161476. lajstromszámú szabadalom • Eljárás prés-betétlemez időleges rögzítésére

3 ütközőpárna prés nyomólap a préselés műveletének előkészítése jelentős időt vesz igénybe. Ezért számos kísérlet történt arra, hogy a be- 5 tétlemezt a présben hagyják és valamilyen módon a présmeleg nyomólapjához erősítsék. Ezeknél a kísérleteknél igen hátrányosnak bizonyult, hogy a lemezt csak a prés szélén tudták odaerősíteni. Ez oda vezetett, hogy a felső 10 betétlemez, különösen, ha nagyméretű volt, belógott, úgyhogy a betétlemez közepén közte és a prés nyomólap közti távolság 10 cm, sőt több is lehetett. Ez kétszeres hátrányt jelent. Először is a felső betétlemez belógása szüksé- 15 gessé teszi a prés belvilágának növelését. Ennek következménye, hogy a prés zárási ideje ennek megfelelően megnövekszik, amiből ismét következik, hogy a gyantatartalmú vázanyag, amely az alsó présnyomólap és a falemez között van, 20 idő előtt megkeményedik. Másodszor, különösen hátrányos, hogy a hőátadás a présnyomólap és a belógó betétlemez között megszakad, ha a prést megnyitják. Ez a falemezek kezelésénél meglehetősen 25 hosszú préselési időhöz vezet, minthogy a belógó, közben kihűlt betétlemezt is mindig újra fel kell melegíteni. A hosszú időtartam azonban ellentétben áll a legújabb törekvésekkel, nevezetesen a falemeznek, különösen a fatáblá- 30 nak az ún. pillanat-, vagy rövidnyomású préseléssel történő bevonásával, ami különösen e nagyérzékenységű aminoplasztgyantának a kifejlesztésével vált lehetővé. Ez a gyanta 110— 200 °C között igen rövid idő alatt, pl. 10—150 35 s alatt keményedik anélkül, hogy rideg és szakadékony lenne. A nagyérzékenységű aminoplasztgyanta gyors keményedőképességének a kihasználására szükséges, hogy ezt a pillanatilletőleg rövidnyomású préselést is megfelelően 49 kifejlesszük, hogy ezáltal a nyomás alatti keményedés technológiailag is rövid idő alatt lehetővé váljon. A kísérleteknél a betétlemez belógását is igyekeztek megakadályozni. A nehézség abban 45 van, hogy a rögzítőszervek csak a betétlemez szélét tudják megfogni. Még a préslemez kerületén ható hidraulikus feszítőberendezés sem tudja a betétlemez belógását teljesen megakadályozni. Más megoldás — pl. a betétlemeznek 50 mágneses úton, vagy a nyomólapnál alkalmazott vákuum segítségével történő rögzítése a gyakorlati megvalósításban túlságosan költséges. A betétlemeznek a melegprés nyomólapjával történő összeépítése elesik, mivel a betétié- 55 meznek korlátozott az élettartama és őket rendszeres időközökben cserélni kell. E nehézségekkel szemben mégis úgy találtuk, hogy a betétlemezt rendkívül egyszerű módon lehet a melegprés nyomólapjához időlegesen go rögzíteni anélkül, hogy a már üzemben levő melegprés átépítésére szükség lenne. A találmány értelmében a betétlemeznek a melegprés nyomólapjához történő időleges rögzítése azáltal történik, hogy a melegprés nyo- 65 4 mólapja és a betétlemez közé adhéziós közbenső rétegként olyan anyagot iktatunk, amely a préselési viszonyok közt folyékony vagy folyatható és amelynek legalább a betétlemez súlyának megfelelő nagyságú adhéziója és kohéziója van. A betétlemeznek az időleges rögzítése eképpen lényegileg fizikai erők útján történik; a találmány szerint alkalmazandó anyag kémiai összetételének alárendelt a szerepe. Döntő inkább az adhéziós közbenső rétegben az, hogy az elhelyezendő anyag a présviszonyok között folyékony vagy folyatható legyen és hogy azok az adhéziós erők, amelyek egyrészt az adhéziós közbenső réteg és a nyomólap, másrészt az adhéziós közbenső réteg és a betétlemez között hatnak, valamint a közbenső réteg kohéziója legalábbis megfeleljen a betétlemez súlyának. Különösen alkalmasnak mutatkoztak az adhéziós közbenső réteg képzésére a hőre lágyuló anyagok. Ilyen hőre lágyuló anyag pl. a polietilén, a polipropilén, a poliszubotilén, a polisztirol, a polivinilklorid, a polivinilfluorid, a polimetilmetakrilát, a poliamid, fenoxigyanta, a polikarbonát, a polivinilalkohol, polivinilformál, a polivinilbutirál, a kumaron-índéngyanta, a polietilénglikolteref tálát. Annak a feltételnek megfelelően, hogy az alkalmazott anyagnak a préselési viszonyok között folyékonynak vagy folyathatónak kell lennie, úgy fogja a szakértő e vegyületek molsúlyát megválasztani, hogy a préselés alatt folyékonnyá váljanak vagy meglágyuljanak. Természetesen egy vagy több polimerizált anyagot keverve is használhatunk, amennyiben ezek a polimerizált anyagok egymáshoz képest közömbösek. Kopolimerzált anyagot is alkalmazhatunk és a megfelelően megválasztott és megfelelő mennyiségű monomerekkel a folyadékhőfokot befolyásolhatjuk. A lágyítási tartomány befolyásolásának további lehetősége az önmagukban ismert lágyítók adagolásában van. Magától értetődő, hogy a polimerizált anyagoknak a présnyomás alatt igen nagy termikus stabilizációjuk van, úgy, hogy cseréjük nem túl gyakran szükséges. Különösen előnyös a hőre lágyuló anyagot fólia képében alkalmazni. Ezt a fóliát a betétlemez és a nyomólap közé helyezzük. Ezután a prést zárjuk és felfutjuk, miközben a hőre lágyuló anyag folyékonnyá illetőleg folyhatóvá válik és az adhéziós küzbenső réteget alkothatja. Ha most a prést megnyitjuk, a betétlemez időlegesen rögzítve van és a prés üzemkész. Ha a betétlemezt el akarjuk távolítani, az alkalmazott közbenső réteg természetének megfelelően vagy az egyik sarkánál fogva a préselési irányra merőlegesen lehúzzuk, vagy hagyjuk kihűlni úgy, hogy a műanyag megszilárduljon. Ekkor a préslemezt leemelhetjük. Több azonos vagy különbözőféle fóliát is alkalmaztunk, így például a közbenső réteget lehet különböző fóliából összerakni, amelyek közül a présviszonyok között mechanikailag stabil fóliát alulról és felülről jól folyó fóliával borí-2