kinyitni és a monostabil multivibrator 2 kimenetéről érkező következő impulzus negatív értelmű feszültségugrása így a 35 bistabil multivibrator 31 be- 20 menetére jut, és azt átbillenti, majd a 32 inverterről érkező impulzus negatív értelmű feszültségugrására visszabillen. Ezáltal a T0 időtartamig tartó feszültségimpulzus jelenik meg a 40 kimeneten, és a 37 kapcsoló is a kisütő +Un re- 25 ferenciafeszültséget így T0 időtartamig a 27 integrátor 25 ellenállására kapcsolja. Tekintettel arra, hogy a kisütő —U« és +UR referenciafeszültségek abszolút értékre megegyeznek, a 39 feszültség-frekvencia átalakító pozitív és negatív 30 bemeneti feszültségre vonatkoztatott egyforma átviteli tényezőjéhez a 25 ellenállás ugyanakkora, mint a 24 ellenállás. Pozitív linearitási hiba esetén tehát a 39 feszültség-frekvencia átalakító 40 kimenetén meg- 35 jelenik az fj, frekvenciájú ut impulzussorral szinkron impulzussor, amelynek fh frekvenciája az f^ frekvencia és a hozzárendelt h relatív linearitási hiba szorzatával megegyezik. Ez az impulzussor az 50 impulzussor-kivonóba jut. 40 A 44 impulzussor-összeadó végzi az f^ frekvenciájú ut impulzussor és f h frekvenciájú u 6 impulzussor összeadását. Az Uj és u6 impulzussorok egymással való szinkronitása következtében a 44 impulzussor-összeadó egyszerű felépí- 45 tésű. A 43 monostabil multivibrator a 41 és 42 kondenzátorokra érkező negatív értelmű feszültségugrásokra a T0 időtartamnál rövidebb időtartamú kvázistabil állapotba billen át. A 45 kimeneten megjelenő, az u4 és u 6 im- 50 pulzussorok frekvenciájának összegével egyező átlagos frekvenciájú impulzussor az 50 impulzussor-ki vonón keresztül jut a 7 kapocsra. Az 50 impulzussor-kivonóban levő, negatív értelmű feszültségúgrásokkal dinamikusan vezérelhető 46 55 bistabil multivibrátort a 44 impulzussor-összeadóból érkező első impulzus, a 49 késleltető elemen keresztül, olyan állapotba billenti át, hogy a 48 ÉS-kapu 47 bemenetére megengedő feszültségszint jut. Mivel a 39 feszültség-frekvencia át- 60 alakító 40 kimenetén ekkor nem jelenik meg impulzussor, ez az állapot fenn is marad. Így a 44 impulzussor-összeadó 45 kimenetén megjelenő impulzusok változatlanul áthaladnak a 48 ÉS-kapun és megjelennek a 7 kapcson. 55 Pozitív linearitási hiba esetén a 39 feszültségfrekvencia átalakító 6 kimenetén nem jelenik meg impülzussor. Ekkor az fb frekvenciájú u t impulzussorral szinkron fh frekvenciájú impulzussor a 40 kimeneten jelenik meg és az 50 impulzussor-kivonóba kerül. Ugyancsak az 50 impulzussor-kivonóba kerül az uj impulzussorból a 43 monostabil multivibrator által átalakított, fk frekvenciájú impulzussor is. Amikor a 39 feszültség-frekvencia átalakító 40 kimenetén impulzus jelenik meg, annak negatív értelmű feszültségugrása a 46 bistabil multivibrátort átbillenti, mire a 48 ÉS-kapu 47 bemenetére tagadó feszültségszint kerül. Ezáltal a 44 impulzussor-összeadó 45 kimenetéről érkező fb frekvenciájú impulzussor következő impulzusa nem tud a 7 kapocsra jutni, de ennek az impulzusnak negatív értelmű feszültségugrása (az impulzus háta) a 49 késleltető elem késleltetésével visszabillenti a 46 bistabil multivibrátort másik állapotába, melynél a 48 ÉS-kapu 47 bemenetére megengedő feszültségszint jut. így a 45 kimenetről érkező további impulzusok már áthaladhatnak a 7 kapocsra, amíg a 39 feszültségfrekvencia átalakító 40 kimenetén újabb impulzus nem jelenik meg, amely átbillenti a 46 bistabil multivibrátort, és az előző folyamat játszódik le ismét. A 46 bistabil multivibrator két bemenetére jutó billenő impulzusok negatív értelmű feszültségugrásainak helyes időbeli sorrendjének biztosítására a 43 monostabil multivibrator kvázistabil ideje és a 49 késleltető elem késleltetési ideje együttesen kevesebb a 39 feszültség-frekvencia átalakító 40 kimenetén érkező szinkron impulzusok T«, időtartamánál. A 39 feszültség-frekvencia átalakító 40 kimenetén megjelenő minden újabb impulzus esetén az 1 kapocsról a 44 impulzussor-összeadón keresztül érkező következő impulzus nem jut a 7 kapocsra. Így, pozitív linearitási hiba esetén a 44 impulzussor-összeadó 45 kimenetén megjelenő impulzussor f^ frekvenciájának és a 39 feszültség-frekvencia átalakító 40 kimenetén megjelenő impulzussor fj, frekvenciájának különbségével egyező átlagos frekvenicájú impulzussor jelenik meg a 7. kapcson. A 7 kapcson megjelenő, az f^ és ft, frekvenciájú impulzussorok összegével vagy különbségével egyező átlagos frekvenciájú impulzussort az információt feldolgozó, elektronikába adjuk be. A 9. ábra a 8. ábra szerinti példakénti kiviteli alak kisebb változtatását mutatja be, mely egy egyszerűbb alternatívát jelent arra a gyakran előforduló esetre, amikor a zérus f^ frekvenciához zérus h relatív linearitási hiba tartozik, vagy ez az érték rendelhető. A 11 egyenfeszültséget leválasztó hálózat 3 kimenete és 17 függvényátalakító közé helyezett 51 egyenirányító egység által a 17 függvény átalakítót a 22 szintbeállító közvetlenül követi és felesleges a 8 monostabil multivibrátorral vezérelt 18 kapcsoló. Ennek a 18 kapcsolónak azt a feladatát, hogy a 8 monostabil multivibrator kvázistabil állapotaiban a 22 szintbeállító egység bemeneti 5.
