161492. lajstromszámú szabadalom • Javított, dohányzásra alkalmas keverék és eljárás annak előállítására
5 mázó prekurzorából képezett kondenzációs termékeket alkalmazhatunk. Találmányunk további célkitűzése az ismert szervetlen töltőanyagok égést-szabályozó tulajdonságainak felhasználása a dohányzásra alkal- 5 mas keverékben levő egészségre veszélyes anyagok mennyiségének csökkentésére. Ezt a célkitűzést oly módon érjük el, hogy a dohányzásra alkalmas keverékben levő szerves tüzelőanyag mennyiségét csökkentjük és a keverék súlyát 10 iners töltőanyagokkal pótoljuk. A találmányunk szerinti, dohányzásra alkalmas keverékhez adandó iners szervetlen töltőanyag kiválasztása meghatározza az éghetőséget vagy az adott súlyú keverékkel elérhető 15 normál szippantások számát. Megfelelő éghetőséggel rendelkező keverékek előállításához az égést elősegítő és késleltető töltőanyagokat helyes arányban kell alkalmaznunk. 20 A dohányt helyettesítő pótanyagokra vonatkozó korábbi közlemények az említett pótanyagok éghetőségének szabályozására „hidratált fémsókat" javasoltak. Ismeretes, hogy ilyen anyagok, (pl. alkálifémnitrátok) a dohánykeve- 25 rékek „tűztartóságát" javítják. Az irodalom szerint a dohány megfelelő égése szempontjából a kálium igen lényeges komponens. Azt találtuk, hogy az adott súlyú cigarettákkal elérhető szippantások számát a dohányt helyettesítő pót- 30 anyag víztartalma viszonylag kismértékben befolyásolja, azonban meghatározhatja, hogy a készítmény izzásálló-e vagy megfelelően ég-e. Ugyanazon sónak hidratált és nem-hidratált alakjait is felhasználhatjuk. Azt találtuk más 35 részről, hogy az éghetőséget a jelenlevő kationok és anionok jellege erősen befolyásolja. Ez nem jelenti azt, hogy az éghetőségre más tényezők (pl. a szerves anyag szemcsenagysága vagy a dohányzásra alkalmas anyag szerkezete) 40 nincs hatással. Találmányunk sikeres megvalósításának másik súlyponti része, hogy az égést oly módon késleltessük, hogy a keverék ne váljon izzásállóvá és egyidejűleg — az iners töltőanyagok 45 Eelhasználásával — adott súlyú, dohányzásra alkalmas keverékből megfelelő szippantási számot kapjunk. Az égést gyorsító és égést késleltető anyagokat olyan arányban keverjük ösz;ze, hogy a keverékben levő adott mennyiségű 50 Ighető szerves anyag számára kívánt éghetőséget biztosítsunk. A fenti, találmányunk alapját íépező felismerést a továbbiakban a szokásos ners töltőanyagok vonatkozásában részletesen smertetjük. Megjegyezzük azonban, hogy az 55 ;lv bármely olyan szervetlen anyag esetében ükalmazható, mely dohányzásra alkalmas keverékekben biztonságos töltőanyagként felhaszíálható. Nem lehetséges általánosan meghatározni, 60 íogy egyes ionfajták lassítják, míg mások győrit ják az égést, minthogy bizonyos tüzelőanyagok izolálva az égést nem táplálják. Azt találuk azonban, hogy számos tüzelőanyag vonathozásában többfajta használatos savas anion az 65 6 éghetőséget befolyásolja. Az anionok az égést az alábbi sorrendben lassítják: formit < oxalát < szilikát < karbonát = klorid < szulfát < foszfát < borát. A fenti sorrend alól azonban kivételeket is találhatunk. A kationok sorrendje: nátrium = kálium < kalcium < magnézium. A kationok értékelésekor kitűnik, hogy az éghetőségre gyakorolt hatásuk bázicitásuktól függ. A legjelentősebb különbség a kalcium és magnézium között van. A fentiekből látható, hogy két, egyébként azonos összetételű dohányzásra alkalmas keverék közül (különbség: az A-keverék nátriumszulfátot és a B-keverék azonos súlyú magnéziumszulfátot tartalmaz) az A-keverék gyorsabban ég. Hasonlóképpen amennyiben az A-keverék kálciumkarbonátot és a B-keverék kálciumborátot tartalmaz, egyébként azonos öszszetétel mellett az A-keverék gyorsabban ég, mint a B-keverék. A töltőanyagok nem tarthatják vissza a fölös mennyiségű vizet, mert ez esetben a keverék izzásálló lenne. A találmányunk szerinti keverékek, előnyösen, de nem szükségszerűen, vízben oldhatatlan töltőanyagokat tartalmaznak. Égést késleltető anyagok, pl. kálciumortofoszfát (CaHP04 •2H2 0), magnezit (MgC03 ), bázikus magnéziumkarbonát (3MgC03 -Mg-(OH) 2 -3H 2 0), kálciumszulfát (CaSO4 -0,5 H 2 0) kiegyenlítésére égésgyorsító anyagként igen előnyösen kálciumkarbonátot alkalmazhatunk. A fenti vagy más szervetlen anyagok felhasználásával készített filmek apróra vágra az apróra vágott dohánnyal összehasonlító töltési tulajdonságokkal rendelkeznek. A fenti leírásban és a következő példákban az ion-egyensúly beállítását 2—2 szervetlen só mennyiségének változtatásával végezzük el. Megjegyezzük azonban, hogy egyetlen szervetlen só optimális mennyiségének felhasználásával is megfelelő éghetőséget mutató, dohányzásra alkalmas keveréket készíthetünk. A találmányunk szerinti, dohányzásra alkalmas keverékek a korábban ismeretes szintetikus termékekkel és termesztésen a dohánnyal szemben az alábbi előnyöket mutatják: a) Kevesebb szerves anyag van jelen és ez azt jelenti, hogy arányosan kisebb mennyiségű káros füst-termék képződik, ugyanakkor a keverék előnyös éghetőségi tulajdonságait megtartjuk. Ezzel kapcsolatban a találmányunk szerinti dohányzásra alkalmas készítményekkel kísérleteket végzünk el, melyekkel igazoljuk, hogy az éghető szerves anyag-tartalom csökkentése következtében a füst kevesebb benzopiránt és más, egészségre feltételezhetően káros hatást kifejtő anyagot tartalmaz. A találmányunk szerinti keverékek továbbá ugyanazon égési jellemzőket mutatják, mint a dohányalapú dohányzásra alkalmas keverékek. Ugyanúgy égvemaradnak és folytatják az égést, mint a dohány és éghetőségük is a dohányénak felel meg. 3
