161411. lajstromszámú szabadalom • Tekercselt hőcserélő

161411 3 4 spirális járatok két végén. Ez növeli a hőcserélő áramlási ellenállását, de mivel 10—50 m spirális járatban megtett út után következik egy forduló­kamra, még mindig kedvezőbb a csőköteges hő­cserélők maximálisan 6 m-es fordulókamratávolsá­gánál, a köpenyoldali áramlásnál pedig sokkal ked­vezőbb. A hőcserélő zárt, csak vegyszeres tisztítással tisz­títható, vagy egy-egy CEPI egységet kell a csatla­kozó csővezetékekbe beépíteni, amely az esetleges lerakódást megakadályozza. Korrodáló közeg ese­tén a hőcserélőt célszerű vékony, korrózióálló mű­anyagréteggel bevonni. Ennek a műanyagrétegnek a megsérülése üzem közben is észrevehető, ha az áramló korrozív közeg és a hőcserélő fém anyaga közötti elektromos ellenállást mérjük. Az ellen­állás csökkenéséből tudomást szerezhetünk a korró­ziós folyamat megindulásáról, és mértékéről. így igen olcsó saválló hőcserélőt kapunk. A tekercselt spirállemezű hőcserélő előnyei, hogy főként szalag alapanyagból készül, melynek ára 1/3-a a cső árának. Elmaradnak a sok forgácsolási és szerelési munkát igénylő csőkötegfalak, az úszó­fej, a nagy súlyú köpeny. Azonos felület esetén a súlya 20—50%-kal kisebb lehet a csőkötegfalú hő­cserélők súlyának, azonos átszármaztatott hő­mennyiség esetén pedig még ennél is kisebb lehet, mivel jobb hőátadási tényező valósítható meg benne. Megfelelő célgép alkalmazásával a gyártása csaknem 100%-ig gépesíthető. Elmarad a sok te­relőlemez, kevesebb fordulókamrája van, így azo­nos áramlási sebességnél kisebb a hidraulikai ellen­állása, vagy azonos ellenállás esetén nagyobb se­besség érhető benne el. Egy készüléken belül is megvalósítható a tiszta ellenáram, a hőfokkeresz­tezés, amely kalória- és hűtővíz-megtakarítást eredményezhet. A hőcserélő több méter átmérőjű, és hosszúságú is lehet. A tekercselt hőcserélő részletesebben a rajz alapján ismerhető meg. Az 1. ábra egy többjáratú tekercselt hőcserélő egyik lehetséges kiviteli alak­jának tengelymetszeti képét mutatja. Az 1 jelű lemezhez hegesztik a spirális járatokat kialakító és feltekercselendő lemezeket. Ez választja középen el egymástól a két közeget. A 2 jelű alaplemez zárja le az első tekercselt réteget. A 3 jelű L alak­ban meghajlított szalag vízszintes része képezi a hőcserélő bordáját, a függőleges része választja el egymástól a két közeget. A szalagok egy-egy jára­ton belül perforálhatok, hogy fázisváltozás esetén a fázisok különválhassanak — főleg forralás esetén. A szalagok mindkét szélükön .egymáshoz hegesz­tendők — célszerűen ellenállás hegesztéssel. A 4 jelű szalag csak a spirál legnagyobb sugarú részén perforálandó olyan mértékben, hogy a perforációja képes legyen az áramlási irányt változtató közeget nem túl nagy nyomáseséssel átbocsátani. Ez a külső fordulókamra. A belső fordulókamrákat a 6 jelű lemezek választják el egymástól, illetőleg zár­ják le a hőcserélő két végén. Az 5 jelű zárószalag nincs perforálva, ez képezi a hőcserélő másik falát, és ez választja el egymástól a hőcserélő minden második járatát. A 7 jelű csonkok teszik lehetővé a hőcserélő csővezetékhez való csatlakozását. Szabadalmi igénypontok: 1. A tekercselt hőcserélő, azzal jellemezve, hogy a hőt cserélő közegek spirálisan tekercselt járatok­ban áramlanak, mely járatok egymással bordázat közvetítésével merev kapcsolatban vannak. 2. Az 1. számú igénypont szerinti tekercselt hő­cserélő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rosszabb hoátadási tényezővel rendelkező közeg spirális járata sűrűbb bordázattal rendelkezik, mint a jó hoátadási tényezővel rendelkező közeg járata. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti tekercselt hő­cserélő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bordázat nem összefüggő — célszerűen perforált —, melynek következtében az áramló közeg önmagá­ban keveredhet, vagy fázisváltozás esetén a fá­zisok különválhatnak. 4. Az 1—3. igénypont szerinti tekercselt hőcse­rélő kiviteli alakja, azzal jellemzve, hogy egyik­egyik közeg spirális járatát folytonos bordázat több kisebb keresztmetszetű járatra osztja, melyek a végükön fordulókamrákba csatlakoznak abból a célból, hogy lehetővé tegyék kis mennyiségű köze­gek nagyobb sebességű áramlását a jó hoátadási tényező biztosítása céljából. 1 rajz, 2 ábrával A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 75/3614. Franklin Nyomda — Felelős vezető: Vágó Sándorné igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom