161470. lajstromszámú szabadalom • Eljárás, főleg nyomásnak, vákuumnak kitett öntvények előállítására
3 megfelelő szabályozására, aminek következtében az öntvénystruktúra és az előírt szilárdsági jellemzők biztosítása sok esetben problémát jelent. A hűtőképességhez hasonlóan jelentős szerepe van az öntvénygyártásban a formázóanyagok hő tágulási tulajdonságainak is, például a Dieselmotor forgattyúsházak és hasonló öntvények előállításánál, ahol az aránylag hosszú öntvény belső víztérmagja egy összefüggő darabból van és öntési hőmérsékleten Si02 homokból készült mag jelentős hőtágulást mutat. A magok hőtágulása ilyen esetekben nemcsak méretbeli eltéréseket okoz az öntvényeken, hanem különféle öntvényhibákat is előidézhet, például erezettség, magrepedés, magtörés, ill. ebből eredő vasbehatolás stb. A jelentős hőtágulás miatt az öntvény méretpontossági eltéréseket is szenvedhet. A formázóanyagok hőtágulása kismértékben javítható a Si02 homok szemcseösszetételének -célnak megfelelő megválasztásával, vagy a szemcsék felületére felvitt szerves kötőanyagfilm vastagságának növelésével, mely többlet kötőanyag adagolással érhető el. A szerves kötőanyag mennyiség növelése együtt jár az öntés alatt a formázóanyag gáznyomásának emelkedésével, mely az öntvények gázhólyagosodását idézheti elő. Ugyanilyen hatást idézhet elő a kőszénlisztnek hőtágulás-kompenzáló anyagként való alkalmazása is. Emellett a formázóanyagban levő többlet szerves anyag az öntés alatt exoterm folymatot idéz elő, mely rontja az öntvények hűlési viszonyait. A leírtakból adódik, hogy a formázóanyag hűtőképességének és hőtágulásának szabályozása hagyományos módszerekkel — műszakilag rendkívül igényes, pl. nyomásnak kitett, méretprecizitást igénylő öntvények esetében — csak selejtveszélyesen oldható meg. A találmány célja a fentiek szerinti hátrányok kiküszöbölése és a különleges öntvények előírt szilárdsági és egyéb, például felületi minőségi és méretpontossági jellemzőinek biztosítása. A cél eléréséhez megvalósítandó feladat az öntvény hűlési sebességének szabályozása az öntvény falvastagságának, illetőleg az előírt szövetszerkezetnek és szilárdsági jellemzőknek megfelelően, valamint a formázó, illetve a maganyag hőtágulási paramétereinek szükség szerinti beállítása, a hagyományos módszereknél jelentkező hátrányok kiküszöbölése mellett. A cél elérése, illetve a feladat megvalósítása érdekében a találmány szerinti eljárásnál azt a megoldást alkalmazzuk, hogy az öntvények gyártásánál használt magokat a fajlagosan rossz hővezetőnek tekinthető, alacsony hőkapacitást képviselő és magas hőtágulási értékkel rendelkező Si02 homokból készült szemcsés anyag helyett jobb hővezető képességű, nagyobb hőkapacitást biztosító szemcsés szervetlen anyagokból készítjük, melyek nem rontják az öntés alatti gázviszonyokat. Az Si02 homoknál nagyobb hővezetést, hőkapacitást, illetve alacsonyabb hőtágulást képviselnek, például a cirkonszilikát, magnezit, kromit, sziliciumkarbid, korund, mullit és spinell szem-4 csék. A kívánt maghűtő képesség és hőtágulás szabályozhatóságát javítja az a körülmény, hogy a mag anyagához használt szemcsézet előállítható a példaszerűen felsorolt, nagyhűtőképessé-5 gű és alacsony hőtágulású szemcséknek egymással, vagy Si02 homokkal történő összekeverése útján is. A különböző szemcsés anyagok általában köthetők az öntőiparban ismert kötőanyagokkal 10 (például vízüveg, melasz, pektín, karbamid, fenol, furángyanták, olajok, bentonit stb.). A különféle nagyhűtőképességű szemcsés anyagok különböző fajsúlyúak és esetleg más szemcsenagyságúak, ezért egymással, vagy Si02 homok-15 kai történő keverésük esetén, a szegregáció elkerülése miatt, folyékony kötőanyagokat célszerű alkalmazni. Amennyiben a maghomokot egy anyagból vagy több, hasonló fajsúlyú anyagokból állítják 20 elő, azok szemcserendszere alkalmas fenolgyantával, oldószeres hideg vagy meleg eljárással történő gyantabevonatolásra, héjkészítési célokra, A találmány szerinti eljárásnál példaszerűen 25 nagy hűtőképességű és alacsony hőtágulású szemcsés anyagok jellemzői és a velük szemben támasztandó követelmények a következőkben foglalhatók össze: Az Si02 homok 1500 C°-on 1,0 cal/h. m. C° faj-30 lagos hővezető képességénél jobb, legalább 1,2 cal/h. m. C° hővezetőképesség, az Si02 homok 1400 C°-on 1,5% hőtágulásnál kisebb, legfeljebb 1,2% hőtágulás, valamint az Si02 homokhoz viszonyítva nagyobb fajhő, magasabb tűzállóság 35 és nagyobb fajsúly. További követelmény, hogy a szemcsék alakja minél kevésbé legyen sarkos, méretileg pedig lehetőleg 0,1—1 mm között mozogjon. 40 A találmány szerinti eljárásnál példaszerűen alkalmazható maghomok összetételeket (anélkül, hogy a találmányt erre korlátoznánk), a következőképpen ismertetünk: 45 1. példa 100 súlyrész sziliciumkarbid, korund, cirkonszilikát, mullit, kromit stb. önmagában, egymással és/vagy Si02 homokkal való keverékei; 1,2—5 súlyrész fenolgyanta; 50 0,12—0,7 súlyrész hexametiléntetramin; 0,0—0,5 súlyrész kalciumsztearát vagy montán viasz, hideg vagy meleg gyantabevonatolással előállított száraz állapotú gyantásbevo-55 natú anyag héj formázási célokra. 2. példa 100 súlyrész sziliciumkarbid, korund, cirkonszilikát, mullit, kromit stb. önmagában, egymással és/vagy SiOa homok-60 kai való keverékei; 2—7 súlyrész folyékony, hidegen vagy melegen keményedő kötőanyag (vízüveg, melasz, pektín, fenol, karbamid vagy furángyanta a szükséges kalatizá-65 torokkal). 2
