161488. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piridoxin-származékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. IV. 2. (JA—614) Japán elsőbbsége: 1969. IV. 4. (262772'69) Közzététel napja: 1972. IV. 23. Megjelent: 1973. XI. 30. 161488 Nemzetközi osztály: C 07 d 31 28 *\ Feltalálók: Dr. MURAKAMI Masuo vegyész professzor, KATSUKFO Kéishi, YONEMUEA Yoshio, MASE Toshiyasu, vegyészek, Tokió, Japán T-ulajáojíos: YÁMANOUCHI PHARMACEUTICAL CO., LTD., Tokió, Japán Eljárás piridoxin-származékok előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás (III) általános képletű piridoxin-származékok előállítására — ahol a B amino- vagy hidroxil-csoportot jelent. Az eljárás során az (I) általános képletű 3-halo­génmetilpiridoxin-származékokat — ahol A je- 5 lentésc amino-csoport vagy hidroxil-csoport és X halogénatomot jelent — nátriumtioszulfáttal reagáltatjuk, majd a kapott terméket kénvegyü­lettel, pl. alkálifém-szulfiddal reagáltatjuk. A (III) általános képletű vegyületek elsősor- io ban neutrotrópikus hatóanyagokként használha­tók fel. A (III) általános képlet körébe tartozó 4-hid­roxil-helyettesített vegyületek előállítását a 3 010 966 sz. USA-beli és 927 666 sz. brit szaba- 15 dalmi leírás írja le, míg a 4-aminometil-szárma­zékok előállítását a 3116 296 sz. USA-beli sza­badalmi leírás ismerteti. A Chem. Abstr. 68, 12818q és 66, 37776w cikkei ismertetik a (III) ál­talános képletű piridoxin-származék (B jelenté- 20 se amino- vagy hidroxil-csoport) előállítását oly módon, hogy a (II) általános képletű vegyületet (B amino- vagy hidroxil-csoportot jelent) nát­riumhidrogénszulfiddal vagy merkaptán-nát­riumsóval reagáltatják. 25 Azt találtuk, hogy igen nagy hozammal állít­hatunk elő tiszta (III) általános képletű vegyü­leteket úgy, hogy az (I) általános képletű 3-ha­logénmetilpiridoxin-származékokat alkálifém- 30 tioszulfáttal reagáltatjuk, majd a kapott termé­ket kénvegyülettel kezeljük. A reakciók mechanizmusa még nem teljesen tisztázott, feltételezésünk szerint azonban az (a) reakció-egyenletben vázolt folyamat megy vég­be. A képletekben A, B és X jelentése a fent megadott. Az irodalomban még nem ismertették, hogy a (III) általános képletű vegyületek előállítására alkálifém-szulfid alkalmazható. A találmány szerinti ejárás végrehajtása so­rán az (I) általános képletű 3-halogénmetilpi­ridoxin-^vegyületeket vizes közegben, pl. vízben, vizes alkoholban, vizes acetonban stb. reagáltat­juk fölöslegben vett nátriumtioszulfáttal, majd a képződött (II) általános képletű vegyületeket a korábban felsorolt kénvegyületekkel reagál­tatjuk. Ha az (I) általános képletű vegyület ásványi savval képezett sójából indulunk ki, a sóképzés­hez felhasznált ásványi savval ekvivalens meny­nyiségű lúg jelenlétében végezzük a reakciót. Összehasonlítva a találmány szerinti eljárást a Chem. Abs. 66, 37 776w, ill. 68, 12818q cikkek­ben ismertetett eljárással, az alábbi különbsé­geket észleljük. a) Az idézett eljárásban az ágens nátriumhid­rogénszulfid vagy alkilmerkaptán. Következés­képpen igen rossz illatú, mérgező, nagy mennyi­ségű melléktermék képződik (1. a-275.520 ljszá-161488

Next

/
Oldalképek
Tartalom