161449. lajstromszámú szabadalom • Több mérőhelyes elektronikus, digitális berendezés különféle anyagmennyiségek mérésénél, a mért értékek összegezésére és regisztrálására

161449 3 4 Ilyenek például az LM.:, Senbrot: Technológiai folyamatok c. könyvében ismertetett tipusok, vagy a magyar FÉTIS berendezés. A kellő tárolóegységgel és aritmetikával rendelkező folyamatirányító számítógépek önmagukban nem alkalmasak mé- 6 rési feladatok elvégzésére, mert csupán a betáplált adatokat dolgozzák fel. Elvileg korlátozott számú csatornán i a fentemlített érzékelők egyedi „interface" áramkörön keresztül csatolhatok, de rendkívül gazdaságtalan megoldás, mert a számítógép 10 kapacitásának nagyrészét a számára másodrendűnek tekinthető mérési feladat elvégzése tölti ki. Például a francia gyártmányú PSP70 tip. és a nyugatnémet gyártmányú GEAMATIC 1020 rendszerű folyamatirányító számítógépek programjában szerepel hossz, illetve súlymérés, 15 de ezek csak egy-két csatornán történnek, a számítógépek tényleges feladatának tekinthető optimumszámítások elvégzéséhez szükséges adatok beszerzése céljából. Találmányunk szerinti megoldással azt a célt kívánjuk elérni, hogy a fentiekben ismertetett berendezések hiányos- 20 ságait kiküszöböljük. A találmány révén tehát azt a célt kívánjuk elérni, hogy különféle anyagok (célszerűen csőgyárban előállított csövek, vagy rudak) hosszúság, súly és térfogat szerint a gyártás közbeni mérésénél, a mért eredmények tárolását, regiszt- 25 rálását, a regisztrált eredmények kijelzését és a gyártó vonalba beépített berendezésbe történő beavatkozását automatikusan végrehajtó elektronikus, digitális berendezés konstruáljunk. Ezt a feladatot a találmány szerinti megoldással úgy oldottuk meg, hogy az egyes mérőhelyekhez tartozó be- 30 meneti egységek reverzibilis számlálóit, az aritmetika parallel összeadóját és az átmenőregisztert, tovább az egyes mérőhelyekhez tartozó tárolóegységek alacsonyabb helyértékeit képviselő statikus regisztereit a legnagyobb mérhető anyagmennyiségnek megfelelő decimális helyérték kapacitással 35 építettük be, az összegezésből eredő helyértéknövekedés tárolására pedig a tárolóegységek még külön számlálóregiszterekkel is rendelkeznek. Ezeknek az áramköröknek, valamint a többi funkcionális egységeknek az összekapcsolása úgy történik, hogy a mérőhelyekhez tartozó mérőjel - adók az 40 iránydiszkriminátorokon át a mérő reverzibilis számlálókhoz csatlakoznak, melyek kimenetei kiolvasókapukon át az eredményaritmetika osszeadójának egyik bemenetére vannak kötve. Az összeadó másik bemenetére a mérőhelyek statikus regisztereinek kimenetei vannak visszavezetve, a regiszterek 45 egyik kiolvasó kapuin és a beirókapuval rendelkező átmenő regiszteren át. A tárolóegység számlálóregisztereinek bemenetére pedig célszerűen ÉS-kapun keresztül az összeadó átvitel kimenete és a vezérlőegység kapcsolódik, a {kiolvasó és beíró kapuk tiltó bemeneteire a vezérlő egység csatlakozik, mely- 50 nek címző bemenetére a címzőáramkörön keresztül a méréseket indikáló jeladók vannak kötve. A mérőhelyekhez tartozó programegységek és a tárolóegységek egyik kiolvnsó kapuja a különbségképző áramkörre csatlakozik, melynek különbségi kimenete a vezérlő egység nyomtatásvezérlőjéhez '*> van kötve, a darabszámlálo áramkörök bemenetei pedig a nyomtatásvezérlőre, kimenetei pedig kiolvasókapun keresztül tül a tárolóegységek másik kiolvasó kapuival együtt, egyrészt a dekódoló bemenetére, másrészt pedig a kimeneti egységre csatlakozik: a nyomtató és kijelző a dekódoló áramkörre van ^ kötve, a hibaellenőrző reverzibilis számláló kimenete kiolvasókapun keresztül a hibaösszeadó egyik bemenetére, a másik bemenete pedig a tárolóegység egyik kiolvasókapujára > csatlakozik beirókapuval ellatot hibaátmenő regiszteren át, a hibaaritmetika regiszterszámlálójanak statikus bemenetei pedig *** beírókapun át a tárolóegység számlálóregiszterének egyik kiolvasó kapujára, számlálóbemenete pedig a hibaösszeadó átvitel kimenetére és a vezérlőegységre ÉS-kapun át csatlakozik, a hibaösszeadó és a hibaszámláló regiszterkimenetei pedig a különbségképző áramkörre vannak kötve. A különbség- '** képző áramkör hibajel-kimenete a hibakijelző áramkörhöz van kötve. A találmány szerinti megoldást a leíráshoz mellékelt rajzok segítségével közelebbről is megmagyarázzuk. 75 A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés elvi felépítésére szemlélteti, a 2. ábra pedig a kapcsolási elrendezés részegységeinek elrendezését és egymáshoz való kapcsolatát mutatja be. Az 1. ábra szerint a berendezés a következőképpen van felépítve: Az 1 jeladók - melyekből a mérőhelyekkel megegyező számú van elhelyezve, rácsatlakoznak a 2 bemeneti egységre, amely a 3 eredményaritmetika és a 6 hibaaritmetika felé továbbítja a mérési adatoknak megfelelő információt. Az aritmetikában képzett mérési adatok összegét a mérőhelyek számával megegyező számú 4 tárolóegységek tárolják. Az 5 programegység figyeli a mérési eredményeket és a beprogramozott mennyiségeknek megfelelő mért értékeknél kijelez, és a 7 vezérlőegységen keresztül regisztrálási parancsot ad a 8 nyomtató és kijelző áramkörnek Idegen berendezésekhez a mérési adatok a 9 kimeneti áramkörön keresztül csatolhatok. A találmány szerinti megoldás elvi működését a fentiekben röviden ismertetett elvi felépítésnek megfelelő példaképpeni kivitel kapcsán írjuk le. A példaképpeni megoldás csőgyárba, eladásra kerülő csövek hossz-, súly- és darabszám mérésére szolgál. A mérés több mérőhelyen, egyidejűleg történik. A mérés a technológiai folyamatba beiktatva, a csőgyártás utolsó fázisában, a nyomáspróbát végző víznyomópadokon zajlik le. Az előkészített csöveket darabonként helyezik a víznyomópadra. A cső egyik vége a pad nyomóvizet bevezető fejrészébe, a másik vége pedig az elmozdítható gözítőkocsikhoz illeszkedik. Ebből következik, hogy a cső hosszúságának megfelel a vízbevezető fej és a rögzító'kocsi egymástól mérhető távolsága. A padba befogott csövet egy szelep nyitásával nagy nyomású vízzel feltöltik és szivárgás esetén selejtnek minősítik. A víznyomás megszüntetése után a kocsit elhúzzák és a csövet tárolóbakra dobják Fentiek alapján a hoss^usagmerés a kocsi helyzetének a víznyomás pillanatában levő meghatározásával, a súlymérés pedig a tárolóbaknak olyan mérlegszerkezettel való helyettesítésével oldható meg. amelynek a ráhelyezett csövek súlyával arányos elmozdulása van és így mindkét mérés elvégzéséhez jeladóként impulzusadót alkalmazhatunk. A 2. ábra a kozos funkcionális áramkörön kivul csak egy mérőhelyhez tartozó hosszmérő és darabszámláló áramkört tartalmaz, a többi mérőhely felépítése azonos, a csatlakozási pontokat pedig egymás mellett levő nyilakkal jelöltük. A berendezés, bekapcsolásakor a kocsit null-helyzetbe húzzuk és szelep nyitásával az 1. 2 és 1. 3. véghelyzet kapcsolók segítségével a mérőhely áramköreit nullázuk. Ezt követően a kocsit elhúzzuk, a padba csövet helyezünk és a kocsival rögzítjük. A kocsi elmozdulásával az 1,1 impulzusadó az elmozdulás nagyságával arányos számú impulzust ad a 2.1 rranydiszkriminátornak, amely meghatározza az elmozdulás irányát és ezzel kijelöli a 2.3 és 2.5 reverzibilis számlálók számlálási irányát és ugyanakkor lépteti azokat, így a reverzibilis számlálókban a kocsinak null-helyzethez viszonyított távolsága tárolódik. A szelep nyitásakor az 1.2 véghelyzetkapcsoló indítja a 2.2 címzőáramkört. Ez az indítójel az áramkörben tárolódik a cső kidobásáig. Ha a cső selejt, az 1.4 nyomógombbal még a cső kidobása előtt a címzést törtöljük, így ez a mérési adat nem kerül feldolgozásra. Ha a cső jónak bizonyul, a címzőáramkör utasítja a 7.4. műveleti vezérlőt az adatfeldolgozás elvégzésére. A műveleti vezérlő a 7.1 óra generátorral és i a 7.2, 7.3 műveleti számlálókkal együtt szinkronjellegű vezérlőegységet képez, amely minden egyes mérőhelyhez előállítja a belső műveleti utasításokat, de az utasítások csak a címzéssel válnak hatásossá. A címzés következtében a csőhosszúságnak megfelelő információ 2.3 reverzibilis számlálóból a 2.4 kiolvasó kapun át a 3.1 összeadó egyik bemenetére jut. Ugyanakkor a 4.2 tárológység regiszterében tárolt - a már eddig mért csövek