161426. lajstromszámú szabadalom • Eljárás reverzáló szalaghengerművek szabatos véghelyzetekben történő megállapítására, valamint berendezés az eljárás foganatosítására
161426 lt lyére szerelt impulzusadókat, a berendezés vet zérlőszekrényeben elhelyezett és a csévélődobok f tengelyére szerelt impulzusadók által működte)tett kétoldali menetszámlalókat, valamint a méjrési pontok képzéséhez szükséges egyéb áramköj röket. I A 40a, illetőleg 40b egységből a referenciafeszültség 41a, illetőleg 41b vezetéken át jut az 50 parancsképző egységbe. Ez lényegében összehasonlító áramkör, amelynek másik bemenő jele a 60 tachométer-generátor 62 potenciométeréről vehető le. Az 50 parancsképző egység 51, 52, 53 és 54 kimenetei sorban a névleges fékezés, a fékezéscsökkentés, a fékezésnövelés, illetőleg a vészleállítás parancs jelének vezetésére vannak hivatva. A beállító 61 potenciométer egy ellenőrző belső jelforrás szerepét tölti be. A berendezésnek az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén 80 átkapcsoló rendszere is van. amellyel a berendezést a 60 tachométer-generátorról a belső jelforrásra kapcsolhatjuk. A 32 erősítő ós a 41 potenciométer közé a záró 91 érintkező, a 41 potenciométer és a föld közé pedig a nyitó 92 érintkező van iktatva. A 9il, 92 érintkezők ugyanahhoz a reléhez tartoznak. A relé elengedett állapotában a 41 potenciométer 41al .. ., 41bl . .. leágazásain rendelkezésre álló referenciafeszültségeket csökkentett értéken tartja. A találmány szerinti berendezés ábrázolt példakénti kiviteli alakjának működésmódja a következő : A hengerlendő szalag tekercs alakjában áll rendelkezésre. Ezt a tekercset a hengerállvány egyik, például jobb oldalán elrendezett csévélődobra helyezzük, és szabad végét a hengerek közötti résen átfűzve a hengerállvány másik oldalán elrendezett, de az előzővel lényegében azonos bal oldali csévélődobon rögzítjük. Ezután a hengerrést az első szúrásnak megfelelő értékre állítjuk, majd a hengermű főhajtómotorját és a bal oldali csévélődob hajtómotorját megindítjuk. Ekkor mind a két csévélődob forgásnak indul, és a szalag a jobb oldali csévélőddbról a hengerek között a bal oldali csévélődobra tekercselődik át, miközben vastagsága a hengerlési réssel beállított értékre csökken. Amikor a szalag a jobb oldali csévélődobon végéhez közeledik, a hengerművet lefékezzük, majd a szalagot kívánt véghelyzetében megállítjuk. A szalagnak a hengerlési réssel megszabott di vastagságát (az első szúrás utáni vastagságot) a befutó szál vastagságaként hasznosítjuk, és ennek megfelelően a 20 egység kis kapacitású számlálóját, illetőleg az ennek kimenetére kapcsolt regisztert a d( vastagságértéknek megfelelően állítjuk be. Most reverzáljuk a hengerművet, és a szúrásokat egymás után foganatosítjuk. A két oldal menetszámának egyezésekor minden szúrás alkalmával működtetjük a 30 egység referenciaszámlálóját és alakításmérő számlálóját. A két számlálót az M menetszámok egyezésének jele egyszerre indítja. Amikor a refe-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 10 renciaszámláló egy meghatározott helyzetbe jut, a két számláló egyszerre megáll. Ezáltal megmértük a lecsévélő oldal meghatározott számú impulzusához tartozó felcsévélés oldali impulzusok számát, vagyis a szögsebességek arányát. A hengerlés során a lecsévélő dobon az M menetszám egyre csökken. Ennek megfelelően a fékezési szakaszban a 10 egység a 11 potenciométer csökkenő feszültségű 11a, 11b stb. leágazásait kapcsolja a 12 erősítőn át a 21 potenciométer táppontjára, tehát a (11) képlet (1 + cMdi) tényezőjében szereplő M menetszámértéknek megfelelően befolyásolja a referenciafeszültséget. A 20 egység kis kapacitású számlálóját, mint említettük, a hengerlési rést állító szerkezet egyik tengelyére kapcsolt impulzusadó működteti. Üzemkezdetkor a számlálót az első szúrás utáni, vagyis a hengerlési réssel beállított di vastagság szerint kell beállítani. Minthogy a 20 egység kis kapacitású számlálója a mechanikai kapcsolat folytán követi a hengerek közötti rés méretváltozását és így közvetve méri a kifutó szalag vastagságát, azt a vastagságot, amely a következő szúrás alkalmával a befutó szál vastagsága lesz, minden szúrás végén regiszterbe írjuk át, amely regiszter az adatot a következő szúrás tartamára megőrzi. A 20 egységből tehát már a befutó szál d| vastagság szerint is módosított feszültség megy tovább. Az alaKÍtásmérő 30 egység szerepe az, hogy a hengerléssel járó alakítást mérje és a referenciafeszültséget .! 1/ di/di arány értékével való szorzás útján a (11) képletnek megfelelően állítsa be, tehát a 31 potenciométer megfelelő 31a, 31b stb. leágazását kösse a 32 erősítő bemenetére. Működésének alapja az a feltételezés, hogy hengerlés kö?ben a szalag szélessége nem változik, és így az alakítás mértéke a két oldalon föllépő (és a hengerlés következtében egymástól különböző) szalagsebességek arányával egyezik meg, vagyis: d,/d2 V2/Vj (1,2). A szalagsebességek mérése kényelmetlen és elkerülhető, ha helyettük a két csévélődob szögsebességének arányát mérjük meg abban az időpontban, amikor a le- és felcsévélő oldal menetszámai megegyeznék egymással. Ha a szögsebességek arányát a menetszámok egyezésének időpontjához tartozó tekercssugarák arányával szorozzuk, megkapjuk a szalagsebességeket. Ugyanis: vi fi • Rt és V2 Ro A (12) és (13) képletből di/d2 = o^M ' R2/R1 vagy o)2 /a> l = di/d2 • R1/R2 (13). (14) (15), ahol Ü>I, o)2 a szögsebességek, és Rj, R 2 tekercs-65 sugarak.
