161466. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezések szines televízió adóberendezéshez és vevőkészülékhez

11 ahol p és q ellentétes előjelű konstansok, míg az „a" azonos polaritású jel. Ez a kommutátor minden sorkioltó időközben azáltal változtatja meg állapotát, hogy két-ní­vójú félsorfrekvenciás vezérlő jelet juttatunk a 30 jelű vezérlő bemenetére, amely a kimenetén a képátvitel aktív periódusai alatt váltakozva szolgáltatja az At és A 2 jeleket, míg az ellen­őrző periódusok alatt váltakozva az al és a 2 je­leket szolgáltatja. A 24 kommutátor kimenő jele minden sor­kioltó intervallum alatt konstans nívót szolgál­tat, amelyet kioltó szintnek nevezünk. Ez a 24 kommutátor táplálja 4 összegező fokozat első bemenetét, amelynek kimenete 3 szinthelyreál­lító áramkör 12 jelű bemenetére csatlakozik. A 3 szinthelyreállító áramkör ún. „clamping circuit", ahogy az angolszász irodalomban ne­vezik és általánosan használják a televízióban arra, hogy helyes értékére állítsák vissza a vi­deojel egyenáramú összetevőjét, amikor sorki­oltó szintjét a névleges értéknek megfelelően beállítják és a névleges értéket egy referencia feszültség szolgáltatja. Az ilyen fajta áramkör áll egy bemenetből, amelyre a video jelet ve­zetjük, rendelkezik továbbá vezérlő bemenet­tel, amely a szinthelyreállító impulzusokat kap­ja, amelyek időben közelítően egybeesnek a sorkioltó szintekkel és van egy referencia be­menete, amely a referencia potenciált szolgál­tatja. Ezt a három bemenetet az ábrán sorjá­ban a 12, 13 és 14 hivatkozási számok jelölik. A szinthelyreállító áramkör vezérlő 13 be­menete az áramkör 2 főbemenetéhez van kötve, amelyre a klasszikus visszaállító impulzusokat vezetjük, amelyek közelítően egybeesnek idő­ben a sorkioltó szintekkel anélkül, hogy azok határát túllépnék. A szinthelyreállító áramkör kimenete rá van kötve frekvenciában modulálható 7 oszcillátor moduláló bemenetére, amely oszcillátor szoká­sos típusú és amelyben a frekvenciát annak a jelnek értéke határozza meg, amelyet moduláló bemenetére vezetünk. A 7 oszcillátor kimenete amennyiben szüksé­ges, 6 határolón keresztül (azaz ha a 7 oszcillá­tor olyan frekvencia modulált hullámot szol­gáltat, amely zavaró amplitúdó modulációt is tartalmaz) rá van kötve 8 fáziskomparátor fo­kozat első bemenetére, míg a fáziskomparátor második bemenete 39 kommutátor kimenetére van kötve; a kommutátornak két jelbemenete van, amelyek közül egy-egy a 19 illetőleg 29 felharmonikus szelektor kimeneteire van köt­ve, amelyek két referencia rezgést szolgáltat­nak. A 39 kommutátornak 40 jelű vezérlő be­menete ugyanazt a vezérlő jelet kapja, mint a 24 kommutátor 30 jelű vezérlő bemenete. Mind­két 19 és 29 felharmonikus szelektor tartalmaz két sorosan kötött erősítőt, amely erősítők egy magas Q-jú kvarc rezgőkört táplálnak. A 19 felharmonikus szelektor rezgőkörei az Fft = 282.FL frekvenciára vannak hangolva, míg a 29 felharmonikus szelektor rezgőkörei Ej = 2J2.FL frekvenciára. A két szelektort J impulzusok ál-12 tal előidézett lökések gerjesztik; ezeket a visz­szaállító impulzusok homlokoldalának differen­ciálásával kapjuk és ezen J impulzusokat a 43 * bemenetre vezetjük, amely össze van kötve a 19 és 29 felharmonikus szelektorok bemeneté­vel. Ilyen módon a két szelektor fázisban szink­ronizálva van minden sorkioltó intervallum 10 elején és a fáziseltérésük 1 jus múltán mindösz­sze 360°.10.FL.10-« értékű, ami kisebb 60°-nál. A 8 fáziskomparátor olyan típusú lehet pél­dául, amely sín p jelet szolgáltat, ahol p a két bemenő jel fáziseltérése. 15 A 8 fáziskomparátor áramkör kimenete 5 erő­sítő áramkör közbeiktatásával — amely alulát­eresztő típusú lehet — a 3 színthelyreállító áramkör referencia 14 jelű bemenetére van kötve. Ez az erősítő azt a jelet erősíti, amelyet 20 a 8 fáziskomparátor szolgáltat és az erősített jelhez NQ egyenfeszültséget ad hozzá. A 7 oszcillátor a 6 határolón kívül egy to­vábbi 81 határolót táplál, amelynek kimenete a színsegédvivő további áramköreihez van köt-25 ve és ezen áramkörök sorbakötve tartalmazzák a 82 áramkört, amely a fent említett 180°-os fáziseltolást végzi, valamint a 83 kódoló szűrőt. Az áramkör tartalmaz végül 1 impulzus ge­nerátort, amelynek bemenete a 2 főbemenethez 30 van kötve, míg kimenete a 4 összegező második bemenetére csatlakozik. Ezen kapcsolási elrendezés működése az alábbi: Feltételezzük kiindulásként, hogy a 39 kom­áé mutator állandóan abban az állapotában van, amelyben a kimenetére-a 19 felharmonikus sze­lektor kimenetéről jut jel. Feltételezzük továb­bá, hogy az 1 generátor és a 4 összegező nin­csen jelen, más szóval hogy a 24 kommutátor . kimenete közvetlenül a 3 szinthelyreállító áram­kör 12 bemenetére van kötve. A 3 színthelyreállító áramkör úgy működik, mint a klasszikus színthelyreállító áramkörök, eltekintve a referencia-potenciál jellegétől. Ilyen módon minden színthelyreállító impul­zus időtartama alatt egy visszacsatoló hurok­áramkört kapunk a 7—6—8—5—3—7 útvonalon a 7 oszcillátor által szolgáltatott hullám frek­venciáján és fázisán a 19 szelektor által szol­gáltatott referencia hullám számára. Valóságban a visszacsatoló áramkör egyen­súlya csak akkor biztosítható, ha ezen két hul­lám frekvenciája egyenlő és a közöttük levő tp fázisszög konstans. 55 Ennek két következménye van: a) a színthelyreállítás tartóssága következté­ben a következő sor aktív időtartama alatt, amelyet a 3 színthelyreállító áramkör működ-60 tet és ilyen módon a 7 oszcillátor nyugalmi frekvenciája ezen aktív soridőtartam alatt ténylegesen rögzítve van a 19 felharmonikus szelektor Ej frekvenciájához és a 7 oszcillátor­ból eredő minden esetleges eltérés korrigálva 65 van; 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom