161481. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elpárologtatható folyadékelegyek rektifikáló frakcionálására és a komponensek szétválasztására

3 lés műszaki realizálása nagyüzemileg nem valósítható meg. A találmány célja a felsorolt hiányosságok kiküszöbölése és ezzel olyan eljárás és berende­zés kidolgozása, amely a készülék alacsony épí­tési módjával és az ezzel együttjáró csekély költségráfordítással biztosítja az elpárologtató folyadékelegyek rektifikáló frakcionálásának és a komponensek szétválasztásának műszaki meg­valósítását. Azt a szükségletet is kielégítjük továbbá, hogy különböző iparágakban pl. műanyag-se­gédanyag iparban, a textiliparban, a mosószer­iparban, gyógyászati és kozmetikai iparban, stb. nagytisztaságú termékeket lehessen előál­lítani desztillációs úton, illetőleg gazdaságilag kedvezőbb ráfordítással, mint az más eljárások­nál szükséges. Találmányunk feladata olyan folyamatos vagy szakaszos üzemelésű eljárás kidolgozása, amely az egyensúlyi viszonyok megváltoztatásával, a forrási hőmérséklet messzemenő csökkentésével, az elpárologtatási akadály és az asszociációs haj­lam csökkentésével, a folyadékelegyek parciá­lis elgőzölögtetésével és az ellenáramú fázissal - biztosított anyagcseréjével rektifikáló frakcio­nálási és a folyadék elegy komponenseinek szétválasztását teszi lehetővé. A találmány további feladata olyan berende­zés kialakítása, amelynél csökken az építési ma­gasság, szabadon választható meg a nyomáskü­lönbség, eltolható a kondenzáció helye, a hideg felületen szakaszosan teljes a gőzkondenzáció, a fűtött felületen filmrétegből részleges az elgő­zölögtetés, amely berendezésben csökken a fo­lyadék és gőz visszakeveredése, biztosítva van az elemben hosszú ideig a fázisok érintkezése, amely egyidejűleg részleges elgőzölögtetést je­lent a- fent megnevezett eljárás alkalmazásánál. A találmány szerint a feladatot úgy oldjuk meg, hogy a hőre és oxigénre érzékeny elegye­ket, amelyeknek relatív illékonyságuk, azeotróp viszonyuk kicsi, a feldúsult folyadék tartomány­ban forrási viszonyuk az ideálistól eltérő, és egyensúlyi helyzetük lassan áll be, tiszta frak­ciókká vagy komponensekké választjuk szét. Az elválasztás lehetősége a berendezésnek azon képességén alapszik, hogy a nyomás tet­szés szerint változtatható és ezzel az egyensúlyi viszonyok változása érhető el. A szabadon megválasztható nyomáskülönb­séget a berendezés alacsony építési magasságá­val és a szakaszos gőzkondenzációval érjük el, amivel egyidejűleg a rektifikáló munkamód­szert biztosítjuk a nagyvákuum tartományban. Ezzel a munkamódszerrel számoltunk továbbá az elegy hő- és oxigénérzékenységével. A szaba­don változtatható nyomáskülönbséggel ugyan­úgy megvalósítható a gőz és folyadék közötti lassú egyensúly beállása is. Azzal, hogy az elgőzölögtetés a fűtött felüle­ten kialakult filmrétegből történik, csökken az elgőzölögtetési akadály. Az ehhez hasonló fo­lyadékelegyek asszociációs hajlamát úgy küzd­mi 4 jük le, hogy — ellentétben különösen a tányé­ros Jíolqnnákkal — a gőz és kondenzált gőz kö­zött nincs visszakeveredés, mivel a felszálló gőz kondenzálása nem keverékkondenzációval, ha-5 nem teljes hidegfelületi kondenzációval, szaka­szosan történik. A szakaszosan és teljesen kon­denzált gőzök ismételt elgőzölögtetését a perme­teztető elemeken, fűtött "felületi részleges elgő­zölögtetéssel végezzük, amelyek belső elgőzölög-10 tető elemekként is, és rektifikáló elemekként is szolgálnak a belső és külső felületen. A beren­dezés kialakításával elérjük, hogy a fűtőközeg hőmérséklete követi a rendszerét az elgőzölög­tető elemek külső falain. Ez a tény abból adó-15 dik, hogy ez a fűtőközeg a folyadékelegy első elgőzölögtetésének gőzeiből áll, amelyek a be­rendezésben felszállnak. A találmányt az alábbi példában közelebbről világítjuk meg. 20 Az 1. ábra a találmány szerinti, 1 alacsony építésű tartályt mutatja. A 2. ábra a találmány szerinti eljárás folya-25 matábrája. Az alacsony építésű 1 tartályt a 16 beömlő csonkon át, lezárt 17 kiömlő csonkkal megtölt­jük a rektifikálandó folyadékeleggyel. Ekkor a 30 folyadéknak, amelyet a tartály 13 zsomprésze fog fenn, nem kell a 12 lemerülő berendezés felett elhelyezkednie. A 20 és 21 vezetékeken, valamint a 22 és 23 vezérlő szelepeken át a be­rendezés mindkét szekcióját, amelyeket a 9 fo-35 lyadék lemerülés választ el egymástól, evakuál­juk, mintegy 2 torr-ig. Ekkor az első szekció az 1 tartály terét, az első, 8 elpárologtató foko­zatot — amely itt csörgedeztető filmbepárlóként van kialakítva, és az 5 kondenzátor belső terét 40 borítja el, amíg a második szekció a 6 és 7 kon­denzátorok belső tereit, a 2, 3 és 4 elgőzölögtető belső tereit, a 24 és 25 kondenzátorokat és a 26 és 27 előtéteket fogja körül. A 18 szivattyúval a folyadékot az első elgőzölögtető fokozatba ve-45 zetjük, amely ez esetben a 8 csörgedeztető film­bepárlóként van kiképezve. Ezt követően a rá­adott nyomással a könnyen forró előpárlatokat, amelyek az 5 kondenzátorban nem kondenzá­lódnak, a 20 és 21 vákuumvezetéken át leszed-50 jük. Ezután a vákuumot ugyanazon vezetéke­ken keresztül a kívánt végső, 1—1,10 3 torr nyomásig növeljük. A választott nyomástól és a 8 csörgedeztető filmbepárlóba vezetett hő­mennyiségtől függően a folyadék részlegesen el-55 párolog. Az el nem párolgott folyadék részecs­kék a 13 zsomp részbe hullanak vissza. Az el­gőzölögtetett folyadék enyhén feldúsult gőzként a 2, 3 és 4 elgőzölögtető fokozatok 2—4 elpáro­logtató elemeinek külső felülete mentén száll 60 fel, és ott a 2, 3 és 4 elgőzölögtető elemek belső felületén lefolyó folyadéktól részlegesen kon­denzálódik. A 2, 3 és 4 elgőzölögtető elemek külső felü-65 létén lecsörgedező folyadékfilm és a felszálló 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom