161416. lajstromszámú szabadalom • Eljárás racém prosztaglandin-E-analógok előállítására

161416 21 22 vagy kétszer Arndt-Eistert reakciónak vetjük alá, HOOC-CH2 -Z-COOCH 3 vagy HOOC­-CH2 CH 2 -Z-COOCH 3 általános képletű vegyü­letekelőállítására, ezeket azután a fentiekben meg­adott reakciósorozatnak vetjük alá és így Br-CH2 CH 2 -Z-CH 2 OH vagy Br-CH 2 CH 2 CH2 —Z—CH 2 OH általános képletű vegyületeket kapunk. Visszatérve újból a „C" reakcióábrára, az egyes eljárási lépéseket, nevezetesen a XXIV. -* XXIII. XXIII. - XXII., XXII. - XXI., és XXI. - XX. lépéseket az alábbiakban példákkal mutatjuk be arra az esetre nézve, ha A trimetiléngyököt kép­visel. Ezek az eljárások használatosak akkor is, ha A jelentése más mint trimetiléngyök, A fen­tiekben meghatározott jelentésén belül. A XIX. általános képletű alkilezési termék át­alakítását XXV. általános képletű primer alko­hollá („B" reakcióábra) úgy valósítjuk meg, hogy a XIX. általános képletű tetrahidropiraniletert valamilyen erős savval kezeljük olyan körülmé­nyek között, hogy a gyűrűs acetálcSoport érintet­lenül maradjon. A tetrahidropiranüéterek hidrolí­zise ilyen körülmények között jól ismert dolog a szakmabeliek előtt. Az ilyen XIX. -* XXV. savas hidrolízishez különösen előnyös az oxálsav. A XXV. általános képletű primer alkoholok oxi­dálását XXVI. általános képletű karbonsavvá („B" reakcióábra) úgy valósítjuk meg, hogy a XXV, általános képletű vegyületet oxidáljuk, bár­milyen oxidálószerrel, amely nem támadja meg a XXV. általános képletű vegyület acetilénkötést tartalmazó oldalláncát. Erre a célra különösen előnyös reagens az úgynevezett Jones-reagenS [lásd: J. Chem. Soc. 39(1946)],amely savas króm­savoldat. Alkalmas hígítószer ehhez a reakcióhoz az aceton, és az oxidálószerből csekély felesleget és legfeljebb mintegy 0 C°, előnyösen azonban kb. — 10 20 C° közötti hőmérsékletet célszerű alkalmazni. Az oxidáció gyorsan végbemegy és rendszerint kb. 5—30 perc leforgása alatt teljessé válik. Az oxidálószer feleslegét megbontjuk, pl. valamilyen rövidszénláncú alkanol — célszerűen izopropilalkohol — hozzáadásával, és az aldehidet szokásos módszerekkel, például alkalmas oldó­szerrel, így dietiléterrel történő extrakcióval, el­különítjük. Egyéb oxidálószereket is használha­tunk, pl. krómtrioxid és piridin elegyét, vagy diciklohexilkarbodiimid és dimetilszulfoxid ele­gyét, lásd pl. J. Am. Chem. Soc. 87, 5661 (1965). A „B", „D" és „E" reakcióábrán látható módon a XXVI. általános képletű karbonsav PG2-típusú vegyületekhez („E" reakcióábra) vagy 5,6-dehid­ro-PG2 -típusú vegyületekhez („F" reakcióábra) vezet attól függően, hogy a XXVI. általános kép­letű vegyület — C = C— kötése redukálva van-e cisz — CH=CH— csoporttá. Amennyiben PG2-típusú vegyületet kívánunk előállítani, úgy a XXVI. általános képletű vegyületet XXVIII. általános képletű cisz-olefinné redukáljuk („B" reakcióábra) hidrogénnel és egy katalizátorral, amely katalizálja a — C = C — csoport hidrogéne­zését cisz — CH=CH— csoporttá. Az ilyen kata­lizátorok és eljárások jól ismertek a szakmában. Lásd pl. Fieser és szerzőtársai „Reagents for Or­ganic Synthesis, 566 — 567; John Wiley & Sons, Inc., New York, N. Y. (1967). Erre a célra alkalmas katalizátor a palládium (5%) báriumszulfáton, különösen piridin —mint hígítószer — jelenlétében. 