161455. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rövidszénláncú alifás merkaptánok előállításakor keletkező reakciótermékek szétválasztására

SZABADALMI 16145$ MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS jsíÉ^lÉ^&a« Nemzetközi otztélyozái: mK&k C 07 c 149/06 w Bejelentés napja: 1969. VII. 2. (DE-676) Elsőbbsége: Német Szövetségi Köztársaság: 1968. VII. 4 (P 17 68 826.5) • .• ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1972. IV. 23 Megjelent: 1974. II. 15. Feltaláló (k) Dr. Schleyer Gerd vegyész, Grossauheim, Dr. Weigert Wolfgang vegyész, Offenbach/M., Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Deutsche Gold- und Silber-Scheideanstalt vormals Roessler, Frankfurt am Main, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás rövidszénláncú alifás merkaptanok előállításakor keletkező reakciótermékek szétválasztására 1 A találmány tárgya alifás rövidszénláncú, fóleg 1-4 szénatomszámú merkaptánok, különösen metilmerkaptán előállításánál keletkező' reakciótermékek szétválasztására irá­nyuló eljárás. Ismeretes az, hogy metilmerkaptant metanol vagy dimetileter és kénhidrogén katalitikus átalakításával 5 lehet előállítani. Katalizátorként a 2 685 505 számú USA szabadalmi leírás szerint például tóriumoxidot, az 1 134 368 számú német szabadalmi leírás szerint aluminiumoxidot, a 2 820 061, 2 820 062, 2 820 063 és az 1 151 796 számú német szabadalmi leírások szerint különböző anyagokkal aktivált JQ aluminiumoxidot alkalmaznak. Főként a 7-aluminiumoxidra felvitt káliumvolfrámát vált be metilmerkaptán előállításánál. Ez a katalizátor nem csupán aktív hanem messzemenően specifikusnak is tekinthető metilmerkaptán előállításánál. Különleges nehézséget jelent a reakciókeverék feldolgozá- 15 sa, amely át nem alakult kiindulóanyagokból, a merkaptán­ból, a megfelelő dialkilszulfidokból és dialküéterekből, vala­mint vízből és iners gázokból áll. Metilmerkaptán előállítása esetén a reakcióelegy kénhidro­gént és metanolt, valamint vizet, metilmerkaptant és a 20 melléktermékként képződő dimetilszulfidot és dimetilétert tartalmaz. A reakcióelegyben ezenkívül a lezajlott reakciónak megfelelően iners gázok, mint pl. metán, szénoxidok, hidro­gén és nitrogén is jelen van. Több egymás után lefolytatott frakcionált desztillációs és abszorpciós művelet miatt - 25 amely utóbbit megemelt nyomáson végeznek - a termék jelentős veszteségével kell számolni, amely azonban a leválasz­tott kénhidrogénben megtalálhatók. A kénhidrogén egy részét a körfolyamatból eltávolítják abból a célból, hogy a recirkulált kénhidrogénben az iners alkatrészek aránya ne 30 emelkedjen (v.o. 2 808 441 sz. USA szabadalmi leírás). Az abszorpciós feldolgozásnál kénhidrogénmentes mer­kaptán nem állítható elő. Az 1 134 368 számú német szabadalmi leírásban olyan eljárást ismertetnek, amelynél a metilmerkaptán előállítására szolgáló reakciót és a reakció- 35 keverék feldolgozását viszonylag magas nyomáson, előnyösen 17,5-24,5 att. között végzik külön energia befektetésével és nyomásálló berendezések felhasználásával. További hátrány­ként jelentkezik, hogy a metilmerkaptángáz oldhatóvá válik és a kénhidrogéngáz oldhatósága vízben a megemelt nyomá­son megnövekszik, így a nevezett anyagok egy része a szennyvízzel távozik, tehát veszendőbe megy. A találmány célkitűzése olyan eljárás kidolgozása, amellyel az előállított merkaptán a reakciókeverékbó'l gyakor­lati szempontból kvantitatív módon kinyerhető. A találmány célkitűzéseihez tartozik a reakciókeverékből 0,02%-nál keve­sebb kénhidrogént tartalmazó végtermék kinyerése, továbbá a szennyvizképződés kiküszöbölése, amelynek során a képző­dött szennyvíz feldolgozás nélkül a csatornahálózatba vagy folyókba továbbítható. Azt találtuk, hogy kénhidrogén-mentes alifás merkaptá­nok gyakorlati szempontból kvantitatív hozammal, viszony­lag kis technikai ráfordítással elválaszthatók a reakciókeverék­bó'l, ha a reaktorból távozó - legfeljebb 10 att, előnyösen 5-10 att nyomású - gázkeveréket töltetes vagy tányéros oszlopban 10-140 C° közötti hőmérsékleten egyrészt a könnyen illó összetevőkre, így a kénhidrogéríre, dialkíléterre és iners gázokra, másrészt a magasabb forrpontú összetevők­re, így vízre, alkoholra, alkilmerkaptánra és dialkilszulfidra választjuk szét, majd adott esetben hűtés után a könnyen illó összetevőket az oszlopnak a lepárlórész feletti szakaszában vagy egy különálló, úgynevezett mosóoszlopban, amely szin­tén töltetes vagy tányéros oszlop lehet, a gázkeverék haladási irányával ellentétes irányban vezetett mosófolyadékkal ki­mossuk és így az uralkodó gőznyomásnak megfelelő termék­árammal magával ragadott alkilmerkaptánt és dialkilszulfidot eltávolítjuk. Az alkilmerkaptánt és dialkilszulfidot, valamint adott esetben az oldott állapotban levő kénhidrogént és dialkilétert is tartalmazó mosófolyadékokat ismét a lepárló oszlopra feladjuk. Ha a feldolgozáshoz csak egyetlen oszlopot 161455

Next

/
Oldalképek
Tartalom