161409. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szálas anyagok vagy azokból készült termékek hidrofilitásának növelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. VIII. 27. (TE-591) Közzététel napja: 1972. III. 28. Megjelent: 1975. II. 15. 161409 Nemzetközi osztályozás: D 01f 9/06 Feltalálók: Dr. MOLNÁR István vegyészmérnök 50% JUHÁSZ Endréné vegyésztechnikus és 25% BABOS Loránd vegyésztechnikus, 25% Budapest Tulajdonos: Textilipari Kutató Intézet, Budapest Eljárás szálas anyagok vagy azokból készült termékek hidrofilitásának növelésére A találmány tárgya eljárás szálas anyagok vagy azokból készült termékek hidrofilitásának növelésére, a kezelendő anyagon vagy terméken aktív gócok kialakítása, majd akril-csoportokat tartalmazó monomer oldatában 100 C° alatti hőmérsékleten végzett ojtás és az így kapott termék mosása útján. Ismeretes, hogy a természetes, regenerált vagy szintetikus makromolekulás anyagok tulajdonságai ojtás útján megváltoztathatók. Ezt a műveletet általában úgy végzik, hogy az ojtandó makromolekulára egy vagy több monomert, esetleg megfelelő állapotú oligomert vagy polimert kapcsolnak. Az ojtás műveletét elsősorban kémiai ágensekkel vagy sugárzásos módszerekkel szokták iniciálni. Ugyancsak ismeretes, hogy az iniciálás történhet az ojtási művelettel egyidejűleg vagy azt megelőzően. Előzetes iniciálás esetén redszerint az ojtandó komponensek egyikét teszik ki az iniciálo hatásnak. Az ojtás végezhető mind homogén, mind heterogén rendszerben. Homogén rendszer esetén, amikor például az ojtandó és a felviendő komponens egyaránt folyadék-fázisban van, egyenletes minőségű ojtott termékhez lehet jutni. Heterogén fázisban végzett ojtás esetén, amikor például az ojtandó anyag szilárd, míg a fel viendő komponens folyadék- vagy gázfázisban van, általában az ojtandó komponens felületén képződik csak ojtott kopolimer. Ha átojtódást kívánnak létrehozni, a szilárd komponenst általában duzzadt állapotba viszik. Az ojtási folyamat a kopolimerizáció olyan speciális fajtájának tekinthető, melynek kivitele-5 zése során olyan kopolimer keletkezik, amely nem törzsében, hanem elágazásokként vagy láncvégi toldatokként tartalmazza a ráojtott komponenst vagy komponenseket. Az ojtás nemkívánatos melléktermékeként több-kevesebb homopolimer is 10 keletkezik. Ismeretes, hogy a homopolimer-képződés elkerülésére kell törekedni ahhoz, hogy az ojtás iparilag megvalósítható legyen [Melliand Textilberichte, 49, 99 (1968)]. 15 Mint fentebb említettük, az ojtás célja új, kedvező tulajdonságok biztosítása, ül. meglevő hátrányos tulajdonságok csökkentése vagy kiküszöbölése, így ismeretesek eljárások, melyeket pl. az ojtandó anyag tapadóképességének, időjárás-álló-20 ságának, mikroorganizmusokkal szembeni ellenállóképességének, színezhetőségének, hidrofilitásának, hidrofobitásának, oleofilitásának vagy oleofobitásának megváltoztatására vagy megjavítására dolgoztak ki. A hidrofil tulajdonságok növelésére 25 szolgáló egy ismert ojtási eljárás abban áll, hogy az ojtandó anyagra vagy komponensre hidrofil tulajdonságú monomert kapcsolnak ojtás útján. Ennek az ismert eljárásnak hátránya az ún. „gélesedés jelenség" fellépése. Ez a jelenség — 30 miként R. Hill „Fibres from Synthetic Polymers" 161409 1