5 A XXVI. és XXVIII. általános képletű gyűrűs ketálok XXVII. illetve XXIX. általános képletű glikolokká („B" és „D" reakcióábra) történő át­alakítását úgy végezzük, hogy a gyűrűs ketált egy Savval reagáltatjuk, melynek pK-ja 5-nél 10 kevesebb. A gyűrűs ketálok glikolokká való hidroli­zálására szolgáló alkalmas savak illetve eljárások jól ismertek a szakmában. Megfelelő savak a han­gyasav és a sósav. Ezekhez a reakciókhoz különö­sen előnyös hígítószer a tetrahidrofurán. 15 A XXIX. és XXVII. általános képletű glikol­savaknak XXX. és XXXII. általános képletű glikolészterekké való átalakítása („D" reakció­ábra) egy olyan észterezési művelet, amelyet a karbonsavaknak — COOR14 észterekké történő 20 átalakítására — ahol R14 az előbbiekben megadott jelentésű — használt és szakmai körökben ismert eljárások segítségével valósítunk meg. így például az ismert eljárásnak megfelelően egy diazoszén­hidrogént, mint pl. diazometánt — célszerűen di-25 etiléteres oldatban — reagáltatunk a savval, az észternek pl. metilészternek előállítására. Ameny­nyiben R14 3 klóratommal, 2 vagy 3 brómatommal, illetve 1, 2 vagy 3 jódatommal helyettesített etil­gyök, úgy a glikolsavat a megfelelő halogénetanol-30 lal, ha R14 - CH2 CC1 3 képletű csoport, úgy ß,ß,ß­triklóretanollal reagáltatjuk valamilyen karbodi­imid, pl. diciklohexilkarbodiimid és egy bázis, pl. piridin jelenlétében. Ebből a reakcióelegyből ren­desen néhány órán belül és kb. 25 C°-on a kívánt 35 halogénészter keletkezik, előnyösen valamilyen inert hígítószer, mint pl. diklórmetán jelenlétében. A XXX. illetve XXXII. általános képletű és R14 egyéb jelentéseinek megfelelő észtereket a szakmá­ban ismert módszerekkel állítjuk elő. 40 A XXXI. és XXXIII. általános képletű bisz­alkánszulfonsa vésztereket („D" reakcióábra) úgy állítjuk elő, hogy a XXX. illetve XXXII. általá­nos képletű glikolésztereket egy alkánszulfonsav­kloriddal vagy -bromiddal vagy egy alkánszulfon-45 sav-anhidriddel reagáltatjuk, ezekben az alkilgyök 1 — 5 szénatomot tartalmaz. Ehhez a reakcióhoz az alkilszulfonil-kloridok előnyösek. Ezt a reakciót a melléktermékként keletkező sav semlegesítése céljából valamilyen bázis jelenlétében valósítjuk 50 meg. Különösen alkalmas bázisok a tercier aminők, így pl. a dimetilanilin vagy a piridin. Rendesen elegendő, ha a két reaktánst és a bázist csupán összekeverjük és az elegyet néhány órán át 0— 25 C° közötti hőmérsékleten tartjuk. A XXXI. és 55 XXXIII. általános képletű bisz-szulfonsav-észte­reket azután a szakmában ismert módszerekkel elkülönítjük. Visszatérve mármost az „E" reakcióábrára a XXXI. általános képletű bisz-szulfonsav-észtere-60 ket vagy a VIII. általános képletű PGE2-típusú vegyületekké, vagy a X. általános képletű PGA2-típusú vegyületekké, míg az „F" reakcióábra ér­telmében a XXXIII. általános képletű bisz-szul­fonsav-észtereket vagy a XII. általános képletű 65 5,6-dehidro-PGE2 -típusú vegyületekké, vagy a 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom