161409. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szálas anyagok vagy azokból készült termékek hidrofilitásának növelésére

161409 5 6 vagyis olyan gélszerkezet kialakulása, amelyet egyszerű fizikai eszközökkel, pl. rázassál, rezgetéssel vagy keveréssel bármikor meg lehet szüntetni. A reverzibilis gélképződést számos tényező, így pl. a monomer oldat koncentrációja és léaránya az ojtandó anyag súlyára vonatkoztatva, az aktiválási dózis, a hőmérséklet az ojtási reakció alatt, a kezelési idő és a mozgatási sebesség jelentős mértékben befolyásolja. A monomer oldat koncentrációja és léaránya egy bizonyos tartományon belül ingadozhat, míg az aktiválási dózis, a hőmérséklet és a kezelési idő egy alsó határtól növekvő értékeket vehet fel. A mozgatási sebesség, ill. a fellépő nyírófeszültség — miként fentebb megadtuk — nem haladhat meg egy bizonyos maximális értéket. A monomer oldat koncentrációját és léarányát egymás függvényében kell meghatározni. így pl. ha az oldat koncentrációja 50 g /liter, akkor a léarány az ojtandó anyag súlyára vonatkoztatva legalább 1 :40és legfeljebb 1 :100 lehet. Kisebb, pl. 1 :20 léarány esetén az oldat az ojtás során annyira besűrűsödik, hogy homopolimer is keletkezik és romlik az ojtás kitermelése. Nagyobb, pl. 1 : 150 léarány esetén gélesedés egyáltalán nem vagy csak igen kis mértékben lép fel, és az ojtódás nem éri el a gyakorlatilag megkívánt mértéket. A találmány szerinti eljárás főbb előnyei a következők : a) A homopolimer-képződés kiküszöbölése folytán a kitermelés igen kedvező. b) Az ojtást követően a fürdő feldúsítás után ismét felhasználható. c) Lehetővé válik hidrofób vagy lényegileg hidrofób szálas anyagból készült textíliák, pl. poliamid-szálak egyensúlyi légnedvesség-felvételének és vízvisszatartó-képességének a javítása, ami által a textília ruházat-fiziológiai tulajdonságai kívánság szerint alakíthatók. d) Az ojtott termék mérettartása minden esetben megjavul. e) Megfelelő akril-származók ráojtásával a termék gyűrődésfeloldódási képessége is javul. f) Az ojtott termék szinezhetősége javul, és olcsóbb szinezéktípusok is felhasználhatóvá válnak. g) Poliamid ojtása esetén az olvadáspont emelkedik és a termék savállósága is javul. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg: 1. példa 10 g poliamid 6 (Danamid) multifilamens szálasanyagot Co-60 sugárforrás gamma-sugaraival besugárzunk 1,5 Mrad dózissal. A besugárzott anyagot 1 :60 léarány mellett 50 g/liter koncentrációjú 1,2 cP kiindulási viszkozitású (20 C°-on, 10 pond/ cm2

nyírófeszültség mellett) vizes akrilamid-oldatba helyezzük, és az edényből a levegőt folyadékfeltöltéssel kiszorítjuk. Ezután az anyagot kb. 5 m/perc sebességgel (105 pond/cm2

nyírófeszültség) 3 órán át mozgatjuk a 94 ± 3 C° hőmérsékletű fürdőben. Ezt követően a kezelt anyagot a fürdőből kiemeljük, mossuk és szárítjuk. Az így kapott termék 55—60% súlynövekedést mutat, ami megfelel az ojtódás mértékének; egyensúlyi légnedvesség-felvétele 9% (20 C°-on, 65% relatív légnedvesség mellett); vízvisszatartóképessége hasonló a pamutéhoz; a textiliparban általánosan használt színezékekkel jól színezhető. 5 E tulajdonságok 60-szori mosás után is változatlanul megmaradnak. A termék szakítószilárdsága a kezeletlen anyag szakítószilárdságához viszonyítva gyakorlatilag változatlan marad. A kezelőfürdő az ojtás során akrilamidban el-10 szegényedik, minthogy az akrilamid egy része ojtással a szálasanyaghoz kötődött. A használt fürdő viszkozitása 56 cP (20 C°-on, 20 pond/cm2

nyírófeszültség mellett). A fürdő szerkezeti viszkozitását erős keveréssel megbontjuk, majd beleoldunk 15 az elszegényedés mértékének megfelelő mennyiségű akrilamidot. Az előkészített fürdőben a fentebb leírt műveletet megismételve, azonos minőségű terméket kapunk, és az eljárás gyakorlatilag tetszés szerinti alkalommal megismételhető. A tizen-20 nyolcadik ojtás után a fürdő viszkozitása 272 cP (20 C°-on, 50 pond/cm2

nyírófeszültség mellett). 2. példa 25 0,1 mm átmérőjű poliamid 6 (Grilon; Emsei Werke, Svájc) monofilamens szálakat Co-60 sugárforrásból származó 03,-0,5 Mrad dózissal besugárzunk. Az így aktívált Szálakat 1 :20 fürdőarány mellett 50 g/liter koncentrációjú vizes akrilamid-30 oldatba helyezzük, majd az ojtást és az utókezelést az 1. példa szerinti módon végezzük. A kapott termék súlynövekedése 45%, egyensúlyi nedvességtartalma 9%. A termék jól színezhető a szokásos textilipari szinezési technológiák-35 kai. 3. példa Poliamid 6 (Lilion; Rhodiatoce, Olaszország) 40 multifilamens szálasanyagot 1,5 MeV energiájú elektrongyorsító 3,5 Mrad dózisú béta-sugaraival aktiválunk. Az ojtást és az utókezelést az 1. példa szerinti módon végezzük, azzal az eltéréssel, hogy az oldat adalékként 0,1 8% szulfonált olajat tar-45 talmaz. Az ojtás végén a 43 g/liter koncentrációjú fürdőt 20 C°-ra hűtjük le és viszkozitását mérjük Höppler-rendszerű Rheo-Viskometerrel. A mérési eredmények a következők: 50 200 g terhelés 28,5 cP 150 g terhelés 37,5 cP 100 g terhelés 54,4 cP 55 50 g terhelés 102,2 cP Az 50 g/liter koncentrációjú kiindulási oldat, amely még nem mutatott gélesedési jelenséget, 60 csupán 10 g-os terheléssel volt mérhető, és azonos körülmények között 1,3 cP viszkozitást mutatott. A fenti mérési eredmények egyértelműen bizonyítják az oldat viszkozitásának szerkezeti jellegét. A termék súlynövekedése és tulajdonságai meg-65 egyeznek az 1. példa szerinti termékéivel. 3